Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-06-01 / 6. szám
vagy akár a magyar Katonapolitikai Osztályt és az ÁVH-t eszement vadállatok gyülekezetének tekintse. Szó sincs róla! Kiváló képességű, éleseszű, hallatlan kritikai érzékkel megáldott emberekről volt szó! Az elkövetett bűnök ezért is megbocsáthatatlanok. így hát nem csodálkoztam, hogy a dosszié homlokán Illyés Gyula poémájának a címe áll. Ez csak alátámasztotta abbeli meggyőződésemet, hogy a KGB kívül-belül pontosan ismerte janicsárjait a Duna táján: "Sem a házat és sem az urát nem védték. Miért is dühöngtek? Úgy hörögtek, felhömpötyödtek, hangjukba fúltak, a buták." A generális tájékoztatta beosztottjait, akik a magyar osztály tagjai voltak, hogy a budapesti vonzódásairól közismert Jurij Vlagyimirovics Andropov, a tanácsadók és a konzultánsok többször átvizsgált és értékelt jelentéseinek alapján, a végső következtetést levonva tisztán látja, hogy a szocialista világrendszer az évtized végére összeomlik. Éppen ezért az intézkedések nem halogathatók. Ez vonatkozik a testvéri népköztársaságokra is. Andropov elvtárs elsőnek a magyar osztály vezetőjét, Snapszenko generálist rendelte magához és kiadta az utasítást. A parancs szerint azonnal meg kell kezdeni a már jóelőre kidolgozott "Magánszorgalmú kutyák akciót", amely a magyar vörös nómenklatúra bántatlan átmentését és a fű alatti hatalom biztosítását irányozza elő. A terv készítői nem jártak ismeretlen úton. Az etalon a német SS átmentését célzó úgynevezett "ODESSA"-terv volt, amelyet a KGB, tekintettel a diktatúrák azonos gondolkodására, pontosan ismert. A tanácskozást csak akkor rekesztette be Snapszenko generális, amikor a kelő nap vörösre festette a Kreml kupoláját. A beosztottak közül hat civilbe öltözött KGB törzstiszt még azon a napon megérkezett Ferihegyre, Reggel hat óra felé én is felébredtem. A nemzeti adó bemondta, hogy 1992. április 1-ét írunk. Azután meghallgattam a szép Magyarországot a siralom völgyének átpingáló rádiós újdonász híreit. Elhangzott a lapszemle is, melynek hallatán a gyengébb idegzetű állampolgárok egyenest a Röltexbe mennek nyakbavaló kötelet vásárolni, majd hogy jól csússzon a hurok, a rövidáru bolt melletti háztartási üzletben vesznek szarvasfaggyút. Egyszóval a rendszerváltás rendjének megfelelően indult a nap. Én pedig visszagondolva a történelmi álomra, ezen a napon is levonhattam a következtetésemet: az álmok nem hazudnak, mert a mindennapi tapasztalati tények bizonyítják az álom világának és a realitásnak vitathatatlan kapcsolatát. Az 1980 nyarán Budapestre küldött KGB-s tisztek a szervezés magasiskoláját mutatták be. Bizonyították, hogy a Ljubjankán kiadott parancs értelmében hogyan kell egy "sub rosa" rendszerváltozást, illetve rendszer nem változást precízen végrehajtani. Mert nézzünk meg a tér hiánya miatt csak három példát. Azért csak ennyit, mert a hozzávetőleges teljesség számbavételére egy egész lapszám nem volna elegendő. Az első a vitathatatlan tekintély, a keresztény egyház, hiszen "ecclesia regnat"! Az egyház uralkodik! Az egész magyar katolikus sajtó kizárólagos tulajdonosa az a kegyesrendi atya, aki reverendáján elől az Egyházügyi Hivatal elnöke által átnyújtott bolseviki kitüntetést viselte. Háta mögött a kommunista belügyminiszter, Dr. Horváth István állt, s feje felett nem a glória, hanem Horváth Richárd római katolikus 1992. június ltommunista templomigazgató atya-tovarisnak, a békepapok boldog ősének emléke lebeg. (Miután emgismertem karrierjének történetét, és barátom, Dr. Szántó Konrád OFM kutatásaiból megtudtam, hogy a kommunisták 165 magyar katolikus papot gyilkoltak meg, és e sajtófőnök rendje, bár tudomással bírt pályafutásának hátteréről, nyilvánosan nem ítélte el, azóta letagadom, hogy én is a piarista atyák növendéke voltam.) Papok után katonák. A "Vorosilov Akadémia" hajdani növendékei, tábornoki lampasszal a nadrágjukon, az új nemzeti hadsereg vezérőrnagyai. Eszmei átalakulásukhoz, ha jól számolok egy éjszaka szükségeltetett. A "felszabadítók" nimbusza már hol van? Az eszménykép, nyilatkozataikban és tetteikben ma már a trianoni gyalázatot korrigáló magyar honvédség! És hogy nem akad a szó a torkukon? És hogy Vorosilov Akadémia, és a szovjetre tett eskü...? A zsoldos úgy váltja az eszmét, mint a szennyes alsóneműt. A "huszáros" átalakulásoknak vagyunk a tanúi! A rákosista Katonai Törvényszék vérbírája és hajdani eszmetársai ma javaslatot tesznek az érdemesek előléptetésére, hogy melyik az a hajdani politikai tiszt vagy pufajkás, vagy a kommunista Katonapolitika defenzív tisztje, aki Kádártól a "Zászlórendet" kapta, vagy ki az a "szabadsághős", aki írásban vallotta be, hogy korábban az "SS Kampfpropaganda-Zug Standarte Kurt Eggeres" tagja volt és akinek 1956-hoz semmi köze sincs, de érdemesek arra, hogy előrukkoljanak! Milyen ellenőrizetlen, a mesék szféráiba tartozó bokros érdemek elismeréséül lettek aranyvállapos törzstisztek? De akkor is előrukkol a szerencsés kandidált, ha soha nem viselt angyalbőrt és a szovjet "győzelem fegyveréről" valóban azt hitte, hogy dióverésre szolgál. A legmegdöbbentőbb az, hogy ezeket a javaslatokat alá is írják! Alá bizony! S azután a felmagasztaltak nem a régi vöröscsillagos, hanem a koronás címeres tányérsapkában parádéznak. Végül a klasszikus hármas utolsó tagjaként, a papok, katonák után a polgárok. Az álmaimban előforduló KGB-tisztek ezen a területen is dicsérendő munkát végeztek. Én most csupán az államhatalom legfelsőbb szervét, az Országgyűlést említem. Az MSZMP KB leghírhedtebb osztálya az Adminisztratív volt. Az összes fegyveres testületet, ügyészséget, bíróságot, a vidám III/III- at, a határőrséget, rendőrséget, de még a vadásztársaságokat is ennek az osztálynak a munkatársai ellenőrizték. A hajdani állampártot itt szolgáló két munkatárs ma államtitkári rangban a magyar Országgyűlés munkáját felügyeli. "Egyszerű" KB munkatárs, párttitkár, pártbizottsági tag, párttörténeti intézeti tudományos kutató, egyszóval nem egy a 800.000 fős mezei hadból, hanem a volt kommunista elit tagjai, az Országgyűlés vezetésében töltenek be felelős beosztást. És ezzel az álom magyarázatának végére értem. Mi a teendő? Két eset lehetséges. Vagy hagyjuk, hogy az új rendszerünket előbb-utóbb a camorra rugóskéssel hátba- szúrja, vagy az akasztófák országában a bitók alatt el kell végezni a nemzeti környezetvédelem szabályai szerint a talajcserét. Csak így állítható meg a "nagy átverés" folyamata és csak akkor zöldül újra a fű. H_ Amerikai Magyar Értesítő Kubinyi Ferenc (Budapest)
