Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-09-01 / 9. szám
9. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1991* szeptember CLITH JÁNOS (Komárom): Egyszer egy az három, esetleg négy A Csehszlovákiában lezajlott (zajló)i az 1989 novemberéhez fűződő forradalom által lehetővé vált szabad választások óta immár egy esztendő telt el, és hozzávetőlegesen egy esztendő van hátra az újabb választások kiírásáig. Legfőbb ideje tehát, hogy áttekintsük a csehszlovákiai - elsősorban szlovákiai - politikai palettát, ráélesítve tekintetünket a magyar pártokra, ill. mozgalmakra, azok szerepére és fajsúlyára. Csehszlovákiában három magyar párt (mozgalom) van jelen a politikai küzdőtéren. A magyarországi médiák, sajnálatos módon, nem vették tudomásul ezt a tagolódást, ugyanis a felvidéki magyarság fórumaként csaknem mindig, kizárólagosan az Együttélés politikai mozgalmat jelölték meg, amely tendenciózusan féloldalas beállítás oly módon hatott vissza Szlovákia magyar lakosságára, hogy az, figyelemmel kísérve a Magyar Rádió és Magyar Televízió adásait, eme, az ügyeket a "leghitelesebb módon* képviselő intézmények állítása nyomán, maga is az egyetlen legitim magyar politikai szerveződésként regisztrálta az Együttélést. Ez önmagában persze, nem jelentett volna semmi gondot mindaddig, míg a csehszlovákiai magyar nemzetrész politikai érdekei megfogalmazódhattak volna abban az értelemben, hogy: szerveződjünk egyetlen pártba, nemzeti alapon, feledve a demokrata, liberális, szociáldemokrata, stb. irányok különbözőségeit, esetenkénti ellentmondásait, azzal a céllal, hogy egyetlen, azaz a lehető legerősebb párt képviselhesse a kisebbségi tétünkből fakadó jogos igényeinket és követeléseinket, amelyek bizony korábban - megfelelő képviselet híján - módszeresen meg lettek torpedózva. Az itteni magyarság hangsúlyosabb érdekképviselete velem is feledtetné a keresztény, demokrata, liberális, szocialista, stb. kurzusoknak azt a furcsa hibridjét, amelyet egy pártszerű blokk képviselne (képvisel). Csakhogy a szlovák politika sokkal árnyaltabb és tagoltabb, berkeiben sokkal több nézet és érdek ütközik, sokkal több tendencia és szándék érvényesül, mintsemhogy a mi helyzetünk, a csehszlovákiai magyar nemzetrész helyzete lehetővé tenné a fentebb vázolt, egyértelműsitett ver- buválódást. Romániában, az ottani magyar szerveződésektől és törekvésektől, román részről teljes elzárkózás volt tapasztalható, aminek következtében az ottani magyarság számára valóban nem maradt más hátra, mint egy osztatlan - bár ellenzéki -, de minél erősebb párt, egyfajta szekértábor, nevezetesen az RMDSZ kiépítése. Nem úgy Szlovákiában: Itt már az első hetekben kirajzolódott a szlovák demokráciának az a meglehetősen hansúlyos képviselete, amely vállalta a magyar forradalmi és demokratikus erőkkel való együttműködést’ így jött létre a szlovák Nyilvánosság az Erőszak Ellen és a Független Magyar Kezdeményezés koalíciója. Ennek köszönhetően, ma a Független Magyar Kezdeményezés a kormánykoalíció tagja, azaz a kormánypártok egyike) Azt hiszem, arra a kérdésre, hogy a hatalom gyakorlójaként, vagy ellenzékiként tehet-e többet egy párt a választóiért, egyértelmű a válasz... Nos, az a tény, hogy a szlovák kormány elnökhelyettese Zászlós Gábor (Független Magyar Kezdeményezés), a szlovák parlament elnökhelyettese A. Nagy László (FMK), a szövetségi kormányhivatal munkatársa, Havel elnök tanácsadója Somos (Huncik) Péter (FMK), az Európa Parlament csehszlovákiai küldöttségének tagja Sándor Eleonóra (FMK), az Európa Parlament csehszlovákiai küldöttségének tagja Gémesi Károly (FMK) lett, azt bizonyítja, hogy a szlovák politikai életben, soha nem tapasztalt mértékben érvényesül a magyar képviselet) Az FMK kormányszintű képviselőinek (Világi Oszkárnak, a földtörvény előadójának) s a mozgalom további képviselőinek ténykedése dokumentálható eredményeket hozott. Ide tartozik többek között a földtörvény FMK által javasolt változatának elfogadása. A földek visszaadásáról szóló törvénnyel az FMK elérte egyik legfontosabb célkitűzését, amelynek értelmében kezdetét vette az 1945 utáni jogfosztottság, s a konfiskálások következményeinek felszámolása. (Az eredeti földtörvény-javaslat mindössze 1948-ig visszamenőleg orvosolta volna a sérelmeket). Az FMK tehát nem csupán erkölcsi rehabilitációra törekszik, (bár ennek fontosságát sohasem vitatta), hanem életbevágóan fontosnak tartja a kisebbség vagyonának visszaszolgáltatását és a szlovákiai magyar tulajdonosi réteg kialakítását. Célja továbbra is a kisebbségi magyarok anyagi esélyegyenlőségének biztosítása. A földtörvény azt is bizonyltja, hogy helyes az FMK által követett politika, a kormányban való részvétel pedig konkrét eredményeket hoz a szlovákiai magyarság számára. A földtörvény elfogadásához természetese hozzájárult a további két magyar politikai mozgalom is, képviselőinek támogató szavazata révén. Itt kell elgondolkozni azon, hogy élesebb politikai rálátással, nem az FMK gyengítésére, hanem erősítésére törekedve, ma olyan kormányképviseletet mondhatnánk magunkénak,
