Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-05-01 / 5. szám

1991. május mellvédet a házat építtető cisztercita rend cí­mere díszíti.- Korsós lány szobra egy vízmedence szé­lét díszíti (Kiss Lenke veszprémi szobrászmű­vész alkotása, 19611. A veszprémiek humora Zsuzsinak nevezte el a kedves leányalakot.- A volt Kapuváry-ház homlokzatán ma is áll a Kapuváry család címere. 1793-ban épült, copf stílusban.- A Balassa- és a Rosos-kúria (Rákóczi tér 9., illetve 10. sz.) a város két legszebb klasszicista épülete.- A színház 1919-ben épült, szecessziós ízlésben. Főhomlokzatát a fehér szarvas le­gendát ábrázoló sgraffito (Nagy Sándor műve) díszíti.- A Lenin-szobor (Kocsis András alkotása, 1960) nemrégiben még a megyei tanács neore- neszánsz épülete előtt állt. Reméljük, ma már nem áll sehol*- A Bakonyi Múzeum (a Lenin—ligetben /?/), A látnivalókban gazdag múzeum régészeti rész­legében, a közel 40.000 éves lovasi festékbá­nyában és a mintegy 5000 éves sümegi kovakő­bányában talált leletek, a római korból szár­mazó híres baláca-pusztai mozaikok különösen figyelemre méltóak. A néprajzi kiállítás a hatalmas Bakony-er- dő lakóinak emlékeit, foglalkozási tárgyait, mű­vészetének termékeit mutatja, igen gazdag vál­tozatban. A múzeum mellett Laczkó Dezső geológus, a múzeum megalapítójának szobra áll (Medgyessy Ferenc műve, 1937), közelében pedig a Bako­nyi-ház, egy tipikus Bakony vidéki parasztház pontos mása látható. Berendezése, edényei, konyhaeszközei is a paraszti életnek a megyé­ben mindenütt honos és szokásos tartozékait mutatják be.- A Kittebberger Kálmánról elnevezett veszprémi állatkert, amely a Betekincs-völgy egyik kis mellékvölgyében található, és első­sorban a Bakony és Balaton vidékének jelleg­zetes állatait mutatja be. A parkban két mű­emlékrom áll: az egykori Veszprém-völgyi görög apácák kolostorának romja (X. sz.) és a jezsu­iták által épített barokk templom romjai.- A fentieken kívül sok apró látnivaló: iparosházak, Séd-parti vízimalmok, barokk kerti pavilonok gyarapítják még a város látnivalóit. 25. oldal VESZPRÉM KÖRNYÉKE SÓLY község Veszprémtől 10 km-re dél­keletre, a megye legrégibb községe. Már Szent István 1009. évi oklevelében említette az itt 997-ben Koppány vezér felett aratott győzelem emlékére emelt kápolnáját. így a község főterén álló református templom, de legalábbis annak ősi szentélye a X. századból származik. Az egytornyos, egyhajós kis templom olda­lait vaskos pillérek támasztják. Belül a szent­ély egyenes záródású, a hajónál keskenyebb, és félkör alakú diadalív választja el a hajótól. A lapos mennyezetű szentély és a hajó között az északi oldalon áll a kis szószék, felette 1775. évszám. A templom eredeti ajtónyílását a déli oldalon tárták fel és jelenleg faajtó zárja le. Korábban festett, kazettás famennyezete volt a templomnak, amelyet az Iparművészeti Mú­zeumban őriznek. A temlom kulcsát a mellette lévő házban lakó gondnoktól lehet elkérni. VILONYA egészen közel fekszik Sólyhoz. Kőfallal körülvett temploma román kori, de ma már több építészeti stílus nyoma látható rajta. Egyenes záródású, dongaboltozatos szentélye XIII. századi, román stílusú. A szentély északi falában gótikus szentségtartó fülke marad­ványa tekinthető meg. Déli kapuja késő gótikus, tornya barokk, 1796-ból. 1720-28 között újjá­építették. Ekkor kapta festett, kazettás meny- nyezetét, amelyet az Iparművészeti Múzeumban láthatunk. A kórus feljárójánál még látható a mennyezetiekhez hasonló néhány színes kazetta. A templom melletti lelkészlakás eredete a XV. századra nyúlik vissza. Gótikus faragott kövek láthatók a pajta oldalfalában és a konyha ablaka alatt. 18 méter hosszú, dongaboltozatos pincéje valószínűleg XV. századi. LITÉR község (Balatonfűzfő közelében) fő­utcájában van középkori temploma, amelyet már 1472-ben említenek. 1582-ben már romos, e ro­mokra építtette a református egyház 1784-ben a jelenlegi templomot. Egy hatalmas - akkor már 300 évesre becsült - tölgyfa faragott ge­rendái tartják a karzatot. A templom legérté­kesebb része a román kori bélletes kapuzata. Két oszlop fekvő oroszlánra támaszkodik. AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGEK Miniszteri Tanácsa 550 millió dolláros technikai fejlesztésre szol­gáló segítséget szavazott meg a Szovjetunió számára. Meg kell jegyezni, hogy erről az összegről már decemberben döntöttek, de akkor - a balti események miatt - befagyasztották a segélyt. Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents