Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-01-01 / 1. szám

1991. január jíre szállítsák le és ebből emeljék a kárpótlás­ra jogosultak havi jutattásait. Nincs az az összeg, amivel az elvesztett szabadságot utólag meg lehetne váltani, de ha a kormány megtenné ezt a lépést, az erkölcsi elégtételt is jelentene az ártatlanul meghurcoltak számára. AZ OKTÓBERBEN LEZAJLOTT PESTI taxisblokád utóhullámaiként sajtókonferencia keretében nyilvános vita volt a legfőbb ügyészségen, ahol dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész válaszolt az újságírók kérdéseire, melyeknek zöme azt fe­szegette: meddig terjedhet az állampolgári en­gedetlenség határa és nem lépték-e túl ezt a határt a taxisok, amikor a benzináremelés mi­att három napra blokád alá helyezték az egész országot? Többen annak a véleményüknek adtak hangot, hogy büntetőjogi felelősségrevonást kel­lene alkalmazni a sztrájk kezdeményezőivei szemben, mert a történtek túlmentek a munka- beszüntetésen, mint a tiltakozás módszerén és az utak lezárásával az embereket megfosztot­ták a szabad helyváltoztatás elemi szabadság- jogától. A legfőbb ügyész megállapította, hogy bár a demonstráció résztvevői a három nap alatt több bűncselekmény és szabálysértés tör­vényi tényállását is kimerítették, mégsem tar­taná helyesnek, ha a szervezőket kiemelnék és megbüntetnék, mert több felelős politikus kije­lentései alapján a sztrájkban résztvevők akkor abban a hitben cselekedtek, hogy tettük jog­szerű. A MAGYARORSZÁGI KERESZTÉNYDEMOKRATA Néppárt még a mai napig sem rendelkezik saját sajtóorgánummal, pedig a szervezéshez és az eredményes politizáláshoz egy pártnak lapra van szüksége. Mivel ez elsősorban az anyagia­kon múlik, a párt e kérdésben illetékes vezetői elhatározták, hogy széleskörű gyűjtést kezde­ményeznek a szükséges pénz előteremtésére. Nem árulunk el titkot, ha elmondjuk, hogy nyu­gati kereszténydemokrata körök már felaján­lottak a lapindításra egy nagyobb összeget, de az egyrészt nem elég, másrészt fontos, hogy a magyar keresztény társadalom áldozatkészsége is megmutatkozzék akkor, amikor világnézetének megfelelő újság alapításáról van szó és ki kell vegye részét a gyűjtésből. Az otthoni kampány megindulásával párhuzamosan az emigráció is gyűjtést kezd: reméljük, hogy a nyugati ma­gyarság keresztény nemzeti gondolkodású több­sége is tanújelét adja majd segítő szándékának. A gyűjtés megkezdéséről és az adományok eljut­tatásának módjáról később közlünk részleteket. 19■oldal A WASHINGTONI MINDSZENT Y TÁRSASÁG nagy sikerrel tartotta meg az amerikai fővá­rosban huszonnegyedik Magyar Kiállítását és Bazárját. A kiváló rendezésért Schattenstein Mar 1 anne-t illeti dicséret, akinek segítségére volt a floridai Mindszenty Társaság részéről Dr. Horváth Mihály. (1990. nov. 4.) A NYOLCVANÉVES JUBILEUMÁT ÜNNEPLŐ magya cserkészet történetének kiemelkedő ese­ménye volt a Magyar Cserkészszövetség 1990. nov. 17 — i gálabálja a New Tork-i Waldorf As­toria Hotelben. Az évenkénti, immár hagyomá­nyos szabadföldi cserkébálok sorában ez volt az első, ami egybeesett a magyarországi cser­készmozgalom újjáéledésével s azon először ve­hettek részt hazai cserkészek is. BODŐ SÁNDOR ÉS FELESÉGE, BODŐ ILONA, az amerikai Nashville-ben élő festőművészek 1990. május 18- ás szeptember 2. között rendezték retrospektív kiállításukat a budai királyi palo­tában lévő Budapesti Történeti Múzeumban. A nagysikerű kiállítást hónapokon át sok látogató kereste fel a világ minden részéről. Megtekin­tette a képeket többek között az új amerikai nagykövet, Charles Thomas is, a követség kato­nai attaséjának társaságában. A kiállítás ezt követően a szülőföld központjába, Mátészalkára került, ahol október 31-ig volt nyitva a Műve­lődési Központban. A Bodó-házaspár munkássá­gáért megkapta a "Pro Cultura Hungarica* ki­tüntetést, amihez gratulálunk! AZ AMERIKAI MAGYAROK ORSZÁGOS Szövet­sége (AMOSZ) november 23-án tartotta Cleve- landban, a Magyar Találkozó keretében soros közgyűlését. Az esedékes tisztújitásra nem ke­rült sor, ahnem a közgyűlés úgy döntött, hogy az új tisztikart postai szavazással fogja meg­választani. DR, KÖNNYŰ LÁSZLÓ, AZ AMERIKAI magyar emigráció legtermékenyebb írója és műfordítója két kötettel gazdagította a nyugati magyar iro­dalmat: 'Összegyűjtött versek - III.' címmel újabb költeményeit szedte csokorba, míg a má­sik kötetben angol műfordításaiból adott ízelí­tőt. Mindkét könyv az Amerikai Magyar Szemle kiadásában jelent meg. Megrendelhetők a szer­ző címén: 5410 Kerth Rd. St. Louis, Mo. 63128 USA Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents