Amerikai Magyar Értesítő, 1991 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1991-04-01 / 4. szám

1 1 2k. oldal gának elnöke. Németországban nemrég vette át a Károly-rendet, (a határok megnyitását a ke­letnémetek előtt az ő érdemének tudták be), amely azt jelenti* hogy kérésére bármikor automatikusan megkapja a német állampolgár­ságot. Olatz Ferenc volt művelődésügyi min. - korábbi munkahelyére tért vissza. Az MTA Történettudományi Intézetének az igazgatója, a História c. folyóirat főszerkesztője, és tanít az ELTE Bölcsészettudományi Karán. Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munka­ügyi Hivatal volt államtitkára - ma a francia tulajdonú Manpower Kft. igazgatója. Nyitrai Ferencné volt államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal volt elnöke - ma nyugdíjas (kiemelt!). Emellett egy osztrák-ma­gyar vegyes vállalatként működő cég informáci­ós-értékeléseket és elemzéseket is készítő kft. ügyvezető igazgatója. Bartha Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke - ma az Indosuez Bankcsoport osztrák és kelet-európai igazgatója. Emellett a Lotto Unió Kft. igazgatótanácsának is elnöke! Végére a legfeltűnőbbet hagytuk: Békési László, a korábbi pénzügyminiszter - ma az MSZP országgyűlési képviselője - mint pl. Csehák Judit volt egészségügyi miniszter is. De Békési kommunista-szocialista elvtársúr ma DEMSZKY GÁBOR, a nagy ellenzéki SzDSz-esből lett budapesti főpolgármester gazdasági ta­nácsadója! Hát kérem, mégsincs olyan nagyon sok "szürkeállomány* az SzDSz-ben, hogy saját köreikből osztanák a tanácsot? Egyre megy? A legszomorúbb mindebben az, hogy az "átalakult* kommunista-kapitalisták egybehang­zóan nyilatkozták, hogy nemcsak nem gátolta őket ilyen remek elhelyezkedésükben kommunista voltuk, "az előző kormányban vállalt szerepük ellenérzések helyett inkább szimpátiát vált ki az emberekből* Mármint a nyugatiakból, akik ilyen magas pozíciókban alkalmazták őket, ha­talmas összegekért? A becsületről pedig itt szó ne essék! Arról sem, hogy milyen kellemes mi­felénk az az ijesztő mumusként emlegetett bo­szorkányüldözés! S.G.I. FÉL ÉVE SZÜNETEL A magyar-kubai kereske­delem és az elmúlt évben esedékes 90-100 ezer tonna kubai cukorból még egyetlen gramm sem érkezett Magyarországra. így Havanna tarto­zása Magyarországgal szemben 160 millió ru­belre nőtt. A magyar kormány megérti, hogy Kuba súlyos gazdasági nehézségekkel küzd, de nincs abban a helyzetben, hogy az 5 milliárd forint értékű követelésről lemondjon. 1991. április HÍREK A FELVIDÉKI MAGYARSÁG ÉLETÉBŐL Kié hát az, ami nem az enyém? Vajúdó földtörvény A földtörvénnyel kapcsolatos javaslatokat a napokban tárgyalja a csehszlovák Szövetségi Gyűlés. A készülő törvény alapvető módon érin­ti a csehszlovákiai magyarságot, lévén, hogy Dél-Szlovákia tulajdonképpen az ország élés­kamrája, azaz a magyarlakta területeken túl­nyomórészt - ma is - földműveléssel keresi ke­nyerét a lakosság. A földtörvény-javaslatok előadója a Szövetségi Gyűlésben dr. Vil ági Oszkár, a Független Magyar Kezdeményezés parlamenti képviselője, a Szövetségi Gyűlés al­kotmányjogi bizottságának tagja. A földtörvény-vita bonyodalmait és annak összetevőit lényegében már ismerjük a magyar- országi gyakorlatból, Csehszlovákiában azonban e vita több helyen más hangsúlyt kap: a föld­törvény-javaslatoknak eddig három változatát nyújtották be a parlamentbe. Az első és a leg­terjedelmesebb változat egy képviselői kezde­ményezés, amelyet a közvélemény Tyl-féle ja­vaslatnak ismer. Ezenkívül ismeretes egy, a szövetségi kormány által benyújtott javaslat, valamint egy további képviselői törvényjavas­lat, amelyet a kommunisták nyújtottak be. A javaslatok megtárgyalása február 11-én kez­dődött egy szakértői bizottságon belül. Úgy tűnik, hogy az elfogadásra kerülő törvény a Tyl-féle, illetve a szövetségi kormány által előterjesztett törvényjavaslatok összevoná­sával alakul majd ki. A két javaslatnak ugyanis vannak közös vonásai, elsősorban az, hogy mindkét javaslat kártalanítási jellegű, ami azt jelenti, hogy azokat a földterületeket, amelyek­re az elmúlt négy évtized alatt az állam rá­tette a kezét, vissza kell juttatni eredeti tu­lajdonosaikhoz. Mindkét törvényjavaslat az 1948. február 25-i dátumtól indul ki, vagyis azokat a földeket kívánja visszaszármaztatni eredeti tulajdonosaiknak, amelyeket ettől a dátumtól kezdődően koboztak el, sajátítottak ki, avagy kollektivizáltak. Vita tárgyát képezi még az is, hogy azokat, akik Csehszlovákia bármi­lyen okból való elhagyása után külföldön tele­pedtek le, vagyis külföldi állampolgárok lettek, kártalanítják-e. Én a magam részéről sarkalatosnak tartom az előző vitakérdést, miután sem erkölcsileg, sem pedig jogilag nem lehet igazolni azt az 1945-től 1948-ig tartó diszkriminációt, amely a német és a magyar kisebbséget sújtotta. Köz­tudott, hogy a háború után a Csehszlovákiában Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents