Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-07-01 / 7-8. szám
29.oldal / Amerikai Magyar Értesítő 1991. jul,- aug. Kisfaludy Sándor e versének is köszönhető, hogy Csobánc hegyének és várának mindig sok a látogatója. A Tapolcáról kiinduló zöld jelzés Gyulakeszi templomának érintésével vezet a hegyre, egészen a Rossztemplom elnevezésű templomromig, amely Csobánc elpusztult község román kori templomának maradványa. Innen már a vár régi útján vezet a zöld romjelzés fel Csobánc várába. A 376 m magas Csobánc hegye, amelynek tetejéről minden irányban zavartalan kilátás nyílik, két csonka kúpból van felépítve, az alsó a pannon-tengeri üledékekből képződött, a felső, meredek oldalú csonka kúp anyaga bazalt.- Csobánc várát 1255 körül építették, 1300-tól kezdve a Rátót-nemzetségből származó Gyulaffy családé. A török többször ostromolta a várat, de elfoglalni nem tudta. Történetének legszebb fejezete az 1707. évi ostrom, amikor az alig 30 hajdú és a környékbeli lakosok asszonyai, leányai védték a várat a Rabutin osztrák generális vezette sereg ellen. A hegytetőn tenyésző orgonabokrok az egykori várkert elvadult növényei. A harmadik, megtekintésre ajánlható bazalthegy a bányászás alatt álló Haláp. (A hegyre gépkocsival is fel lehet hajtani, kiépített úton. Érdemes megtenni az utat azért is, mert a felső bányaudvarról igen szép a kilátás a Balaton felé.) Ha pedig a piros jelzésen felkapaszkodunk a 361 m-es magassági ponthoz, még szebb körképet élvezhetünk, mert északra a Nyugati-Eakony nyúlványait, az Agár-tető - Csabrendeki-hegy vonulatát, erdőségeit látjuk. Tapolcáról érhető el az a hely is, ahonnan egyes szakértők szeriknt a legszebb rálátás nyílik a Tapolcai-medencére. Ez pedig a 402 m maga Kúorra, amelynek gyönyörű körképét Beu- dant, a világhírű francia geológus már 1818- ban magasztalta. A kúp vagy cukorsüveg alakú hegyek közül a magyar Fuzsijamának nevezett Gulács is könnyen elérhető Tapolcáról. Vasúton a Nemes- gulács - Kisapáti állomásig kell menni, innen pedig a kék kereszt jelzésen. Gulácstól keletre emelkedik az 50 m-rel alacsonyabb (346 m), szintén cukorsüveg alakú Tóti-hegy, amelynek kopár tetejéről viszont teljesen szabad kilátás nyílik a tapolcai ’'forgó- színpadra1'. A harmadik kis kúp alakú hegy, amely a Tapolcai-medence keleti szegélyén emelkedik, a Hegyesd (284 m)> a nevének megfelelő hegyes csúccsal, amelyet korábban vár koronázott, annak ma már csak maradványai láthatók. Tapolcáról legjobb autóbusszal Hegyesd községbe menni, onnan a sárga jelzés nyomán a hegy lábához, majd a kiépített turistaúton, korlátok, kapaszkodók segítségével lehet feljutni a csúcsra. A Hegyesd is tökéletesen ép, kialudt vulkán, ugyanúgy született, mint nagyobb testvérei. Csúcsán kis kerek térség - alig 10 lépés - még láthatók a vár egykori kerek tornyának alapjai. A hegyesdi nehéz útért bőven kárpótol a kis csúcsról élvezhető körkép, mert a teljes síkság látható, szélén a hegyek változatos koszorújával és a síkságból kiemelkedő, változatos alakú hegyekkel. SÜMEG A Balaton-vidék egyik kedves pontja a különböző arculatú dunántúli tájak középpontján elterülő Sümeg. A kúpos hegytetőn emelkedő, várromokkal koronázott Vár-hegy tövében megbúvó városka mögött keletre a Bakony utolsó nyúlványa, a Csabrendeki-hegység emelkedik, északra a Marcal lapályán, tovább pedig a Kisalföld síkságán pihenhet meg a tekintet. Nyugatra ismét hegyek határolják: a Kovácsi-hegy hatalmas tömbje, mellette a Tátika-hegycsoport, délen pedig a Balaton csillogó vize zárja a képet. Sok érdekes látnivalóval ragadja meg látogatóit az évszázadokon át mezőváros Sümeg, ahol a történelmi korok szinte mindegyikének megtaláljuk egy-egy emlékét. A Mogyorós-dombon 6000 éves kovakőbányát tártak fel. A bronzkor embere az Új-hegyen lakott, bronzüstjei a legszebbek e nemben hazánkban. A kelták ittlétét temetőjük biznyítja, a rómaiak emlékét pedig a Marcal medencéjét átszelő római út mellett feltárt erőd és egy ókeresztény bazilika alapfalai őrzik. Az Árpád-kor emléke a sümegi vár, amely a XIII. századtól kezdve egyik meghatározó tényező volt a környékbeli nép sorsának alakulásában. Sümeget 1301-ben, a várat pedig 1318-ban említik először. A török háborúk korában, 1547- 48-ban Sümeg környékét is feldúlják az ozmán hadak. Bosnyák István püspök kiváltságlevele indította el a település újabb fejlődését. Bíró Márton püspök építi ki székhelyének Sümeget, akkor kapja a város máig megőrzött barokk arculatát. Kisfaludy Sándor idejében (1772-1844) élénk irodalmi élet központja, a dunántúli kis- nemesi írók, költők egyik találkozóhelye volt. (Folytatjuk) Terjessze lapunkat!
