Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
20.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1991. február csaras, tőzeges lápréteg keletkezett. A kis dombocska most is szigetként emelkedik ki belőle. A domb tetején levő kápolna helyén már korábban is kápolna állt» ezt bizonyítják az előkerült XVII. századi freskómaradványok. 1543- ból kelt okmányok említik a györöki várat» amely inkább lakótorony, mint vár, a török időkben a keszthelyi végvár fiegylőtornya lehetett. Ennek romjaira épült 1739-ben egy fogadalmi kápolna. A hagyomány szerint a befagyott tó jegén sokan halásztak* a hirtelen olvadáskor egy jégtáblán 46 halászt a szél mind beljebb sodort a tóba, családtagjaik pedig kétségbeesve figyelték a partról sorsuk alakulását. A szél hirtelen megfordult és kifelé hajtotta a jégtáblát, s így a halászok megmenekültek. Ennek emlékére, hálából építették a kápolnát. Oltárképe, amely a szerencsés megmenekülést ábrázolta, sokái látható volt. A kis kápolna körül a múltban temető terült el, 5 száz évvel ezelőtt a környező szőlőhegy halottait még csónakokon szállították ide eltemetni, mert akkor még körülfogta a Balaton vize a kis szigetdombot. Kisfaludy Sándor költő is sokszor felkereste, egyik költeményében a kis dombot “félgomo- lyag*-nak nevezte. Regét is írt a szentmihály- hegyi remetéről, egy beteljesületlen szerelem történetét. A rege szerint Pethő Menyhért életét egy csatában megmentette az apródja, akinek hálából birtokot ígért, de az inkább a lánya kezét kérte. A dühös apa az apródot és a leányt is elkergette. Az apród remete lett a szetmihály-hegyi odúban, és két esztendő múlva meghalt. Búcsúlevelét megtalálták a kebelébe rejtve. Amikor a levelet az azóta is kedvese után búsuló lány elolvasta, a szive megszakadt. Mindkettőt a családi sírboltba temették el, így csak a halál egyesítette őket. Kisfaludy költeményével ellentétben a helyi legenda egy okos juhászbojtárra emlékezik, akinek az eszén a földesúr sem tudott kifogni, és aki szintén remetének állt be, amíg igazságát be nem tudta bizonyítani, 5 állhatatosságával nyerte el az uraság elányát. A dombról nagyszerű kilátás nyílik Keszthely irányába, a Keszthelyi-hegység változatos alakú hegyeire, dél felé pedig a Balaton tükrére. SÉTÁK, KIRÁNDULÁSOK Vonyarcvashegy vasútállomás — Pető-hegyi Berzsenyi Dániel-kilátó. A piros jelzést követve a távolság 4 km, időtartam: 1 ó 10 p* szint- különbség: 251 m. A vasútállomásról induló jelzés átvezet a község házai között* majd erdei dűlőutakon, árnyas fenyves- és lomboserdőkön át érjük el a Pető-hegyen keményfából épült kilátótornyot, ahonnan a Badacsonyra, a Rezi-hegyre* Tátikára, Sarvalyra, a Láz-hegyre, az alattunk kanyargó Büdöskúti-völgyre és a távoli Kab-hegy- re van szép rálátásunk. Felcsillan a Kisbalaton víztükre is. Visszafelé ugyanezen a jelzésen mehetünk, vagy a sárga jelzés nyomán Gyenesdiásra* vagy ugyancsak a sárgán északi irányba Büdöskút- pusztára juthatunk. Vonyarcvashegy vasútállomás - Cseri-kút - Cseri-völgy - Büdöskút-puszta - Nagy-Hegyes- tű - Nemesvita vasúti megálló. A sárga jelzést követve: 17 km a távolság, időtartam 4 ó 25 p* szintkülönbség: 312 m. Az országúton áthaladó jelzés a Cseri-kú- tig, majd onnan egyre mélyülő úton a Cserivölgy árnyas erdejébe vezet. Büdöskút-puszta után a Szentmiklós-völgybe jutunk* ahol forrást találunk. Mögötte az egykori pálos kolostor és templom romjai ma már alig ismerhetők fel. A forrástól a gerincre vezet a jelzés, innen zöld háromszög jelzi a Nagy-Hegyestúre felvezető ösvényt (10 perc). Visszatérve, a zöld jelzésű út löszfalak közötti vájatban vezet, a löszfalban csigák kövületei gyűjthetők. Ezután Nemesvita községen át az országúira* majd a vasúti megállóhoz érünk. GYENESDIÁS Vonyarcvashegy után csak a községtábla hívja fel figyelmünket arra, hogy egy új település, Gyenesdiás terül el előttünk. Keszthely előtt az utolsó községe a Keszthelyi-hegységnek. Korábban szétszórt településű hegyiközség volt. Ma egyre jobban beépült és a fenyvesekkel borított dolomitdombok aljában szépen gondozott szőlők között egyre több korszerű, kényelmes lakó- vagy nyaralóépület emelkedik. Ez a község is Kesztehely szőlőhegye volt egykor, A hagyomány alapján Al- gyenes, Felgyenes, Aldiás, Feldiás néven különböztetik meg a község egyes részeit. A hegyoldalakon őskori és római kori leletek tanúskodnak a hegy régi múltjáról. Római feliratos téglák is kerültek innen elő, nagy részüket a keszthelyi Balatoni Múzeum őrzi. A diási szőlőhegyen még ma is láthatók a római épületek maradványai. Szőlőkapálás közben gyakran bukkannak mozaikszemekre, freskótöredékekre, Gyenesdiáson a "Keszthely-kultúra* maradványát, egy avar sírmezőt is feltártak; ebben kosaras függőkre, griffes övdiszekre bukkantak a régészek.
