Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-12-01 / 12. szám
1991. december Amerikai Magyar Értesítő 7 ahol a magyar géniusz és hazaszeretet alkotni tudott. Ezek közül most kiemelném a tájékoztatást. Történészek, politikai elemzők számtalanszor rámutattak arra, hogy Magyarország a kellő tájékoztatás hiányában jelölheti meg huszadik századi tragédiáját. Számtalanszor bebizonyosodott, hogy a nemzetközi döntések során nem az igazság dönt, hanem a propaganda. Aligha kell idéznünk, milyen méretű képtelenségekkel vádolták a magyar népet, és vádolják ma is. Ebben a mulasztásban századunk legsötétebb korszaka 1945-ben kezdődött, amikor magyarországi harsonák versenyben gyalázták a nemzetet ellenségeivel. Ez a korszak még ma is tart bizonyos mértékig. E korszakban csak a nemzeti emigráció néhány kis áldozatos csoportja tette meg kötelességét erején felül. De ezek a kis csoportok jó munkát végeztek, nagy mértékben járultak hozzá a külföld rólunk alkotott képe megváltoztatásához. Amikor keressük az együttműködés módozatait a magyar kormánnyal, túlnyomó részt ennek a feladatnak a folytatását és immár hatásos kiterjesztését kívánjuk biztosítani Érezzük, hogy igazán hatásosak csak együttes erővel lehetünk Úgy tűnik, az új magyar kormány hajlamos arra a nézetre, hogy ma már kellő jó hírünk van és nincs sok tennivaló ezen a téren. Ha így hiszi akkor bizony nagyon téved, mert még nem tapasztalta meg milyen könnyű elveszíteni egy-két helyes lépés jó hangulatát a politikában. Mi még emlékezünk arra, hogy milyen gyorsan elfelejtette a világ 1956 dicsőséges glóriáját. A tájékoztatásban az a szabály, hogy mindig jelen kell lenni" Ha nem kerülte el a nyájas Olvasó figyelmét, mindkét idézetben szerepel két témakör: az egyik a magyar külképviseletek személyzetében eszközölt változások, a másik pedig a külföld tájékoztatása, amihez elmondhatatlanul fontos érdeke fűződik a demokrácia útján első tétova lépéseit próbálgató Magyar Köztársaságnak, hiszen a Nyugat kedvező vagy kedvezőtlen megítélésétől, az országnak a szabad világban kialakult "image"-étől függ, lesz- e igazi kibontakozás, tényleges felemelkedés? És - milyen szomorú! - ennek jelentőségét valójában még ma sem ismerte fel a kormány, hiszen távolról sem tesz meg minden lehetőt, hogy fokozza Nyugat tájékoztatását és főleg nem használja ki azokat az adottságokat, melyekkel a nemzeti emigráció rendelkezik. De jóformán nem is méltányolja azt a munkát, amit e vonalon a nemzeti emigráció évtizedeken át végzett, önzetlenül, fizetség nélkül, szabad ideje, pihenése és saját anyagi boldogulása kárára. Pusztaszeri László utal az "elévülhetetlen érdemekre", amelyeket e téren, a pártdiktatúra leleplezése terén a nemzeti emigráció szerzett és a tájékoztató szolgálat folytatását halaszthatatlanul fontosnak tartja. Ugyanakkor mit látunk? Csapó Endre is megállapítja - és fájlalja — tanulmánya fentebb idézett fejezetében, hogy a budapesti kormány egyáltalán nem kap az alkalmon, hogy olyan gyakorlott szövetségeseket nyerhet ehhez a munkához, mint a nemzeti emigráció. Mintha egyáltalán nem érzékelné ennek a munkának a mindenekfeletti fontosságát. (Nem tudom, nem azért van-e ez, mert akik ma hatalmon vannak, hatalomra kerültek, három évtized alatt a kisujjukat sem mozdították azért, hogy hazájuknak jó hírét költsék nyugaton, illetve olyan körökkel tartották a kapcsolatot — akár a "másodgenerációs appar átesik"Jeszenszky Géza és barátai mint a Kádárrendszer ellen soha egyetlen éles bíráló szót ki nem ej tő, a problémákat elkenni, az éleket tompítani igyekvő, nem a rendszert, csak bizonyos jelenségeket kritizáló Itt-Ottos Baráti Közösség? Amelynek ez a konfromtációt kerülő, még a régi bolsevik Magyarok Világszövetségével is szót értő és abban szerepet vállaló hozzáállás azt a látszatot keltette nyugaton, mintha Magyarországon minden a legnagyobb rendben lenne és a konszolidálódott uralmával "közmegegyezést" teremtő "János bácsi" a magyar nép megbecsülését élvezné. Ezek voltak azok a gyászos évek, amikor az amerikai lapokban olyan vélemények láthattak napvilágot, hogy ha szabad választást rendeznének Magyarországon, akkor Kádár biztosan többséget kapna. És ezt az értékelést a fent említett urak tevékenységének köszönhettük!...) Uram Isten, hát ennyire nem értünk a propagandához? De hogy mennyire nem értünk és a hazai kormányzat mennyire nem használja ki az emigráció e téren felajánlott segítségét, arról majd egy hónap múlva írok, kitérve egyben a külképviseleteken uralkodó állapotokra is. Mert a kettő sok tekintetben összefügg. Darabonként 10 USA-dollár plusz 2 dollár portó ellenében megrendelhetők a (703)553-0473 telefonszamon KARÁCSONYRA lepje meg barátait Tárczy Kovács Erzsébet Árpád-aranyérmes mezzoszoprán énekművésznő gyönyörű karácsonyi lemezével. A lemezen Nesz- lényi Judit zongoraművésznő Schlicker orgonán játszik és kíséri az énekszámokat. Stirlingné Tárczy Kovács Erzsébet többi lemezei és kazettái: Népdalok Madaras Gáborral és Rózsa Béla cigányzenésszel (kazetta); Színes nótacsokor — Farkas Rezső cigányzenekarával (kazetta); „Emlékszel még?" — népszerű magyar melódiák — Czövek István operaénekesselMegjelent Ft. KARPI FERENC: BÖHM KAROLY ÉLETE ÉS KORRAJZA című könyve. Ara 6 dollár és 1.50 portóköltség. Megrendelhető: Rev. Francis A.Kar- pi, 16812 Truax Ave., Cleveland OH 44111, az ár egyidejű beküldésével. MEGJELENT A KRÓNIKA A múlt évi nagy sikerű 30. Magyar Kongresszus tárgyalási anyagát tartalmazó Krónika megjelent díszes vászonkötésben, sok képpel, 384 oldalon. Külön jelentősége, hogy a kommunizmusból felszabadult hazánk sok politikai, kulturális és gazdasági problémájával foglalkozik. A magyar ügyek művelői számára nélkülözhetetlen kézikönyv. Ára: 15.- dollár és 2.- dollár portó, vagy annak megfelelő külföldi valuta. Megrendelhető a Magyar Társaság címén: 1450 Grace Ave. Cleveland, OH 44107
