Amerikai Magyar Értesítő, 1992 (28. évfolyam, 1-12. szám)
1992-05-01 / 5. szám
30 Amerikai Magyar Értesítő 1992. május. Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán BARLANGOK I. rész Földünk felszíne, éghajlata kb. két és félmillió éve, az un. negyedkorban, kezd a mai formájában kialakulni. Az északi féltekén, az addig ott uralkodott sokszáz méter vastag jégtakaró, lassan-lassan visszahúzódik. A felszabadult területeken megjelenik a tundrák, sztyeppék növényzete. Ezt követik az állatvilág ősi növényevő fajtái, mint a mammut, ősbölény, stb. Ezek után a ragadozók, a kardfogú tigris, a barlangi medve, stb., teszik teljessé az újonnan kialakult természet egyensúlyát. Földünk kialakulásának természetes velejárója volt, a felszín alatti üregek, barlangok képződése. Ugyanis a talajrepedésekbe beszivárgó víz - külünösen a mészköves, dolomitos talajon - oldja , bővíti a repedéseket. A megnagyobbodott hézagokban a befolyó, beömlő víz sodróhatása fokozza az üregek megnövekedését, a bővítés munkáját. Ilyenformán keletkeztek a földalatti folyók, tavak. A beszivárgó vízből a mészkristályok kiválnak és a talajra lerakodva cseppköveket képeznek. Azokban a barlangokban, ahol a hőmérséklet állandóan a fagypont körül van a bejutó víz jégcsapokat épít. A büdös jelzővel élkesített, gázzal szennyezet légterű barlangok gyógyhatásuak lehetnek, azonban egy bizonyos szint alatt veszélyezteti az életet. A negyedkor végén, úgy tízezer évvel ezelőtt lépett a színre a Homo sapiens, a teremtés koronája, a mai embernek őse. A Paradicsomból való kiűzetése után vezeklésben eltöltött évmilliók elteltével újra kétlábra emelkedik. Fizikuma fölé magasodik az ész, a szellem, amelyik tudatosan irányítja cselekedeteit. Ezzel az adottsággal válik képessé átvenni az uralmat a földön. Szerszámokat, fegyvereket készít és használ. Ismeri és használja a tüzet. Növényeket termel. Háziállatokká szelídíti az arra érdemes vadakat. Az időjárás viszontagságai ellen testét állatbőrökkel takarja. Birtokába veszi lakásnak a barlangokat, ahol a tűz fűt is. A bejáratot, ha kell, eltorlaszolja. Felismeri, hogy az együvé-kényszerültek, egymást segítve eredményesebben oldhatják meg feladataikat. Megszületik a család. Ha több család szorul be a barlangba, kialakul a kezdetleges formája a társadalomnak. Az őslénykutatás lényeges anyagforrása, a barlang ülledék rétegei. Innen kerülnek elő - mondhatni - időbeli sorrendben, földünk történelem előtti élete kialakulásának képe. Ezeknek a rétegeknek feltárása és vizsgálata, csak 1716-ban kezdődött. Az állati és emberi csontmaradványok /néha egész csontvázak/, megkövesedett növényi részek, magvak, sőt himporok. Szerszámok, fegyverek, egyéb használati tárgyak. Az ősi konyha hulladékmaradványai, pontos adatokkal szolgálnak az ősember életmódjáról. 1967-ben újabb meglepetés érte az öntelt, modern embert, Spanyolországban, az altamirai barlangfestmények felfedezésekor. Kiderült, hogy az ősembernek művész adottságai is voltak. A tudósok szerint művészetüknek kultikus háttere volt. Vagyis hittek valamiben /valakiben/, nemlátható szellemi lényben, aminek /akinek/ segítségét kérték a feltüntetett állatok elejtéséhez. Halottaikat is a barlangban temették el. A sírokban talált eszközök, élemiszer maradványok is bizonyítják, hogy hittek valamiféle túlvilágban. Műveik meglepően művésziek. Bámulatos a megfigyelőképességük és a mozdulatábrázolásuk tökéletessége. A spanyol posta 1969-ben, a Bélyegnapon örvendeztette meg a gyűjtőket az alábbi 10 értékből álló sorozattal. Mindegyik kép igazolja az azokról Írtakat. Vaddisznó vadászai Cifrázat Özvaaászat A franciák egy évvel később bocsátották ki a las- caux-i barlangban talált mű másolatát. Kivitele sem színben, sem formában nem marad mögötte spanyol szomszédjának. (11.ábra)
