Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-01 / 11. szám
1991. november Amerikai Magyar Értesítő 15 Független Magyar Hírszolgálat-----------------------Szerkeszti: Stirling György-----------------------A FRANKFURTER ALLGEMEINE Zeitung egyik legutóbbi cikkéből idézzük a következő mondatot: "Ezekben a napokban sok magyar számára úgy tűnik, hogy a trianoni (1920) és a párizsi (1947) békeszerződések után országuk harmadszot is vesztes Közép- és Kelet-Európa újrarendezésekor." A lap véleménye az, hogy azok a nyugati politikusok, akik tisztelettel beszélnek a magyarok szerepéről a német újraegyesítésben és Közép-Európa demokratizálásában, most nem néznék tétlenül a jugoszláviai fejleményeket és az ottani magyarok sorsát, hanem azon gondolkoznának, hogyan lehetne kijavítani, amit pár évtizeddel ezelőtt már kétszer elrontottak. Az mindenesetre jogos kívánságuk - írja a tekintélyes német lap -, hogy a magyar kisebbségek valamennyi szomszédos országban emberhez méltó körülmények közt éljenek. - Nem mehetünk el szó nélkül a Frankfurter Allgemeine Zeitung célzása mellett, mert az, hogy óvatosan is, de kétségkívül a trianoni (párizsi) határok revíziójának lehetőségére utal, aminek most aktualitást ad a jugoszláv polgárháború és az államszövetség bizonytalan jövője. Jeszenszky Géza külügyminiszter épp legutóbb jelentette ki, hogy Magyarország semleges a jugoszláviai válságban, de ha ezt szükséges is hangsúlyozni, a vajdasági magyar kisebbség jogaiért is lehetne néhány szót ejteni, mert most igencsak rá vannak szorulva a védelemre. AZ EGYESÜLT NEMZETEK Szervezetének nevezett sóhivatalban történő eseményekre általában nem kíváncsi az újságolvasó, mert megszokta, hogy a New York-i üvegpalotában semmi olyan nem megy végbe, ami befolyással lenne a világ folyására. A világszervezet az ötvenes és hatvanas években az akkor tekintélye teljében lévő Szovjetunió eszköze volt, míg a szavazó mechanizmus aránya lassan az Egyesült Államok, illetve a nyugati hatalmak javára tolódott el. Ma a Szovjetunió csillagának hanyatlása idején már az un. el nem kötelezett államok, a harmadik világ országainak szavazatára sem számíthat a kommunista tábor, melynek létszáma alaposan megfogyatkozott. Most ugyan sor került egy kommunista ország felvételére - egyre a maradék kevés közül -, de ugyanakkor hat nem kommunista küldöttség is helyet kapott a közgyűlési terem padsoraiban. A szeptember végén megnyílt ülésszak hét új tagot vett fel a szervezetbe: Dél- és Észak-Koreát, a három balti államot, a nemrég önállóságot nyert Marshall-szigeteket és a mikronéziai államszövetséget, amely néhány kis szigetből áll. Valamennyi új tagot a közgyűlés közfelkiáltással választotta be a világszervezetbe, melynek tagjai száma ezzel 166-ra nőtt. A HÚSIMPORT ELLEN nemrégiben tiltakozó francia parasztok után most a francia textilipar vezetői követelnek "védelmet" iparáguknak arra az esetre, ha az Európa Közösség befogadja a kelet-közép-európai országokat. A textilipar Franciaország második legnagyobb iparága és egy olcsó keleti import konkurrenciája igen érzékenyen érintené. "Tűrhetetlen lenne - mondotta a francia textilgyárosok szövetségének elnöke -, ha a nyitás keletre a mi rovásunkra történne..." EMLÉKEZETES, HOGY MÉG amikor csak szóban folyt a vita a szerbek és a szlovének, illetve horvátok között, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége kinyilvánította, hogy a magyar kisebbség nem kíván beavatkozni a délszláv népek "történelmi vitájába". Mióta dörögnek a fegyverek Jugoszláviában, a VMDK a magyar kisebbség méginkább távol akarja tartani magát az ellenségeskedésektől, ismételten kijelentvén, hogy ehhez a háborúhoz semmi köze sincsen. A vajdasági magyarok békére és arra vágynak, hogy akaratuk ellenére senki, még a hadsereg se kényszerítse bele őket az országban zajló nemzetiségi ellentétekbe. Ezért kérte már előzőleg a VMDK, hogy szereljék le a magyar származású katonákat és vonkák ki őket a háborús övezetekből. Egy polgárháború - hangsúlyozza a VMDK nyilatkozata - mindig véresebb és kegyetlenebb, mint az országok közötti hadviselés. A polgárháború azonban mindig önkéntességen alapszik. Ha besorozott katonák alakulatai kerülnek szembe egymással, megtörténhet, hogy horvátországi magyar és vajdasági magyar fog egymásra fegyvert. Ezt mindenképpen el kell kerülni. AZ ABORTUSZ S A HOMOSZEXUALITÁS az a két kérdés, ami körül véget nem érő vita folyik szerte Amerikában s az érvek-ellenérvek összeütközésében sokszor magasra csapnak az indulatok. Washingtonban napirenden vannak a tüntetések, ahol a művi vetélések pártolói és ellenzői vitatkoznak egymással, de vidéki városokban is kiéleződtek az ellentétek a két tábor között. A fővárosban most a homoszexuálisok ügye került előtérbe, annak kapcsán, hogy a Pentagon szigorú következetességgel hajtja végre azt a döntést, hogy homoszexuális férfi vagy nő nem viselhet egyenruhát és nem lehet az amerikai fegyveres testületek tagja. Az 1982 óta érvényes rendelkezést fokozatosan végrehajtják s annak értelmében az utolsó kilenc év alatt 13.307 leszerelésre került sor a különböző fegyvernemeknél. A homoszexuális mozgalom szószólói és lapjuk, az Advocate, diszkriminációt látnak ebben az intézkedésben és harcolnak ellene, a Pentagon viszont a fegyelem és a jó erkölcs nevében ragaszkodik az eddigi gyakorlathoz, főleg akkor, ha valakinél a megbízhatóság - security clearence - kerül vizsgálatra. A SZOVJET FENNHATÓSÁG alól felszabadult három balti állam mielőbb szeretné megteremteni saját nemzeti valutáját. Ehhez szükségük van a szovjet annexió előtt Nyugaton biztonságba helyezett aranykészleteikre. A legnagyobb tételt - 14 tonna aranyat - az Angol Bankba helyezte letétbe 1940- ben az észt, a lett és a litván kormány. Ennek jelenlegi értéke 170 millió dollár. A svéd Központi Bankban 4,1 tonna aranyat helyeztek el s ennél valamivel kevesebb került a francia Központi Bankba és egy kisebb tétel Svájcba. A három balti kormány már benyújtotta az igényeket és várják a választ. Az Angol Bank (a brit és a szovjet kormány közti
