Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1991-01-01 / 1. szám
1991. január nemet elhelyezésükre» ellátásukra? Mert abban a pillanatban» amint politikai menekültként befogadtatik egy menekült» igényt tarthat az állam eltartására. Az viszont nagyon kétséges - és elfogadhatatlan -> hogy a világútlevéllel rendelkező* szabadon utazgató polgár lehet-e politikai menekült» szenvedhet-e üldöztetést hazájában! Ezt azért Írom ilyen bátran* mert - bár tudom* hogy lehet - amint a magyar állampolgárok megkapták a szabad utazás jogát és itt-ott lehetőségét is* nem volt számukra hely a világban* sehol sem fogadták be őket menekültként* fentiekre hivatkozva! Nem hiszem el* hogy ez csak a magyarokra vonatkozhatott! Azt sem hiszem el* hogy ezt csak a demokratikus és jóléti Nyugatnak van joga kimondani, a nyomorban tengődő és elszakított magyarjait befogadni is alig képes Magyarországnak pedig nem. Szent István ránk hagyta Intelmeit, amely a menekültek befogadását és a velük - idegenekkel - való bánást, a róluk való gondoskodást Írja elő számunkra. De azt szent királyunk - úgy látszik - nem tudhatta, vagy nem is gondolta, hogy a szívesen befogadottak hamar "emberevő* szörnyetegekké válnak, akik Magyarország testéből hatalmas* már-már halálos falatokat harapnak ki* a rajtuk élő őslakosok felfalásának máig tartó szándékával! Ma a maradék haza újabb kihívásnak néz elébe. Voltak már bátrak, akik az erdélyi menekültáradat megindulásakor kijelentették: ha Ceausescu és a románok el akarják üldözni a magyar őslakosságot* akkor könnyen belátható* hogy előbb-utóbb az életterük biztosításához szükséges földterületeket is kénytelenek lesznek velük adni, hogy legyen hol megélniük. Ma ugyanezt kell mondanunk! A Szovjetunióból menekülők millióinak nincs hely, nincs élettér az adott maradék területen! Azt senki sem kívánhatja* hogy az évtizedek után végre romokban* de felszabadult laktanyák szovjet katonáit civil szovjet lakossággal váltsák fel* mert a törzslakosság nyomorgóinak, a befogadó magyarságnak sincs hely, tető, meleg étel... Szent István Intelmeivel együtt hatalmas területet és virágzó országot hagyott ránk. Ha ma a világ vagy annak egy része elvárja, hogy az ö szellemében, keresztény országként befogadjuk és ellássuk* hazát adjunk a menekülteknek, be kell látnia azt is* hogy a legminimálisabb elvárásunk lehet, hogy a kihasított részeket is vissza kell kapnunk. S ezt nekik maguknak - az *elváróknak* - kell maguktól visszaadni* elismerve annak jogosságát és az eddigi hallatlan bűnt! A felvirágoztatásáról azután majd mi gondoskodunk. valóban Szent Istvánunkhoz méltóan. A szovjet menekültek esetében ajánlatos lenne őket mindjárt Kárpátalján letelepíteni és ott helyben segíteni nekik gazdaságilag, kulturálisan, szociális téren egyaránt, de mint MAGYARORSZÁG területén. Ellenkező esetben hazánk nem a nyomor és elnyomás elől menekülőkön fog segíteni, hanem a 7 vagy 20 millió nyomorgó mellé a 15 millió magyart is még kilátástalanabb, soha meg nem oldható nyomorba taszítja. Ezt viszont sem a világ, sem annak egyetlen országa nem várhatja el a sokszor megtépázott, félrelökött, megrabolt Magyarországtól, még Szent István Intelmeire hivatkozva sem! 9.oldal A SZABAD MAGYAR ÚJSÁGÍRÓ SZÖVETSÉG KÖZGYŰLÉSE A jubileumi Magyar Kongresszus keretében tartotta rendes évi közgyűlését a Szabad Magyar Újságírók szövetsége. Az 1978-ban Cle- velandban alakult érdekképviseleti szervezetnek ez volt a tizenkettedik közgyűlése, amelynek napirendjén több fontos kérdés szerepelt, egyebek közt tisztújltás és a hazai Magyar Újságírók Országos Szövetségéhez való csatlakozás megvitatása. A november 24-én délután nagyszámú résztvevővel megnyitott közgyűlés előtt Stirlingné Tárczy Kovács Erzsébet elénekelte a Himnuszt* majd elnöki köszöntőjében Stirling György üdvözölte a megjelenteket. Néhány szóval beszámolt a tisztikar elmúlt évi munkájáról és ismertette legutóbbi otthoni útjának tapasztalatait, különös tekintettel a MUOSZ-nál tett látogatására és a két szövetség egyesüléséről folytatott tárgyalásaira, Az előzményeket ismertetve elmondotta, hogy a SZMUSZ néhány hónappal ezelőtt levelet kapott a MUOSZ elnökségétől, melyben az fúziót javasol. A kérdés nagy hordereje megkívánta, hogy a SZMUSZ vezetősége még a közgyűlés előtt tájékoztassa a tagságot a két szövetség közti kapcsolat felvételéről és a tagok véleményét kérje az ügyben. Az időben kiküldött körlevelek többsége visszaérkezett a közgyűlésig és a tagok kb. 60-40 százalékban az egyesülés mellett foglaltak állást, a végleges döntést attól téve függővé,' hogy a megkezdett párbeszéd során a SZMUSZ elnöksége milyen politikai és szakmai garanciákat ér el a jövőbeni zavartalan működéshez, amelyet a tagok zöme mintegy a hazai Újságíró Szövetség külföldi szakosztályaként képzel el. Stirling György tájékoztatta a közgyűlést otthoni benyomásairól és nem rejtette véka alá azt a véleményét* hogy a hazai sajtóban még Amerikai Magyar Értesítő
