Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-11-01 / 11. szám

Amerikai Magyar Értesítő 1991. november 24 Cselekvő nemzeti egységet!- Ha miniszter jön le: összegyűlik ötven ember; ha Csurka István: kétszáz; ha Fónay Jenő: négyszáz; ha Torgyán József: ezerkétszáz - mondja egy MDF me­gyei vezető. S azt hiszem, ennél kifejezőbb képletet nehezen le­hetne találni a helyzet jellemzésére. A tavasszal még mozdulatlannak látszó milliók - lásd az oroszlányi vá­lasztókerület áprilisi pótválasztásáról távolmaradt 93%-ot! - nyárra aktivizálódott. Változást akar az egy éves tétovaság után, kimozdulást a holtpontról. Tudja ezt nagyon jól a maffia, ezért szigorodnak utasításai a hírközlés felé: Mocskolódni! Mocskolni minden nemzeti moccanatot! Mocskolni de Nagy Lászlót, kétes hírbe keverni Torgyánt, nevet­ségessé tenni Fónayt, csipkedni Csurkát! Hogy aztán ezek átalljanak egymáshoz közeledni. Ne merjenek összetalálkozni. Igen, most fordított a helyzet, mint 1945-47-ben volt. Akkor a Kisgazda párt egységét csipkedték-sze- degették-zúzták, most a nemzetiek egyesülését akarják megakadályozni. Ugyanakkor persze a szétszedés módszerét is alkal­mazzák. Ha valaki megszegi a néma szekundálás pa­rancsát, akkor rárontanak, megtapossák, s leszakítják a hallgatag zömről. Hogy csak az MDF parlamenti frak­ciójából vegyünk néhány példát: ahogyan Dénes Já­nost vagy Maczó Ágnest kiszakították régebben, vagy újabban Király B. Izabella és Bogdán Emil ellen kezd­tek irtóhadjáratot, magányos farkassá akarván tenni őket is. Közben azonban saját beépített embereiket is kény­telenek kiugratni a homályból. Ennek legnyilvánva­lóbb és legundorítóbb példája volt, mikor Elek István­nal támadtatták meg Csurkát. A módszerek tehát régiek, új ötlet nincs. Mint ab­ban sem, hogy eközben állandóan gyalulják a magyar önbecsülést. Naponta. Például az izraeli államelnök budapesti látogatása alkalmával Göncz Árpád ünnepé­lyesen jelentette ki, és a szolga hírközlés nagyszívesen ismételgette, hogy a két ország közelmúlti kapcsolatait illetően nekünk, magyaroknak bőven van szégyellni valónk! De már ne is tessék haragudni: miért nekünk?! Ta­lán a szovjet tankokkal nyakunkra ültetett Kádár-re­zsimnek! Nem?! Miért gondolja a köztársasági elnök, hogy ezt most a nemzet nyakába kell varrni?! Hogy ne találjunk magunkra. Hogy az öntudat szikráját is kiverjék belőlünk. És ebben még sikeresen is működhetnének, ha közben, megittasulva, el nem vesztenék a mértéket. Mindig. Most például Konrád Györgyék. Akik akkor tettek volna jó szolgálatot önmaguknak s kozmopolita liberá­lis irányzatuknak, ha az Uj Hölgyfutár förmedvénye dien tiltakoznak, s nem annak védelmében. így azon­ban - akaratlan - a magyar nemzeti ügynek tettek óri­ási szolgálatot. Mert elképesztő kiállásuk, s nyomában az „igazságügyi" szervek „példás" engedelmessége, százak és ezrek szemét nyitotta föl, és késztette cselek­vésre abban a nemzeti entellektüel táborban, mely ed­di^ szó nélkül engedte „kilőni" sorai közül a nyíltan föllépő társakat! A történelmet rendszerint apró események mozdít­ják: szarajevói pisztolylövés; a keletnémet menekültek átengedése a magyar határokon stb. Mert műidig van egy utolsó csepp, amitől kicsordul a pohár: Fasisztának bélyegezni a Szent Koronát, szélsőjobboldalinak titu­lálni a Hunniát, s ellenük politikai koncepciós pert in­dítani, ugyanakkor megszüntetni az eljárást a söpre­dék Új Hölgyfutár ellen - ez lesz az a mozzanat, mely a jószándékú értelmiséget fölrázza, a „frontvonalba" került erőket - személyiségeket - összetalálknztatja. A nemzeti intelligencia így töltheti be szerepét a je­len sorsfordító időkben. Történelmi pillanatokat élünk, történelmi mérték­ben kell gondolkodnunk. Európa, sőt, a fél világ mo­zog, változik, rázván le magáról a bilincseket, miket a huszadik századi Szent Szövetség rakott rá a két vi­lágháború után. Nekünk is lépni kell. A milliók már érzik, s egyre inkább kifejezik. Fel kell emelkedni hozzájuk, segítvén a cselek­vő nemzeti egység kialakulását. Ez a dolgunk. HUNNIA Kunszabó Ferenc SAJNÁLATOSAN IGAZ megállapítást tett dr. Surján László népjóléti miniszter, a KDNP elnöke a Keresztény Értelmiségiek Kongresszusán, október 19-én. Kijelentette: "Ma Magyarországon keresztényként fellépni egyfajta bélyeget jelent, s a társadalom egy részéből ez a kiállás érthetetlen támadásokat vált ki így történt ez a Keresztény Orvosi Kamara megalakulásakor is.” Hát itt tart ma az 1000 éve keresztény Magyarország. Az államalkotó, őslakos keresztény magyar bélyeget kap a homlokára! Egy kisebbségtől. Pedig a miniszternek abban is igaza van, hogy "A keresztény orvosok többet várnak el maguktól és többet kívánnak adni másoknak. Ez olyan dimenzió, amit a kívőlálló nem érthet meg." Szerintem megérthetné, csak nem akarja. Azt peddig végképp nem tudja és nem akarja elfogadni, hogy a keresztény orvosok jogot formálnak arra, hogy erkölcsi és hilbéli törvényekre hivatkozva megtagadják az abortusz - a nemzetpusztítás - elvégzését, az abban való közreműködést. És akkor hová lesz az idegen győzelem? A módszeres belső irtás a nők egyenjogúságára, döntési szabadságukra, a liberalizmusra hivatkozva?

Next

/
Thumbnails
Contents