Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-09-01 / 9. szám

1991.szeptember ellenszenv minden ellen, ami Horthy Miklós kor­mányzóságához fűződik. Gúnyosan említi a kor­mányzó "katonás és dekoratív fellépését", idéz­ve Perjési cikkét. Hát ha Horthy megjelenését Rákosi Mátyáséval hasonlítjuk össze, nem két­séges, hogy az kinek a javára dől el. De a meg­jelenés nevetséges érv magában. Viszont az a tény, hogy a Kormányzó nem menekített ki sem­miféle vagyont a maga számára és a háború után jóformán kegyelemkenyéren éltek, az már sokat árul el az illető jelleméről. De hagyjuk a személyi érveket és vegyük figyelembe a kor­szakot, amely Magyarország két világháború közötti korszakát jelentette. El kell ismerni, és ezt a fiatal katonatisztek is tudták, hogy az ország a Nyugattal szemben sok tekintetben elmaradott. Hogy ennek milyen okai voltak, azt nem firtatom, mert az mentség keresésnek tűn­het föl. Azt viszont tagadni nem lehet, hogy bi­zonyos szociális intézkedések már történtek, amelyek az elmaradottságon javítani igyekeztek. A döntő érv mindig az, hogy egy rendszert fel­váltó újabb rend az előzőhöz mérten jobb-e vagy sem. A Horthy-korszak minden elmara­dottsága mellett is egy nemzethű szellemet képviselt, amelyet sem a Rákosi-, sem a Ká­dár-korszak nem mondhat el magáról. Farkas Vladimír, akit igazán nehéz lenne a Horthy-idők iránti jóindulattal vádolni, maga is elismeri "Nincs mentség* c. könyvében, hogy míg Horthy több alkalommal is ellenállt, vagy ellenállni igyekezett Hitlernek, addig Rákosi soha, de so­ha, egy pillanatra sem tiltakozott Sztálinnak, a magyar érdekeket sértő egyetlen intézkedése ellen sem. A Kádár-korszak magyarság ellenes érzelmeit a 301-es parcella bizonyítja. A döntő ítéletet maga a magyar nép hozta, amely ha ta­lán nem is volt tökéletesen megelégedett a Horthy-korszakkal, de semmi esetre sem érezte magát olyan tehetetlenül kiszolgáltatva, mint a kommunizmus alatt. Ez az elnyomottság és te­hetetlenség vezetett az 1956-os robbanáshoz, amelyhez hasonlót nem tapasztalhattunk a Horthy-idökben. Ez nem a Ludovikások, hanem a magyar nép ítélete. Ezért szükséges ezeket elmondani, mert vannak - mint Szalai Pál is -, akik egyenlőség- jelet szeretnének tűzni a Horthy-idők és a Rá­kosi és társai által a nemzetre ráerőszakolt államforma közé. Ezek azok, akik ellenszenvvel nézik a nemzeti érzések kibontakozását, ök azok, akik borzadnak a fegyelemtől, a Koronától, a tradícióktól. Egyszóval mindattól, ami a ma­gyarokat magyarrá teszi, ök szeretnének ben­nünket a nemzetköziség szürke masszájába be­olvasztani, Hogy ebben mi lenne a jó számunkra abban az Európában, ahol még az osztrák is büszkén különbözteti meg rna.gá.t a némettől és a horvát a szerbtől, azt nem tudom megérteni. Itt Kanadában élve megtanultam tisztelni a franciák önállósági törekvését és belátom, hogy nincs jogunk a beolvadásukat követelni. Az ame­rikai indiánok, az afro-amerikaiak, mind a "gyö­kereiket" keresik. Csak minekünk kellene el­vágnunk évzeredes gyökereinket, hogy Szalai Pál meg legyen velünk elégedve? Nem tudom, mi ennek a nemzetietlen érzésnek a belső mozga­tója. De legyen bármi, történelmünk megítélését és kiértékelését bízzuk egyszer már a történé­szek pártatlan bírálatára. Jó lenne, ha a kom­munizmus pártideológiáját félretéve, csak a tényekre támaszkodva ítélkeznének azok fölött, akik a nemzet védelmében, ha talán a rossz ol­dalon is, az életüket áldozták. Senki sem vonja kétségbe múltunk bűneit és hibáit. Ezért már fél évszázada kérjük a bocsánatot. De megbo­csátásnak eddig nem sok jelét tapasztaltuk. Ugyanakkor értékeink és erényeink állandó letagadását kell tapasztalnunk. Pedig vannak a múltunkban olyan epizódok is, amelyek megér­demlik azt, hogy bírálat alkotásánál azokat is figyelembe vegyük. Csak a kétoldalról megvizs­gált, tárgyilagos igazság talajára lehet építeni a jövő Magyarországát. 1?.oldal JESZENSZKY GÉZA KÜLÜGYMINISZTER WASHINGTONBAN Balról jobbra, Dr. Balogh György orsz.gyül. képvi­selő, Jeszenszky Géza külügyminiszter, Mécs László orsz. gyűlési képviselő és Stirling György lapunk munkatársa. Julius 20-án, Bollobás Enikő, a wash­ingtoni magyar nagykövetség ideiglenes vezetője fogadást adott Jeszenszky Géza külügyminiszter és felesége tiszteleté­re. A fogadáson ott voltak a magyar Par­lament Honvédelmi Bizottságának éppen Washingtonban tartózkodó tagjai is, élü­kön Dr. Balogh György képviselővel, a Honvédelmi Bizottság elnökével. A foga­Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents