Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-02-01 / 2. szám

1991. február az egyetlen válsággóc, és minden nép elidege­níthetetlen joga, hogy maga válassza meg élet­formáját, és ha kívánja, békés úton, akadály­talanul elnyerhesse önrendelkezését." Antall József beszámolt arról, hogy a ma­gyar kormány már előzetesen megkapta mind­azokat az információkat, amelyek birtokában felkészülhetett arra, hogy a csötörtökre virra­dó éjszaka kritikus fordulópont lesz az Öböl­válságban, és így minden olyan biztonsági in­tézkedést megtehetett, amely a magyar lakos­ság védelmét szolgálja. Ugyanakkor rámutatott, hogy Magyarország népe és kormánya az utolsó pillanatig azt remélte, hogy felülkerekedik a jó­zan ész és körvonalazódik a békés megoldás le­hetősége. "Az Öböl-térségben álomásozó nemzetközi haderők csütörtöki sikeres akciója, úgy tűnik, bebizonyította, hogy a nemzetközi jogot nem le­het büntetlenül megsérteni és az eredményes támadás remélhetőleg elrettent minden poten- cionális agresszort attól, hogy más államokat leigázzon" - nyilatkozta Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter. Hazánkban az Öböl-háború hatására azon­nal életbe léptek az egy fegyveres konfliktus esetére már korábban kidolgozott intézkedések. Fokozott készültségbe helyezték a belügyi és a nemzetbiztonsági erőket, megerősített védelem­mel őrzik a legfontosabb energiatermelő objek­tumokat, a pályaudvarokat és a Ferihegyi re­pülőteret, a fontosabb közlekedési csomópon­tokat és a metróállomásokat. Szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tartanak, a repülőtérre csak az léphet be, akinek, érvényes útiokmányai és jegye van és fokozott az ellenőrzés és a készültség a közszolgálati vállaltoknál is. * A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ORSZÁGGYŰLÉSE állásfoglalásban fejezte ki mélységes aggodal­mát a vilniusi események miatt. Elfogadhatat­lannak tartja és a leghatátozottabban elítéli az erőszak alkalmazását, az ártatlan emberek életét követelő katonai akciót, amelynek követ­kezményei a nemzetközi biztonságot és együtt­működést is veszélyeztetik. Követeli az erősza­kos cselekmények azonnali megszüntetését, a szovjet fegyveres erők egységeinek haladékta­lan visszavonását. Kifejezi szolidaritását a lit­ván néppel és támogatásáról biztosítja Lit­vánia törvényesen megválasztott állami testü­letéit. Az Országgyűlés ismét megerősítette 1990. május 3-i határozatát, amely kimondta: "Elfo­gadhatatlannak tartja kényszerítő eszközök al­kalmazását és minden olyan lépést, amely aka­dályozza a litván nép önrendelkezési jogának 9.oldal érvényesítését." A történelmi tapasztalatok, 1956 és 1968 tanulságai is bizonyítják, hogy az ilyen problémák erőszakos eszközökkel nem old­hatók meg - hangsúlyozza a Parlament állás- foglalása, amelyet Szabad György elnök látott el kézjegyével. Az Országgyűlés felhívással fordul a Szovjetunió Népi Küldöttek Kongresszusához is, hogy midnent tegyen meg a fegyveres beavat­kozás megszüntetése és a konfliktus tárgya­lásos rendezése érdekében. Egyben felkéri a Magyar Köztársaság kormányát, hogy további diplomáciai erőfeszítésekkel segítse elő a vál­ság békés rendezését és a magyar társadalmi szervezetekkel karöltve nyújtson humanitárius segítséget Litvánia népének. * A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉ­RIUMA nyilatkozatot adott ki, amelyben az ENSZ Alapokmányával, a Helsinki Záróokmánnyal és más nemzetközi szerződésekkel - beleértve Európa Tanácsbeli tagságát - összhangban azt hangsúlyozza, hogy Magyarország valamennyi szomszédjával, beleértve Romániát is, békés, kiegyensúlyozott kapcsolatokra törekszik minden téren. A Magyar Köztársaság fontosnak tartja, hogy a közép- és kelet-európai térségben vég­bemenő demokratizálódási folyamat kiegyen­súlyozott, stabil körülmények között menjen végbe. Fontosnak tartja, hogy az egységesülő Európa keretében minden államban demokrácia, a piacgazdaság és az emberi jogok - beleértve a nemzeti kisebbségek egyéni és kollektív jogait - gyakorlásának jogi-intézményi feltételei meg­teremtődjenek. Az emberi jogok elkötelezett hí­veként Magyarország elsőrendűen érdekelt a határain kívül élő magyarság helyzetének ala­kulásában. Magyarország eltökélt híve annak, hogy a Romániában élő románok, magyarok, szászok, zsi­dók és mások a fenti elvek szellemében béké­ben, jólétben és szabadságban éljenek - hang­súlyozza a nyilatkozat, amely megemlíti, hogy a temesvári és bukaresti forradalom idején Ma­gyarország elsőként nyújtott konkrét anyagi és erkölcsi-politikai segítséget ahhoz, hogy Ro­mániában is a szabadság és az egyenjogúság eszméi diadalmaskodjanak, s ezáltal megterem­tődjenek a két nép tartós megbékélésének fel­tételei és az ilyen irányú folyamatokhoz tovább­ra is segítséget nyújt. * A. MAGYARORSZÁGI DEMOKRATIKUS fejlődés első jelentős állomása volt, amikor 1989 őszén a Parlament elfogadta az 1989. évi XXVIII. törvényt a külföldre utazásról és az útlevélről, / Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents