Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-05-01 / 5. szám

15. oldal Amerikai Magyar Értesítő 1991. május A WASHINGTONI NAGYKÖVETSÉG HÍREI A washingtoni nagykövetség konzuli osztá­lya tapasztalja, hogy a magyar útlevéllel ren­delkezők, illetve az útlevél megszerzése iránt érdeklődők körében gyakran felmerülő kérdés, hogy az ország megváltozott államformája és címere miért nem tükröződik a magyar külkép­viseletek által kiállított útleveleken. Mint azt bizonyára sokan tudják, a nagykövetséget emi­att sok kritika éri. Az alábbiakban szeretnénk részben meg­magyarázni a jelenlegi helyzet okát, részben pedig beszámolni az illetékes kormányhivatalok terveiről. Bár 1989. október 23-án kikiáltották a Ma­gyar Köztársaságot, az új corner kérdésében a magyar parlament csak 1990- júliusában dön­tött. Ettől az időponttól kezdődhetett meg az előkészítő munka annak érdekében, hogy az új államformát és elmert tükröző útiokmány kerül­hessen bevezetésre. Hangsúlyozni szeretnénk, hogy ezek a munkálatok megindultak, mégpedig igen gyorsan. Hazánk nem kis anyagi áldozattal beszerezte azokat a gépi berendezéseket, ame­lyek elengedhetetlenül szükségesek új, korszerű, a nyugat-európai államokéhoz hasonló útlevél előállításához. Az új útlevél szerkesztési és egyéb tervezési munkái befejeződtek, s a közel­jövőben megkezdődhet a sorozatgyártás. Az új típusú útlevél bevezetéséhez újabb törvény megalkotására, illetve már az induláskor több milliós készletre van szükség. Ezen okok miatt az új útiokmány bevezetése 1992» január 1. előtt nem várható. 1991- január 1. után - te­kintettel az ezzel járó igen nagy anyagi ter­hekre - először a lejárt útlevelek cseréjére, illetve az új kérelmek teljesítésére fogják használni az új útiokmányokat. Annak termé­szetesen nem lesz akadálya, hogy az állampol­gárok kezdeményezésére az egyébként még ér­vényes útleveleket is újra lehessen cserélni. A térség többi állama közül a Cseh és Szlovák Köztársaság hatóságai még nem tudják az új útlevél bevezetésének időpontját, míg a Lengyel Köztársaság egészen 1995-Í9 azzal számol, hogy a jelenleg is forgalomban lévő ré­gi útleveleket fogják kiadni. A térség többi or­szágához képest összehasonlíthatatlanul na­gyobb anyagi lehetőséggel bíró Németország is úgy döntött, hogy elismeri a volt kelet-német állam személyi igazolványait és útleveleit, s azokat 1999. december 31-ig forgalomban tartja. * A Magyar Demokrata Fórum elnöki tiszté­ben és kormányfői minőségében az elmúlt egy eszetndő honi gyorsmérlegének megvonására vállalkozott április 10-én Antall József az MDF központjában megtartott nemzetközi sajtókonfe­renciáján. Emlékeztetett arra, hogy az MDF legfőbb törekvése az ország szuverenitásának helyreállítása volt, s ennek legfontosabb elemei közé tartozott a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonása és a kilépés a Var­sói Szerződésből. A kormány mindkét kérdést jól kezelte: megkötötték a csapatkivonásról és a VSZ feloszlatásáról a szerződéseket. A szuve­renitás helyreállítása nyomán a kormány szo­rosabbra fűzte kapcsolatait az atlanti térség­gel, miközben szem előtt tartotta a szomszédos államokhoz fűződő jó viszony ápolását is. A Szovjetunióval a kormány korrekt, jószomszédi kapcsolatokra törekszik, a csapatkivonások be­fejezése után pedig a kontaktus minősítése a "baráti* jelzővel bővülhet. Ezt szolgálja az új alapokra helyezett magyar-szovjet szerződés, amelynek előkészítése befejezés előtt áll. A miniszterelnök úr az elmúlt esztendő si­kerei közé sorolta - részben pártja hathatós közreműködésének eredményeként - az új al­kotmányos rend megszilárdulását, a magyar parlamentális demokrácia kiépülését. A gazda­sági kérdésekről szólva hangsúlyozta: a kormány monetáris politikája stabilizálta az ország pénzügyi helyzetét. Különösen örvendetes, hogy megduplázódtak a Nemzeti Bank tartalékai és az előző kormány 59 milliárd forintos negatív költségvetési zárónegyedével szemben tavaly gyakorlatilag deficit nélkül zárt az állam- háztartás. Antall József leszögezte: Magyarország nem kíván a szovjet piacról kivonulni, jelenlé­tének megőrzéséhez minden lehetőséget igyek­szik megteremteni. A kárpótlási törvényja­vaslat vitája kapcsán az átalakulás kulcskér­désének nevezte a jogszabály megalkotását. Kettős - kormányfői és pártelnöki - tisz­tében elásta a csatabárdot a kormánykoalíció és a sajtó között; *az ország felemelkedésének ügye - mondotta - olyan közös nevező, amely szabadságunk, szuverenitásunk megőrzése mel­lett összeköti a sajtót és a kormányzatot.* * Ismét hazakerül egy okmánygyűjtemény. Az 52 cím alatt nyilvántartott történelmi jelentő­ségű levéltári anyag zöme, kivéve az 1956-os forradalomra vonatkozó sajtócikkeket, a Ze- menszky család birtokában őrzött iratokból áll. A gyűjteményt Zemenszky Károly ny. egy. tanár anyja mentette ki fia számára 1995/96 telén Németországba, ahonnan az anyag nevezett ki­vándorlásával jutott 1951-ben az Egyesült Ál­lamokba.

Next

/
Thumbnails
Contents