Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-02-01 / 2. szám
22.oldal / Amerikai Magyar Értesítő 1990. február rög katolikusok püspökségéé lett. 1907-ben csaknem az egész tömb leégett. A berendezés egy része időközben Lengyelországba került. A templom a renoválás alkalmával rokokó berendezést kapott, de gótikus falfestményeinek is megmaradt egy része. A kolostor termeiben érdekes múzeum van egyházi, történelmi, botanikai és geológiai gyűjteménnyel, valamint a gyógynövénytermesztő, tudós Cyprián atya itt— tartózkodásának (1750-1760) botanikai emlékeivel. A XV. századi refektóriumban gótikus fal- festmény-maradványok láthatók, s tíz különálló szerzetesi cella is fennmaradt romokban. — A Dunajec—áttörés a Vörös Kolostor híres természeti nevezetessége. A 800-900 méter magas Pieninek mészkőszirtjei szűk, kanyargós völgyben töri át magát a sebes Dunajec Lengyelország felé. A lengyel oldalon emelkedik a 920 m magas Trzy Korony (Három korona) nevű hegy, amelynek környéke ezer hold terjedelemben nemzeti park. Legélvezetesebb kirándulás a Dunajecen a hosszú, keskeny, egymáshoz erősített tutajcsónakokban való 6 km hosszú utazás. Indulás bizonyos időközönként a Vörös kolostor előtti kis öbölből. Az utat visszafelé gyalog kell megtenni, vagy nagy kerülővel autón. A hegyvidék, amely körülvesz: a Pienin-hegység. VÖRÖS KOLOSTOR fürdő kis üdülőhely, glauber- sós vizét a természettudós és a legenda szerint "repülni is tudó* Cyprián barát fedezte fel a XVIII. században. Az AKSZAMITH-BARLANG a pravoszláv templomáról is nevezetes HELIVÁGÁS falu határában van. Akszamith Péter huszita főkapitányról nevezték el a Helivágási sziklák mészkőszirtje- inek egyik búvóhelybarlangját. A környéken több barlang is van, turistáknak idén kedvelt tája. NAGYHÁRSAS a Szepesi-Magúra egyik legfes- tőibb völgyében, a Kamienka-völgyben fekszik. Műemléke a pravoszláv templom XVII. századi művészeti ikonosztázzal. Szepesbéla után közvetlenül folytathatjuk utazásunkat Podolin felé. Mielőtt Podolinba érkezünk, kurta kitérőt tehetünk északi irányba. TOPORC 1290 óta Jordán comes utódainak, a Görgeyeknek birtoka, 700 évig volt az övék. To- porcon született Görgey Arthur tábornok (1818-1916) is. Régi kastélyuk parkjában többszáz éves védett hársfa áll. A templom s berendezésének egy része gótikus, XIV-XV. századi eredetű. Savanyúvíz-forrás. PODOLIN A város 2500 lakosú, 570 m magasan fekszik, a Lőcse-.hegy ség és a Szepesi-Magúra között. Hajdan kézműveseiről, főleg lenszövő takácsairól volt nevezetes. A város határ őrhelyként alakult a XII. században, a lengyel átjárót védte. A tatárpusz- tltás után Boleszló herceg felesége, Kunigunda - IV. Béla leánya - mint saját birtokát, újra felépittette. Erődítést is ekkor kapott a település. Évszázadokig kézműves város volt, s egyúttal a városbíró, azaz soltész vezetésével határőzhely is. Szabad királyi várossá Zsig- mond tette (1412.), utána nemsokára Podolint is elzálogosította. E bájos kisvárost számunkra különösen az teszi kedvessé, hogy a gimnázium első négy osztályát - német szóra adatván - az itteni piaristáknál végezte Krúdy Gyula. Podolin szülötte Németh Kálmán (1904-1979) fafaragó művész, aki évtizedekig Foton élt és ott is hunyt el. LÁTNIVALÓK A hosszúkás főtéren számos reneszánsz-barokk kori épület áll, nagy részüket azonban többszörösen átépítették. A városfalak egy része épségben megmaradt.- A plébániatemplom a főtér közepén a XIII. században épült átmeneti stílusban. Belsőleg ma is gótikus, több barokk oldalkápolnával. Számos egykorú berendezési tárgya Lengyelországba került. Mária-szobra és a freskók a XIV. században készültek. Barokk főoltárán a Lubomirski hercegek címére, az oldaloltárokon pedig céhjelvények láthatók. A különlegesen szép pártázatos harangtorony ún. lengyel vagy szepességi reneszánsz stílusban épült (1659). Ez a stílus Toscanából érkezett s lengyel közvetítéssel jutott a Szepességre, Sárosba, Kassára.- Krúdy Gyula egykori lakása (főtér 92-)- Krúdy 1886-1890 között tanult az itteni piarista algimnáziumban. Felvidéki tárgyú regényeinek "álmos-ködös* hangulatához nagyban hozzájárult a podolini táj élménye, a megannyi mese, babona, amit itt hallott.- A főtér 62- sz. házában, az egykori "sárga házban" lakott "A podolini kísértet* c. Krúdy—regény hőse, Riminszky úr, a regényben szereplő bájos nőalakjával, Ancsurkával.- A Városháza (a főtéren) a XVI. században épült. Homlokzatán a kőtábla egyik hajdani lengyel kormányzó (sztaroszta) emlékét hirdeti. Pincéjében stílusos borozó van.- A déli bástya (a főtértől nem messze) a középkori erődrendszer megmaradt része. Ve
