Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
1991•szeptember Emelett a konferencián súlyos problémaként merült fel» hogy a nemzetközi dokumentumok egyáltalán nem fogalmazzák meg a nemzeti kisebbségek fogalmát» ami egyes államoknak (pl. Bulgáriának és Franciaországnak) lehetőséget ad arra, hogy letagadják a határaikon belül élő nemzeti kisebbségek létezését. További problémaként említette, hogy számos ország tart egy nemzetközi ellenőrző mechanizmus létrehozásától, a kisebbségi jogok megtartásának nemzetközi szintű szavatolásától. Említést tett a román küldöttség érveléséről, amely szerint a második világháború a párizsi békeszerződések által, 1920-ban megteremtett kisebbségvédelmi garanciarendszer következményeként tört kit??). A konferencián elfogadott záródokumentummal Gémesi Károly nem volt megelégedve, bár hangsúlyozta annak pozitívumait, például azt, hogy a dokumentum új megállapításként szögezi le, hogy a nemzetiségi problémák kezelése nem tisztán az egyes államok belügye. A DFT SAHTÓTÁJÉKOZTATÓJA A DFT (Dél-magyarországi Felszabadító Tanács) jelenti: Még június első napjaiban dr. Radványi levelet intézett Howard Metzenbaum Ohio-i szenátorhoz, melyben kérte, hogy emelje fel szavát Wilson elnök becsületének megmentésére, követeljen népszavazást egy leírhatatlan népgyilkosság megelőzése végett. Válasz hiányában, június végén dr. Radványi táviratot intézett Metzenbaum szenátorhoz, melyben felhívta a figyelmét, hogy Jugoszlávia összeomlása megakadályozhatatlan. A nemzetiségek kitartanak függetlenségük elnyeréséért folytatott harcukban. Ha Amerika nem akadályozza meg a kommunista szerbek által okozott vérontást, akkor el fogja veszíteni nemzetközi tekintélyét, mint a szabadság és emberi jogok védője. A távirat a továbbiakban kérte Metzenbaum szenátort, mint a kis emberek védőjét Amerikában, és a kis nemzeteknek első vonalbeli harcosát, hogy emelje fel a lelkiismeret szavát. Az Ohio-i nemzetiségek elvárják, hogy adjon hangot az igazságnak. Bush elnök külpolitikája elhibázott. Először a balti államokat hagyta cserben, most pedig a szlovénokat és horvátokat. Ennek a kisiklott külpolitikának az lesz a következménye, hogy a nemzetiségek a republikánusoktól fogják megtagadni a támogatást. Felkérjük a nagy-clevelandi szervezeteket, hogy jelentsék be támogatásukat a 226-9239 telefonszámon az esti órákban. 11. oldal FALUVEGI ANDRAS: Nehézsúlyú bajkeverők a Közel-Keleten II. rész Eljutottunk előzőleg addig, hogy Bush elnök és illuminátus főnöktársai a világkormány megvalósításának legjobb eszközét, az ENSZ-t a hullámvölgyből kiemelték, de az új világrend halálos sebesülést kapott. Egy vérszomjas, kegyetlen, zsarnok kiűzése egy elfoglalt kis országból az amerikai nép igazságérzetének megfelelt, de amikor a fegyverszünet megkötése után Husszein a helyén maradt anélkül, hogy papíron valami szabadságot biztosítottak volna nemcsak a sokat szenvedett iraki és kuvaiti népnek, hanem a kurdoknak is, Bush elnök népszerűsége minden idők legmagasabb 80 %-ról 40 alá süllyedt. Közben felröppent az a hír is, hogy Schwarzkopf tábornok fővezér tovább harcolt volna Husszein martalócainak teljes megsemmisítéséig; erre ugyanaz az elnyálazás és mellébeszélés kezdődött, mint Glaspié követnő esetében. Ráadásul Bush elnök minden lehető alkalommal hangoztatta, hogy az iraki nép meg kell szabaduljon a zsarnoktól, amit minden épeszű ember úgy értelmezett, hogy ha az elnyomottak fellázadnak, az amerikai hadsereg támogatást fog nyújtani a szabadságharcosoknak. Ez nem történt meg s így Szaddam Husszein »elit* gyilkosai véres bosszút álltak elsősorban a védtelen polgári lakosságon. Dél-Irakból elsősorban a síita mohamedán vallási kisebbségiek menekültek Iránba, Észak-Irakból pedig a kurdok húzódtak fel a hóborította hegyekbe, a török határra. A világközvélemény felháborodása az USA ellen fordult az irtózatos szenvedések láttán, mert Bush elnök semmi hajlandóságot nem mutatott a közbelépésre, hanem azt hangoztatta, hogy Irak belügyeibe nem hajlandó belekeveredni (?). Még amerikai újságírók is megkérdezték, hogy miután az amerikai légierő Irak minden életberendezését megsemmisítve a lakosságot visszabombázta a kőkorszakba, talán mégis nyomorult képmutatás utána az ország belügyeinek sérthetetlenségére hivatkozni. így azután az angolok és franciák nyomában az USA-légierő is segítésre indult Törökországon át a milliónyi éhező, mezítlábas, pocsolyavizet vagy hólevet ivó, nagyrészt beteg kurd menekültnek, hiszen pl. a 380-000 lakosú Dohuk városából 95 % menekült. Hogy ezt a közel-keleti válságot megértsük valamennyire, ezen az úton nem mehetünk toAmerikai Magyar Értesítő
