Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-02-01 / 2. szám
1991. február az egyetlen válsággóc, és minden nép elidegeníthetetlen joga, hogy maga válassza meg életformáját, és ha kívánja, békés úton, akadálytalanul elnyerhesse önrendelkezését." Antall József beszámolt arról, hogy a magyar kormány már előzetesen megkapta mindazokat az információkat, amelyek birtokában felkészülhetett arra, hogy a csötörtökre virradó éjszaka kritikus fordulópont lesz az Öbölválságban, és így minden olyan biztonsági intézkedést megtehetett, amely a magyar lakosság védelmét szolgálja. Ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarország népe és kormánya az utolsó pillanatig azt remélte, hogy felülkerekedik a józan ész és körvonalazódik a békés megoldás lehetősége. "Az Öböl-térségben álomásozó nemzetközi haderők csütörtöki sikeres akciója, úgy tűnik, bebizonyította, hogy a nemzetközi jogot nem lehet büntetlenül megsérteni és az eredményes támadás remélhetőleg elrettent minden poten- cionális agresszort attól, hogy más államokat leigázzon" - nyilatkozta Jeszenszky Géza külügyminiszter. Hazánkban az Öböl-háború hatására azonnal életbe léptek az egy fegyveres konfliktus esetére már korábban kidolgozott intézkedések. Fokozott készültségbe helyezték a belügyi és a nemzetbiztonsági erőket, megerősített védelemmel őrzik a legfontosabb energiatermelő objektumokat, a pályaudvarokat és a Ferihegyi repülőteret, a fontosabb közlekedési csomópontokat és a metróállomásokat. Szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak, a repülőtérre csak az léphet be, akinek, érvényes útiokmányai és jegye van és fokozott az ellenőrzés és a készültség a közszolgálati vállaltoknál is. * A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE állásfoglalásban fejezte ki mélységes aggodalmát a vilniusi események miatt. Elfogadhatatlannak tartja és a leghatátozottabban elítéli az erőszak alkalmazását, az ártatlan emberek életét követelő katonai akciót, amelynek következményei a nemzetközi biztonságot és együttműködést is veszélyeztetik. Követeli az erőszakos cselekmények azonnali megszüntetését, a szovjet fegyveres erők egységeinek haladéktalan visszavonását. Kifejezi szolidaritását a litván néppel és támogatásáról biztosítja Litvánia törvényesen megválasztott állami testületéit. Az Országgyűlés ismét megerősítette 1990. május 3-i határozatát, amely kimondta: "Elfogadhatatlannak tartja kényszerítő eszközök alkalmazását és minden olyan lépést, amely akadályozza a litván nép önrendelkezési jogának 9.oldal érvényesítését." A történelmi tapasztalatok, 1956 és 1968 tanulságai is bizonyítják, hogy az ilyen problémák erőszakos eszközökkel nem oldhatók meg - hangsúlyozza a Parlament állás- foglalása, amelyet Szabad György elnök látott el kézjegyével. Az Országgyűlés felhívással fordul a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusához is, hogy midnent tegyen meg a fegyveres beavatkozás megszüntetése és a konfliktus tárgyalásos rendezése érdekében. Egyben felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy további diplomáciai erőfeszítésekkel segítse elő a válság békés rendezését és a magyar társadalmi szervezetekkel karöltve nyújtson humanitárius segítséget Litvánia népének. * A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA nyilatkozatot adott ki, amelyben az ENSZ Alapokmányával, a Helsinki Záróokmánnyal és más nemzetközi szerződésekkel - beleértve Európa Tanácsbeli tagságát - összhangban azt hangsúlyozza, hogy Magyarország valamennyi szomszédjával, beleértve Romániát is, békés, kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik minden téren. A Magyar Köztársaság fontosnak tartja, hogy a közép- és kelet-európai térségben végbemenő demokratizálódási folyamat kiegyensúlyozott, stabil körülmények között menjen végbe. Fontosnak tartja, hogy az egységesülő Európa keretében minden államban demokrácia, a piacgazdaság és az emberi jogok - beleértve a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait - gyakorlásának jogi-intézményi feltételei megteremtődjenek. Az emberi jogok elkötelezett híveként Magyarország elsőrendűen érdekelt a határain kívül élő magyarság helyzetének alakulásában. Magyarország eltökélt híve annak, hogy a Romániában élő románok, magyarok, szászok, zsidók és mások a fenti elvek szellemében békében, jólétben és szabadságban éljenek - hangsúlyozza a nyilatkozat, amely megemlíti, hogy a temesvári és bukaresti forradalom idején Magyarország elsőként nyújtott konkrét anyagi és erkölcsi-politikai segítséget ahhoz, hogy Romániában is a szabadság és az egyenjogúság eszméi diadalmaskodjanak, s ezáltal megteremtődjenek a két nép tartós megbékélésének feltételei és az ilyen irányú folyamatokhoz továbbra is segítséget nyújt. * A. MAGYARORSZÁGI DEMOKRATIKUS fejlődés első jelentős állomása volt, amikor 1989 őszén a Parlament elfogadta az 1989. évi XXVIII. törvényt a külföldre utazásról és az útlevélről, / Amerikai Magyar Értesítő
