Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-12-01 / 12. szám
1991. december Amerikai Magyar Értesítő 15 Független Magyar Hírszolgálat-----------------------Szerkeszti: Stirling György-----------------------ALÁÍRÁSRA KÉSZ A SZOVJET-MAGYAR alapszerződés, mely az új helyzetnek megfelelően rendezi a két ország viszonyát. A puccs után történt változások lehetővé tették, hogy az eddig vitára okot adó, ún. biztonsági záradék módosításával szerkesszék meg a szerződést. Az új biztonsági klauzula nem akadályozza a feleket abban, hogy más szerződésekhez csatlakozhassanak. Ugyanakkor kötelezi a feleket arra, hogy nem lépnek fel agresszív szándékkal a másikkal szemben és erre a célra nem engedik át területüket egy harmadik államnak. A szerződés lehetőséget nyújt a korrekt, jószomszédi kapcsolatok kialakítására "azzal az államformációval, ami a jelenlegi Szovjetunió helyén létrejön". A KELET-KÖZÉP-EURÓPAI ORSZÁGOKNAK nyújtott, illetve kilátásba helyezett nyugati pénzügyitámogatásról és az utolsó két év gazdasági mutatóiról készített jelentést a Reuter brit hírügynökség. Magyarország a piacgazdaságra való áttérés támogatására eddig 500 millió dollárt kapott a 24 tőkés országot egyesítő csoporttól és még 518,5 millió dollárra számíthat. Ennek legnagyobb részét - 250 millió értékben ~ az Európai Közösség fogja adni, 150 milliót vállalt Japán, míg a többi megoszlik a résztvevő országok között. A jelentés közli Magyarország utolsó két évi gazdasági mutatóit is: a nemzeti össztermék (GNP) az idén 2,5 százalékkal csökken, ami a tavalyi - 5,3 százalékhoz képest javulást jelent. Az ipari termelés idén stagnál, tavaly 5 százalékos csökkenést mutatott. A fogyasztói árak idei növekedése 27 % volt. A hajdani szocialista tábor többi országaiban is csökkent a nemzeti össztermelés: Bulgáriában 11, Csehszlovákiában 5,2, Lengyelországban 3,8, Romániában 4,8 és a Szovjetunióban 17,7 százalékkal. A fogyasztói árak a tavalyihoz képest Bulgáriában 1000, Csehszlovákiában 70, Lengyelországban 80, Romániában 150, a Szovjetunióban pedig 250 százalékkal emelkedtek. BA ROSSZIJA CÍMŰ OROSZ hetilap kiderítette, hogy a szovjet kommunista párt évtizedeken át dollármilliókkal támogatta a nyugat-európai és a harmadik világbeli testvérpártokat. Erre a célra egy különleges alapot létesítettek Moszkvában, amibe évente mintegy 20 millió dollár gyűlt össze a szovjet és a keleti blokkba tartozó kommunista pártok "önkéntes" felajánlásaiból. Megtalálták az 1987-es elszámolást, amely szerint 17 millió dollárt adott az SZKP, fél-fél milliót a cseh, illetve a bolgár kommunista párt, 650 ezret a magyar kommunista párt és 1,2 milliót a keletnémet kommunista párt fizetett be az alapba. Ebből az alapból természetesen csak azok a kommunista pártok részesülhettek, amelyek feltétel nélkül elkötelezték magukat a moszkvai vonal mellett. Ezekből a pénzekből végezték a bomlasztó tevékenységet a nyugati kommunista pártok s ehhez - tudtukon kívül - a magyar dolgozók is hozzájárultak, mert a magyar kommunista párt az ő zsebükből lopta ki az alapba befizetett 650 ezer dollárt. A PRÁGAI SZÖVETSÉGI GYŰLÉS elfogadta a feddhetetlenségi törvényt, melynek értelmében erkölcsileg megbélyegeznek mindenkit, aki 1948 és 1989 között a pártapparátusban dolgozott. Akik ebbe a kategóriába tartoznak, minimum öt évig nem lehetnek tagjai a kormánynak, sem a parlamentnek, nem tölthetnek be funkciót a televíziónál, a rádiónál, a sajtóban, állami vállalatoknál és külkereskedelmi cégeknél, aminthogy diplomáciai beosztást se kaphatnak. A törvény 1996-ig lesz érvényben. Havel elnök jónak tartja a törvényt, a baloldal boszorkányüldözést emleget. A sebtében elkészített statisztika szerint a törvény kb. másfél millió aktív embert érint s azonkívül még kb. nyolcszázezer nyugdíjaskorút. Ez a családtagokkal együtt 6-8 millió embert jelent. - Meg kell állapítani, hogy a törvény igazán humánus, mert senkit sem juttat börtönbe, vagy tesz lehetetlenné, csak kizár bizonyos munkakörökből. Merne-e valaki ilyen törvényt beterjeszteni otthon a magyar parlament elé?... A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL legfrissebb táblázata szerint a magyarországi szerény megélhetési minimum szeptemberben így alakult: egy aktív korú felnőtt létminimumát 10,370 forint jelenti, míg egy nyugdíjas megélhetéséhez 7,650 forint szükséges. Házaspár egy gyerekkel 24,160 forintot kell keressen havonta ahhoz, hogy szerényen megélhessen, de két, illetve három gyerekkel már 29,200, illetve 33,150 forintra van szükségük. (A Statisztikai Hivatal jelentése nem közli azt, hogy hányán nem érik el ezt az igen szerényen kalkulált létminimumot, de más forrásokból tudjuk, hogy Magyarország tízmilliós lakosságából kb. 3 millióan élnek a létminimum szintjén, vagy az alatt. És az egészben az a legtragikusabb, hogy ennek az országnak egyharmadát jelentő rétegnek még reménye sincs életszínvonalának emelkedésére.) MARKÓ ISTVÁN ÉS SZILASY GYÖRGY országgyűlési képviselők sajtótájékoztatón számoltak be amerikai kőrútjuk tapasztalatairól. A magyar emigrációval kapcsolatosan megjegyezték, hogy a pártállam idején a kommunistaellenesség volt az összetartó erő, ami most megszűnt. A két MDF-es képviselő fontosnak tartotta a kapcsolatok erősítését az óhaza és az emigráció között. 1991. SZEPTEMBER 27-ÉN Budapesten megalakult a Magyar Újságírók Országos Szövetségének Sajtószabadság Klubja. A MUOSZ a közeljövőben közgyűlést szándékozik tartani. Számos szerkesztőség munkatársai úgy vélik, hogy a küldöttek megválasztása nem felelt meg a demokrácia szabályainak. A MUOSZ-tagok jelentős része nem vett, illetve érdemben nem vehetett részt a választásban. Ezért a Klub javasolja a közgyűlés elhalasztását 1992 tavaszára. Az addig rendelkezésre álló időben a tagság egészének szabad véleménynyilvánításával kell megismételni a küldöttek választását. Ha a közgyűlést október elején mégis megtartanák, a Sajtószabadság Klub a MUOSZ alapszbályának 11. paragrafusa 4. bekezdésének megsértése miatt azt érvénytelennek tekinti.
