Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
1 26.oldal / Amerikai Magyar Értesítő 1991. január----------Magyar tájak----------Magyar történelem Utazás a Balaton körül- IX.- SZIGLIGET Szívemelő tájnak nevezik költőink» Íróink a sokszínű szépségű Tapolcai-medencét. Ennek megragadó bájú kirándulóhelye Szigliget. Kisfaludy Sándor, e táj első tudatos élvezője és költője irta Szigligetről, hogy "ilyen szépet nem terme még a magyar vad föld és ég". És bár van még sok szépség a Balaton környékén, Szigliget regényes tája, a festői várrommal, a hegyoldalon felkúszó fehér falú házakkal, zöldellő dombjával valóban megragadja a természeti szépségek kedvelőit. Évszázadokkal ezelőtt Szigliget még sziget volt; viz vette körül minden oldalról. Sziget-liget szavakból ötvöződött össze a neve. Ma már csak délről mossa a Balaton, egyébként beolvadt a szárazföldbe. Sziget jellege ugyan már megszűnt, liget jellege megmaradt: fasorok, bokrok, virágos rétek, patakokkal átszelt mezők, szőlőskertek, virágba boruló gyümölcsfák díszítik. Főtere olyan, mint valamelyik francia kisváros tere a Földközi-tenger mellékén, ahol Kisfaludy is járt, nem véletlen tehát, hogy kevés magyar tájról Írtak annyi lelkendező verset, mint Szigligetről. Szigliget a Badacsony és a Keszthelyihegység között terül el. Három halomcsoportból és a köztük lévő völgyből áll. Hegyei nem a Badacsonyhoz hasonló kemény bazaltból épültek fel, hanem a könnyebb, puhább bazalttufából. Számos magaslat emelkedik Szigliget területén, a legmagasabb 243 m. Kedves nevet viselnek e halmok: Majális-domb, Soponya, Királyné szoknyája, Rókarántó. A honfoglaláskor a Lád nemzetség telepedett meg Szigligeten, a tatárjárás után a bencés rende lett, amely itt várat épített. 1521- ben a Tóti Lengyel családé, s ennek leányági örökösei bírták egészen a "felszabadulásnak* nevezett rablásig. A középkori község nem a vár alatt, hanem az avasi rom környékén, a tópart közelében alakult ki, majd lakói a vár alá húzódtak. A falu jellegzetes vár alatti település: a házak egymás fölött sorakoznak a Várhegy oldalán. LÁTNIVALÓK- Marton László: Olvasó nő című fehér mészkőszobra a főtéren, a községháza előtt áll.- A volt Eszterházy-kastély a tér legnagyobb épülete, a múlt század elején épült klasszicista stílusban, a park felőli oldalon emeletes, a vár felőli részen földszintes. Ma az írók alkotóháza. Parkja faritkaságokban gazdag, 10 hektár nagyságú, védett terület. A gyönyörűen gondozott parkban áll Pátzay Pál Fürdőző című életnagyságú bronzszobra, valamint Bölömi György író bronz mellszobra (Mártsa István alkotása). A park végében folyik a Tapolca-patak.- Uradalmi épületek (a főtérből délnek nyíló Kossuth utcában), szinte valamennyi műemlék vagy műemlék jellegű. Szigligeti tornácos ház Útközben a domboldalról jól kibontakozik a vár alatti település ősi formája. Meredeken kapaszkodó ösvények kötik össze a házakat, amelyek úgy állnak egymás fölött, hogy az egyik ház udvara szinta a másik ház tetejével találkozik. A telkek keskenyek, egymást érik a még nádtetős lakóházak, istállók, pajták. Az Országos Műemléki Felügyelőség Szigliget egész belső részét, az úgynevezett Öreg-falut - éppen úgy, mint Tihanyt - védetté nyilvánította, ezért a régi épületek védelméről és újak építéséről itt is különleges szabályok rendelkeznek. A templom a község legmagasabban álló épülete. Helyén a középkorban román kori kis templom állott, amely 1260-1262 között épülhetett. A templom keletre néző, félköríves szent- élyzáródású, alacsony boltozató volt, félköríves ablakokkal. A homlokzat nyugati falsíkját két lépcső pillére támasztotta. 1721-ben újjáépítették, a múlt század végén ismét restaurálták.
