Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-11-01 / 11. szám
6 t Amerikai Magyar Értesítő 1991. november leváltását illeti. A vezetőség érdekeinek és elveinek fenntartása érdekében még erre is sor kerülhet. Bartha Zoltán valami ilyesmit festett elénk: "Figyelmet érdemel, hogy az SzDSz ellenzéki pozícióból népszerűséget vesztett. Nagyon nem rokonszenvesen kellett politizálni ahhoz, hogy lényegében nyerő pozícióból, ne automatikusan emelkedjen a népszerűsége, a kormány népszerűtlensége idején. Ezt az SzDSz eddigi tevékenysége hibájának rovom fel. ...a tagság - legfeljebb kicserélődik. Es azt gondolom, a vezetés erre gondol, vagy ebben bízik, hogy ki fog cserélődni a tagság. Nem vidéki nyomorult, vagy szegény emberek, rakodómunkások, vagy mások lesznek például az SzDSz tagjai vagy szimpatizánsai, hanem mondjuk a volt rendszernek a haszonélvező rétegei és mindenki más, aki az előző rendszerből hasznot húzott." És akkor már ismét lehet majd MSZMP-nek, vagy mivel az foglalt és nem tükrözi kellőképpen a "rendszerváltozást", mondjuk Szabad és Demokrata MSZP- nek nevezni, hiszen a Munkás kis- és nagybetűvel is kimarad belőle. Az SzDSz mérgezett korsója addig ágált, míg eltörött. Uj korsó kell. Ám úgy tűnik, a régi egyben maradt (mocskos) száját átmentik és ráteszik az újra. És talán a fülét is elteszik, emlékbe... Ki tudja, mire lesz még jó? Talán a most megmenteni s átmenteni akart III/1II. lehallgatásaihoz, hiszen hitük szerint folytatódik majd minden, és igyekeznek hamar elfelejteni e ki intermezzót, amit a magyar rendszerváltásnak hitt! KIRÁLY KÁROLY, Tőkés László és Szőcs Géza szenátorok ellen féktelen uszítás folyik a román képviselőházban. Egyesek Tőkés László vád alá helyezését követelik. A Királymelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa megállapította: A Romániában meg-megújuló magyarellenes propaganda jellegében csupán az antiszemita uszításokhoz hasonlítható. A testület egyöntetűen állást foglalt elöljárója mellett és visszautasította a parlamenti lejáratási kísérleteket. Kérdés, ér-e ez valamit, ha a világ — elsősorban a Trianonban vétkes nagyhatalmak — nem nyitják ki szemüket és nem cselekszenek valamit, most már a magyarmentés érdekében! THATCHER ASSZONY, volt brit kormányfő élesen kikelt az egyesült európai állam gondolata ellen, mondván: egy ilyen mesterséges alakulatnak nem lenne esélye a fennmaradásra. Csak nem a jugoszláviai és a szovjet tapasztalatok józanították ki az Egyesült Európa eddigi patrónusát? Avagy: csak nem angol nacionalista Margaret Thatcher? Félek, akkor ő sem ússza meg százaron, Gadó György magyaroszági parlamenti képviselő, az SzDSz "patrióta párt" prominens, a sajtó- és szólásszabadság szellemében lapok elleni büntetőperekért interpellálója el fogja ítélni őt is. Nyilvánosan és sok-sok példányban, sok-sok kamera és mikrofon előtt. Lehet, hogy a Vaslady is bekerül a Menorába? Terjessze lapunkat! Könnyű László: UTSZÉLI FÁK "Avagy a poraiból feltámadt Phoenix" Könnyű László verseskötete 1943 karácsonyán jelent meg először, Budapesten. Alig hagyta el a nyomdát, máris kezdődött a német megszállás, az orosz bevonulás. Minden fontosabb lett a népi költészetnél. Éppen ezért, mielőtt eljuthatott volna az olvasókhoz, az ideiglenes kormányok bezúzták. Rákosi alatt egy példányt sikerült (Svájcon keresztül) Nyugatra juttatni belőle. Ezt szeretnénk újta a magyar olvasók kezébe adni. A költő szavával élve, "hogy erősítse a magyar népet, vigasztalja a fáradt anyákat, élessze a hazafias, a vallásos szellemed A költő a Dunántúlról indult el. Versein érződik a nótás Dombóvár, a Toponári Mári, a virágos Kaposvár, vagyis az elbocsátó Szülőföld, a magyar nép mélységes szeretete. Mint falusi tanító látta az egyszerű falusi emberek szociális problémáit. Ez, valamint a szenvedő anyák mélységes szeretete és az éteri finomsággal váltakozó szenvedély jellemzi költészetét; a csodálatosan megírt, vallásos ihletésű verseit is. Magyarsága tökéletes harmóniába olvadt európaiságável, mely jellegzetes dunántúli örökség. Sokat fordított angolból és németből is. Könnyű László az új magyar élet, a tiszta művészetre szomjas magyar közönség dinamikus költője. Egyéni hangját már 1943-ban számon tartotta az akkori népies, illetőleg vallásos, a Babits Mihály és Illyés Gyula, illetőleg Mécs László köré szerveződő magyar irodalom. Takáts Gyula, akkori Baumgarten díjas, fiatal tanár-költő írta a Nepkeletben verseiről az első méltatást. A fővárosi és vidéki lapokban, folyóiratokban, könyvekben megjelent, a rádióban elhangzott legszebb versét (hekatombát) tarthatja kezében a rédi-új magyar nemzedék. Az Amerikában hosszú évtizedek óta élő - jelentős elismerést, sikert elérő - költő most újra "hazatért". A "Szerelmes ének az almafáról”, az "Utszéli fák” és a "Költöznek a cselédek" írója, a külföldi magyar emigráció egyik legjelentősebb költője várja a Szülőföld, s a népe szeretetét! Dr. Magyar Kálmán BUDAPESTEN ÉS ORSZÁGSZERTE megkezdődött az aláírásgyűjtési akció, amelyet a Vállalkozók Országos Szövetsége (VOSZ) kezdeményezett és bonyolít le. Az aláírásokat azért gyűjtik, hogy kikényszerítsék a népszavazást az 1996-os világkiállítás megrendezésének ügyében, hiszen a hazai lakosság nagy többsége expo-párti és sokat remél ettől a történelmi lehetőségtől, nemcsak Budapest lakossága. A VOSZ azt reméli, hogy napok alatt legalább 1 millió aláírás gyűlik össze, ami már nemcsak a népszavazás kiírásához lenne elegendő, hiszen annak lebonyolításához nagyon rövid idő áll rendelkezésre (december 6-ig várja a végleges választ a párizsi BIE), hanem az igen döntéshez is, hiszen az aláírók mind a megrendezés érdekében protestálnak. Nagyon bízunk a sikerben - és a világkiállításban, amely egyben honfoglalásunk 1100. évfordulójának világra szóló megünneplését is jelentené. Ránk férne egy kis sikerélmény!
