Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-01 / 11. szám
1991* 'november Amerikai Magyar Értesítő Zala község nemcsak Siófokról, hanem Balatonföldvárról is elérhető, Kőröshegy-Kercki községen át - ahol a Fehérkő-vár romjai emelkednek - Kapolyig és innan a keletre beforduló úton (Balatonföldvár-Zala 26 km.). ZAMÁRDI ÉS SZÁNTÓD Közel 10 km hosszú partrészen terül el Zamárdi, ahol több mint ezer nyaralóépület sorakozik a Balaton- parttal párhuzamos utcákban. Zamárdi is két elkülönülő részre oszlik: az ősközség a vasútvonalon túli magaslaton, a fürdőtelepi rész pedig a vasút és a Balaton között terül el. Korábban csak családi üdülőhelyként tartották számon, ma már egyre több és több nyaraló keresi fel. Ebben része van annak is, hogy Zamárdihoz tartozik a szántódi rév, ahol jelentős turistaobjektumok (kemping, touring hotel, stb.) vonzzák a nyaralókat. Zamárdi előtt csatlakozik az M 7-es autópálya a 7. sz. főútba. LÁTNIVALÓK Római katolikus templom. Épült 1771-1774-ben, barokk stílusban. Az oltár, a szószék és a keresztelőkút rokokó stílusú. A templom északi falában szép vörösmárvány síremléket találunk. Tájház. Zamárdi legszebb népi épülete, a Fő utca 82. szám alatt, a Balaton-vidék legújabb ilyennemű látnivalója. Az Országos Műemléki Felügyelőség hozatta rendbe ezt az igen szép népi házat, amely a helyi községi tanács tulajdona. Sövényfonásos kerítésén belépve a vakító fehér falú épület nagyszerű látványt nyújt. Első szobája és a konyha eredeti bútorzattal van berendezve, ősi használati tárgyak láthatók ott, a hátsó szobában helytörténeti kiállítás nyílt. A hár 1847- ben épült, szép, kör alakú, oszlopos tornáccal, pajtája zsupfedeles. A Fő utca déli végéről egy kis zsákutca nyílik szép kilátással a tóra és a szemben fekvő Tihanyra. Itt is állnak még megtekintésre érdemes népi házak. A Szamár-kő a vasúti állomástól 15 perces sétával érhető el, a Kő-hegy oldalában fekvő hatalmas homokkőalakulat, a Szamár-kő. A közhiedelem szerint ősmagyar áldozati hely volt. A népi hiedelmek azt tartják, hogy Jézus járt erre szamárháton, és szamarának nyomát őrzi a kő. A középkorban a követ Ördög-kőnek nevezték, "mert csak az ürdüg tudta idecipelni Kupolás kápolna (Petőfi utca). Újszerű, 1929-ben épült kápolna, udvarán dekoratív kovácsoltvas kúttal. (Itt említjük meg, hogy Zamárdiban az ABC-áruházzal szemben, vagyis a központban található Margó Ede "Magyar fájdalom" című szobra, amely egy térdelő, fájdalomtól megvonagló férfialakot ábrázol.) Révcsárda. A szántódi rév útjának becsatlakozásánál áll ma is a korábbi csárdák helyén 1840-ben épült révcsárda, amelynek falán, a bejárat mellett Csokonai Vitéz Mihály márványtáblára erősített bronz arcképe (Csillag Jenő alkotása) látható. A tábla szövege elmondja, hogy a költő itt 29 írta "A tihanyi echóhoz" című híres versét 1789-ben. Ma már tudjuk, hogy ez tévedés, a költő Füreden írta az alábbi szép sorokat: "Oh Tihanynak riadó leánya! Szállj ki szent hegyed közül, lm, kit a Sors eddig annyit hánya, Partod ellenében ül." A szántódi rév. Ezen a helyen ősidők óta folyik az átkelés a tihanyi partra. Eevkor dereglyékkel, 1928 óta motoros komppal, 1962 óta pedig a mai komphajókkal, amelyek 7 perc alatt járják meg az alig 1,5 km széles vízi utat. A Tihany-Szántód közötti révet számos középkori oklevél említi, a révpénz a tihanyi apátság jövedelmét gyarapította. Évszázadokon át dereglyékkel szállították az utasokat. Ezelben 6 révész evezett, a révészgazda felügyelete alatt. Jó időben háromnegyed óra, viharos időben 2-3 óra kellett az átkeléshez. A rév mindkét partján csárda állt, ahol az utasok megpihenhettek a dereglyére várakozva. Az átkelő dereglyéket füstje'zéssel hívták át a túlpartról. Kazinczy Ferenc is ilyen dereglyével kelt át a tavon 1789 novemberében. A mai motoroskompok egyszerre 20 személygépkocsit vagy négy autóbuszt szállíthatnak, illetve 375 utast járművek nélkül. A szántódi kikötőben áll a modern Révház, körülötte terül el a szántódi idegenforgalmi központ. Szántód-puszta is Zamárdi területéhez tartozik. Érdekes az építészeti együttese. Közvetlenül a 7-es főközlekedési út mellett fekszik, szemben a nagy forgalmat lebonyolító révvel. Szántód-puszta a magyar mezőgazdaság múltjának, hagyományainak emléke; egy XVII-XIX. századi, érintetlen állapotban megőrzött majorság. A török idők alatt elpusztult Árpád-kori falu határát a török kivonulása után, 1726-ban a bencés rend kapta, s a rend építette ki a ma is látható építészeti együttest. Itt élt az 1780-as években Pálóczi Horváth Ádám költő, mint a puszta bérlője és itt találkozott 1789-ben Kazinczy Ferenccel. A puszta első épülete a nádtetős gondnoki lakás, a második a kastély, 1741-ben épült. Utána az 1740-ben épített, boltozott, kocsival járható hatalmas borpince következik, majd a kasznárház, amelyben Pálóczi Horváth Ádám is lakott, azután az 1861-ben épült vendéglő, továbbá istállók, kukoricagóré, stb. A puszta főié emelkedő, 1735-ben barokk ízlésban épült Kristóf-kápolna zárja a sort. Előle szép kilátás nyílik Tihanyra és a tó más részeire. A Kápolna-sombnál BAdacsonytól Kenéséig az egész északi part feltárul. BAdacsony tömbje után a Kis-Örsi- hegy látszik, mögötte a Gulács, a Hegyestű és a Boncsos-tető. Közvetlenül előttük a Tihanyi-félsziget dombjai emelkednek, mögöttük a Hegyesmái, a Recsek-hegy, alatta Balatonfürcd. Azután a Tamás-, Péter- és Csákány-hegy, majd a Csere-hegy Balatonalmádi felett. A hegyek alatt a balatoni Riviéra községei látszanak; Csopak, Lovas, Paloznak fehérlő házaikkal, pincehajlékaikkal. (Folytatjuk)
