Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
20 Amerikai Magyar Értesítő 1992. június "KÁRPÁTALJA” TÁJÉKOZATLANSÁG VAGY FÉLREVEZETÉS? A Zakarpatszka Pravda 1992. január 18-i és a Kárpátaljai Ifjúság január 25-i számában furcsa információ jelent meg a técsői Kossuth-szobor és a beregszászi Petőfi- szobor megrongálóiról. A két lap a területi belügyi főosztály sajtószolgálatára hivatkozik. A técsői szobor megrongálóinak esetében fontosnak tartja közölni az olvasóval, hogy az egyik tettes magyar nemzetiségű. De vajon milyen nemzetiségű a másik három? Erről hallgat a krónika... A beregszászi incidenssel kapcsolatban a cikk öt tényt állít: 1. kiderítették a szoborrongáló kilétét; 2. beregszászi lakos; 3. cigány nemzetiségű; 4. adminisztratív úton felelősségre vonták; 5. a szobrot helyreállították. A felsorolt "tények" közül csupán az első igaz, a többi nem! A tettes Volodimir Dankanics alsóremetei lakos, ukrán nemzetiségű. (Mellesleg a járási belügyi osztály — a milicia — villanyszerelője.) Nem adminisztratív úton vonták felelősségre, hanem bűnvádi eljárás után 2,5 év szigorított fegyházbüntetésre Ítélték első fokon. Védője "természetesen" fellebbezett. 348 falubelije közös levélben kérte a büntetés elengedését... A szobor nincs helyreállítva: a KMKSZ járási szervezetének raktárában áll, hiányzó karokkal. Nyíregyházára kell szállítanunk, hogy az öntés helyén, műhelyben restaurálják. Ennyire tájékozatlan lenne a területi belügyi főosztály és a két lap szerkesztősége? Vagy félrevezetésről, netán cigányellenes hangulat keltésnek szándékáról van szó? Ki tudja... S vajon miért hallgat a területi belügyi főosztály sajtószolgálata arról, hogy a szobrot másodszor is megrongálták? 1991. november 7-én, a "nagy október" évfordulóján este feltételezhetően három részeg katona ledöntötte a szobrot és letörte bal karját is. A járási belügyi osztály a nyomozást beszüntette, arra hivatkozva, hogy nem sikerült megállapítani a tettes(ek) kilétét, s csak az ügyészség utasítására kezdett újra foglalkozmi az üggyel. Dalmay Árpád ☆ KÖZTÜNK JÁRT A HÁBORÚ Nemzetközi vers- és prózamondó verseny Berettyóújfaluban. Együtt vagyunk mi kárpátaljaiak, szlovákiaiak, vajdaságiak, erdélyiek, anyaországbeliek. Értjük egymás szavát, félig kimondott gondolatát, érezzük egymás gondját, fájdalmát. Értjük, érezzük, mert egyek vagyunk. Magyarok, akiket kegyetlenül büntet a történelem, tép az idő sodrása. Keserű szánk most mégis vidám dolgokat csacsog. Úgy, mint anya teszi azt megijedt gyermekével, a félelem helyett a reményt akarjuk egymásba táplálni. Azért, hogy egymástól távol is győzzük szusszal. Mosolyogva meséljük, mi mindent tesznek ellenünk s nevetve, az élet humoros oldaláról közelítve mondjuk el, kik hogyan átkoznak bennünket. De erre futja a kevesebb időnkből. A jót, a szépet, azt a parányit is, többször elismételjük. S mégsem tudunk hazudni egymásnak. Versenyzőink elárulnak bennünket, a keserűséget, a félelmet, mely ott lakozik szinte valamennyiünkben. Torokszorító percek, melyeket csak röpke időre old nevetéssé egy-egy produkció. Fiatalok néznek velünk farkasszemet a pódiumról s világgá kürtölik lelkünk aggódásait...Szép arcú, törékely alakú lány mond verset a borzalomról. Ó onnan jött, ott él, ahol a háború jár, pusztítja az ismét csak idegen érdekekért puskacső elé állított magyart. Az utolsó verssoroknál már nem birkózik tovább könnyeivel. Arca fényesen csillog... Ő tudja, mi a háború, mellette emberek halnak meg naponta. S mégis eljött verset mondani, emlékeztetni valamennyiünket: arrafelé magyarokat is ölnek. Berettyóújfaluba néhány percre eljött közénk a háború... Bornemissza Eszter ☆ Horváth Sándor: MERT A HAZA Mert a haza nem eladó ezüst pénzre sem váltható Mert a haza lelked része határait beléd véste ezer éve a hit Mert a haza kereszted is betlehemi csillagod is Hiába tiporták hadak él Mert a haza te magad vagy. ☆ ("Muszka földön lassan jár a posta” - énekeltük a Donnál 1942-43-ban. Az alábbi rövid kroki ékes bizonyítéka, hogy "muszka földön" semmi sem változott.) AZ LEVELEKRÜL Kaptam egy üdvözletét Erdélyből. Karácsony szent ünnepe alkalmából köszöntött egy barátom. Húsvétra készülődés lázában olvashattam sorait. Levél Amerikából. Repülőpostával. Több mint egy hónap alatt jött meg. Az ungvári bélyegzőt két nappal a kézhezvétel előtt tették a borítékra. Hiába, legalább ötszáz méterre lakom a főpostától, nagy távolság ez ...vagy ilyen lassan tetszenek olvasni? Hon
