Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
22.oldal Amerikai Magyar Értesítő Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán Az otthoni borok A Magyar Posta 1990 októberében egy-egy bélyegen bemutatja hazánk 6 nevezetes bortermelő vidékét. Hogy erről az érdekes témáról valamiképpen is ismertetést tudjak adni, nagy segítségemre volt Halász Zoltán 1981-ben megjelent munkája - Könyv a magyar borokról -, amelyben tájegységek szerint mutatja be a főbb és legfőbb borfajtákat. HAJÓS-VASKÚT: A bajai szőlősgazdasági körzet egyik elgértékesebb része. Legismertebb borfajtája a vaskúti kadarka és a vele egyenlő értékű vaskúti ezerjó. Az Alföld homoki borai a filoxerajárvénynek köszönhetik létezésüket, amelyik borgazdaságunkat majd' halálba nyomorította. Borászaink hosszú, véres verejtékű munkája kettős hasznot ért el. Az egyik a si- vóhomok pusztaságot valódi paradicsomkertté varázsolta, a másik: sokezer dolgos kéz jutott újra munkához, amelyek a járvány által nyomorra voltak Ítélve. Majd mindegyik hegyvidéki bornak megtalálható ma a könnyebb fajta homoki változata. A fönt említetteken kívül a leányka, a rizling, a hárslevelű és a nagyon népszerű kövidinka a sztárjai a vidéknak. Minőségüket fémjelzi az évről évre növekvő exportigény (1. ábra). VILLANY-SIKLÓS: A Dunántúl legdélibb részén, Baranya megyében találjuk. Legrégibb szőlőtermő és feldolgozóhelye borkultúránknak. Innen származott el országszerte a Balkánról ideplántált kadarka, amelyik ma is alapanyaga a vörösbor készítésének. A vidék más piros szőlőjét, az oportót bevándorolt osztrák telepesek honosították meg. A vidék ősi fehér szőlőtőkéjéből, a nagyon népszerű olasz rizlinget, a hárslevelűt és a leánykát állítják elő (2. ábra). SZEKSZÁRD: Kissé fanyar Ízű vörösbora nem kisebb nagyságokat ejtett meg, mint Liszt Ferenc, akinek IX. Pius pápa tréfás hangú levélben köszönte meg ezt a névnapjára küldött finom nedűt. Állítólag tény az, hogy Schubert ennek a bornak a kóstolgatása közben komponálta a Piztráng-ötös c. szerzeményét. A szekszárdi vöröshöz méltón csatlakozik az ugyancsak itt termő fehér rizling 13. ábra). BADACSONY: Úgy éghajlata, mint talajának összetétele ősidők óta ismert és hasznosított természeti ajándéka a szőlőtermelésnek, illetve borkészítésnek. Legrégibb és legjellegzetesebb - mondhatni ősi - bora a kéknyelű. Ez a szőlőfajta kizárólag a badacsonyi borvidéken található. Másik híres borfajtája a szürkebarát, amelyik francia eredetű. Erre érdekesen jellemző, hogy jobb minőségű, tüzesebb, mint származási helyén. Az erdélyi származású zöldszilváni vesszők a Balatonvidék talaja és a kettős napsugárzás következtében rendkívül gazdag bort termelnek. A kettős napsütés magyarázata: az égboltról sugárzó direkt fény felülről, a tó felületéről visszatükröződő sugárzás alulról érleli a szólót. A budai zöld és a furmint sorakozik nagynevű társai mellé (4- ábra). EGER: Ezt a történelmi nevezetességű várost nemcsak hős amazonjairól, hanem egyedülálló vörös boráról, az egri bikavérről is világszerte ismerik. Az olvasót talán meglepi, hogy nincs szőlőtőke, amelyik ezt a ragyogó gránátpiros bort megtermi. Színét, zamatát, karakterét NÉGY szőlőfajta együttes erjesztésével érik el. A bor alapja a kadarka, amit együtt erjesztenek az összezúzott burgundi, medoc noire és opoto szőlőkkel. Innen kapja a jellegzetes, egyedülálló tulajdonságát és a nevét adó színét. Hírben talán igen, de Ízben, minőségben a fehér, édeskés laányka semmivel nem értéktelenebb, mint a bikavér 15. ábra) TOKAJ-HEGYALJA: A vidék, mint hazánk többi bortermő része már a honfoglalás előtt is szőlőtermő vidék volt. A már ismertetett, nemzetközileg is élvonalbeli italnak minősített borainkat is felülmúlja az itt termő "Borok királya - királyok bora", a tokaji aszú. A vulkáni eredetű talaj, az észak felől védett völgyek éghajlata szinte parancsolóan kényszeríti az itt élő népeket a szőlőtermesztésre, annak feldolgozására. (6.á"bra) __________________________ 1991. február
