Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-03-01 / 3. szám

1990. március ekkora sem létezik!) Szereti azt a "kis* lakást (16 szoba?)» megszokta» meg telik is a lakbérre! A nyugdíja nem lett kovácssegédi, az ugye, "diszkrimináció* lenne, és a törvény értelmében a miniszteri nyugdíj is emelkedik évente, auto­matikusan, minimum évi 2 százalékot, és nagy nyugdíjra az is nagy pénz! Nézzük csak, mit ír Dr. Bokor: "Czinege La­jos megkülönböztetett figyelmet fordított laká­sok, nyaralók, hétvégi házak, vadászházak» mi­niszteri lakosztályok, magasparancsnoki lakosz­tályok, >>önálló<< utak és telefonvonalak építé­sére és kivitelezésére. Különösen igényes volt akkor, ha saját rezi­denciájáról volt szó, de nem kicsinyeskedett akkor sem, ha környezetében lévő egyes főnökök éltek (vagy éltek vissza) a lehetőségekkel. Hon­védségi erőkkel, anyagokkal és eszközökkel igye­keztek komfortossá tenni lakásukat, nyaralóju­kat, sőt - esetenként - családtagjaik hasonló objektumait." Bokor szerint nagyon tanulságos lenne hon­védségi szinten - szerintem pedig ORSZÁGOS szinten, minden minisztériumra, de elsősorban MSZMP "szinten" le, egészen a falvakig! - olyan statisztika készítése, amely szemléltetné: az elmúlt évtizedek folyamán kik hányszor cse­réltek lakást, kiknek hányszor újították fel la­kását, cserélték a berendezési tárgyakat. Mind­ezt természetesen államzsebből» hiszen "állami" és "szolgálati" lakásokról van csupán szó. És Bokor Imre sorolja a neveket - honvéd­ségi szinten. Nem a lakáscserésekét, azt nem lehet követni, hanem az építtetőkét. Azokét, akik egyetlen fillér nélkül vágtak bele, így ju­tottak telkekhez a Balaton partján, sorkatonák­kal "feltöltettek" egy-egy darabot nemzeti vi­zeinkből, besorozott katonák ingyen munkájával - lásd még: rabszolgatartó társadalom! -, a hon­védség számára hivatalosan beszereztetett, osztályon felüli építőanyagok leselejtezésével és ingyen fuvarral helyszínre szállításukkal (lásd: katonai gk. gyakorlat) emeltek maguknak villákat. Berendezés hasonló módszerekkel tör­tént, ha már az építkezés ilyen jól sikerült. Váradi Miklós vezérőrnagy Badacsonytoma­jon, Komáromi István vez.őrn. Mezőcsáton épí­tett luxusvillát. Oláh István, Török Mihály, El- kán Károly tábornokok Szentendrét részesí­tették előnyben. Lapos Mihály vez. őrn. Zala- karoson, Darányi Miklós vez.őrn. Nagykovácsi­ban "hozott össze" villácskát honvédségi "se­gédlettel". (Ajánlom hazalátogató honfitársa­inknak megtekintésre. Bizonyára hazánk épí­tészeti remekei és a "nép jólétét" prezentálják!) "Tovább lehetne sorolni a neveket és hely­ségeket - írja Dr. Bokor -, de ezek még mindig a kisebb tételek kategóriájába tartoznak. Talán fel sem mérhető, mekkora költségekkel járt Czinege Lajos, Oláh István, Mórocz Lajos, Kár­páti Ferenc, Papp Dezső és néhány más tábor­nok szolgálati vagy magánlakásának kialakítása, felépítése, illetve átépítése és rendbehozatala. Nehéz lenne szabálytalanságot felfedezni az építkezésekben, mert a konspiráció »látszó­lag« tökéletesen mt^ mit szervezve." Nem csak látszólag! A p&, lementi bizottság eddig még semmit nem tudott Czinegére bizonyí­tani. Hogyan is tudna, amikor éppen a fent em­lített Kárpáti Ferenc, maga is törvénytelenül és ingyen építkező, hosszú évekig Czinege jobb­keze - mindenben! - a honvédelmi miniszter MA IS! A bizottság előtt a kovácssegéd =,zt állí­totta, hogy a bérlakás értékét maga is o frsillió forinttal gyarapította. Ennyit ölt bele az állam javára a javításokba. A számlák? Azok nincse­nek meg. Azokat eldobta. Bokor fenti ügyeskedések ráfizetéseit - már­mint a nép részéről - nem becsüli sokra, "csu­pán" néhányszor tízmillió lehet. "A kaszépusz- tai építkezés, illetve annak anyagi kihatásai" - s ezek a "kihatások" ma is tartanak - felbe­csülhetetlenek. "Kaszópusztán a miniszter »kihasított« ma­gának (és illusztris vendégeinek) egy DARAB­KA RÉSZT Magyarország területéből. Mintegy 135 kilométer hosszúságban kb. 3 m magas ke­rítést építtetett egy »maszek« vadrezervá­tum létesítése céljából. A kerítés mentén va­dászkocsival járható ÚT is készült, de nem fe­lejtkezett el a miniszter a lesállásokról» a pi­henőhelyekről, a hidakról és a beugrókról sem. Személyesen (!) igazította el Berki Mihály ve­zérőrnagyot a végrehajtandó munkálatokról és az általa kigondolt kivitelezési tervről. Érthető, hogy a terv készítése nagyon kimeríthette Czi­nege Lajost, mert »elfelejtette« közölni, hogy kik építsék meg a létesítményt és miből? ..." "Végül is egy ezred(!) és egy műszaki zász- lóalj(!) féléves!!) munkájával elkészült az objek­tum." Természetesen - az országgyűlés febru­ár elején hozott kommunista törvénye értelmé­ben - ez sem számit! Czinege is nyugodtan ad­hat "vagyonnyilatkozatot". Kaszópuszta a he­lyén maradt, nem került "átírásra". Meg külön­ben is: "Az alakulat maga termelte ki az erdő­ből a kerítésoszlopokat, maga »gyártotta« a dróthálót, végezte a földmunkát és építették a >>járulékos« létesítményeket. Az elköltött ösz- szeg tehát gyakorlatilag felmérhetetlen." Elfért a nagy kalapban, s még dollárhitelek is jobban akadtak a költekezésekhez, ha kifogyott a kalap, mert a nyugati bankárok is szeretnek vadászni! Miért is ne "segítettek* volna szegény magyar 7-oldal Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents