Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-03-01 / 3. szám

10.oldal ténészek és nyelvészek. így pl. Traianus csá­szár azonnal provinciává nyilvánította Dáciát, hogy a bevándorlást - mely Itáliát kivéve a többi provinciákból megengedett volt - előse­gítse. Elsősorban dalmát és más idegen bányá­szok települtek be s a császár egy várost - ú.n. coloniát - is alapított a dák háborúkban résztvett veterán légiósok letelepítésére. Ezt később elnevezték Sarmizegethuzának, annak ellenére, hogy ez a város az eredeti - azonos nevű, de a háborúban elpusztult - dák fővá­rostól mintegy 37 km-re nyugatra épült fel (Hunyad megye). Az őslakosság földrajzi nevének átvétele általános szokás volt abban az időben, még ak­kor is, ha őslakosság már nem élt azon a he­lyen. Dáciában a többi provinciához képest ke­vés, alig 11-12 a városok száma: 3 vagy 4 pol­gári municipium és g katonai tábor (colonial kö­rüli település, ami a gyér őslakosságot igazolja. A táborok körüli városokban a leszerelt vete­rán légiósok családjaikkal és a nősüléstől eltil­tott légiósok és segédszolgálatos katonák ágya­sai segítették a városfejlesztést, de az elég­telen bevándorlás, a járványok és a határokon állandósult harcok miatti elvándorlás nem segí­tette a polgári városok számának növelését. Más provinciákban ezek a civitás-ok voltak a romanizáció legjobb segítői, de Dáciában még ez sem működött. Más - sokkal régebbi - provinci­ákban az értékelhető személynevek 25 %-a az őslakosságé* Dáciában csak 2 %-a. A nevek 2/3-a itáliai eredetű, azonban ez sem bizonyít sokat, ha számításba vesszük Itália akkori de­mográfiáját. A Kr. előtti 8. században latin pásztorok alapították Rómát a Tiberis partján 8 négyzet- kilométer (nkm.) területen s első hódításuk a 40 latin törzs által gyéren lakott 2000 nkm. terü­letű Latinum volt. Vad és vérszomjas hódítási vágyuk évszázados küzdelembe sodorta őket a mezopotámiai sumer eredetű, nagyműveltségű és békeszerető etruszkokkal, majd a szabinokkal is. Ezek legyőzése után az Itália déli részét gyarmatosító görög területeket is elfoglalták s így a Kr. e-i 3. évszázadban a 300-000 nkm. Itáliát teljesen meghódították. Kr. e. egy jó év­századdal egész Itáliában 400.000 körül volt a római polgárok »zárna s ennek majdnem négy­szerese volt a rabszolgák tömege, akikből 400-000 Romában élt. Jézus Krisztus születése idejében tartott népszámlálás már 4 millió ró­mai polgárt mutatott ki, ami csak a rabszolga­felszabadítással és az arra érdemes idegenek­nek római polgárságot biztosító törvénnyel ma­gyarázható. Ilyen népesség alakulással Itália elrómaiasodása vagy pláne ellatinosítása bioló­1991■ március giai képtelenség. Kr.e. 71-ig Itália lakóit részben leigázott- nak, részben idegennek, részben szövetséges­nek tekintették, hiszen amikor Kr.e. a 200-as években Hannibál átkelt az Alpokon, hogy Rómát elfoglalja, több helyi népcsoport vele szövetke­zett. Kr.u. 71-től többé Itáliából nem toboroz­nak a légiókba, sőt később Traian császár az idegenek Itáliába való bevándorlását is megtil­totta. így a francia Jean Rougé professzor "Les Institutions Romaines* c. munkájában azt írja, hogy a fentieket számításba véve a lati- nizálódás mérve egyedül a városiasodás mérté­kétől függött, ami viszont nem a győzők és le- győzöttek vérségi keveredésének a következmé­nye, hanem a római életforma megvalósítása, még olyan provinciákban is, ahol 200-300 volt a település - városok száma -, mint Moesia, Pannónia, stb. - és nem 12, mint Dáciában. (Folytatjuk) * ÜLÉST TARTOTT A GAZDASÁGI kabinet, amely­nek egyetlen napirendi pontja a Pénzügymi­nisztérium által készített gazdasági akcióprog­ram volt, amely két részből áll. Az első rész számba veszi a magyar gazdaság kiinduló fel­tételeit, meghatátározza a gazdaságpolitika kulcspontjait. Ezek: a magángazdaság térhódí­tása; az állam szerepének korlátozása; a mak­roszintű kereslet és kínálat szabályozása; az infláció, a munkanélküliség, a gazdasági növe­kedés és a fizetési mérleg EGYÜTTES kezelése; az adósságállomány menedzselése, ill. a forint konvertibilitásának fokozatos megteremtései Ezek lennének az új alapok, amelyeken hosszú távon felépülhetne egy modern szociális piac- gazdaság. A második rész e gazdaságpolitika súlyponti feladatait táblázatokba foglalva jeleníti meg. Fejlécén a megoldandó probléma, a cél, a kor­mányzati feladatok, a jogi szabályozás, az időbeni ütemezés ill. a témáért FELELSÖS meg­nevezése található. Az ülésen elhangzott módo­sító javaslatokat és kiegészítéseket figyelembe véve, a PM munkatársai átdolgozzák az eddig csak ideiglenesnek szánt munkaprogramot, majd ezt követően széles szakmai és társadalmi vi­tára bocsájtják. A sajtó - a lakosság - már tájékoztatást kapott e hangsúlyozottan nem végleges tervezetről is. És még azt mondják, hogy a kormány semmit nem csinál az ország felemelkedése érdekénben! A PM a már átdol­gozott javaslatot febr. 28-án akarja a kormány elé vinni. / Amerikai Magyar Értesítő'

Next

/
Thumbnails
Contents