Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-02-01 / 2. szám

1990. február Dr. Hasznos Miklós: Vidék és politika (Az alábbi kis írást a magyarországi Keresz- ténydemokrata Néppárt főügyészétől kaptuk» aki fizetés nélküli szabadságot kivéve járja az or­szágot» hogy tagokat toborozzon a pártba és híveket a keresztény politika támogatására» amelyet mi magunk is támogatunk, hiszen Szent István országában csak úgy lehet igazi válto­zást elképzelni, ha visszatérnek a keresztény erkölcsi alapokhoz. Kérjük kedves Olvasóinkat, aki teheti, anyagiakkal is támogassa ezt a pár­tot, amely a Barankovics-párt utódja, politiká­jának folytatója, de minden anyagi eszköz híján vannak. Adományokat ’'KDNP* megjelöléssel, az alábbi címre lehet eljuttatni: P.O.Bov: 17261 Pittsburgh, PA 15235 vagy Keresztényde­mokraták Baráti Köre, 11735 Brandon Rd. Philadelphia, PA. 19154 "KDNP Magyarország­ra* megjelöléssel. Minden adományt visszaiga­zolunk. Akik otthon járnak, keressék meg ado­mányaikkal: Dr. Hasznost, Bp. I. Alsóhegy u 4. II. 13- 1016 megjelölve, hogy a választási kam­pányra szánják pénzüket.) * Eddig arról panaszkodott mindenki, hogy "hallgat a mély", a különösen a vidéki Magyar- ország néma. A némaságot egyesek félelemmel, mások közömbösséggel, sőt kifejezett elutasí­tással magyarázták. Nem kell a politika, akkor sem, ha pluralista! Most, mintha megmozdult volna valami. Eppur si muove! A tisztább leve­gőjű és elidegenedéstől mentesebb, erkölcseiben is hagyományőrzőbb falusi állampolgárok érdek­lődni kezdtek a politika iránt. 1989. december 3-án, vasárnap délután Kósd községben tartott pártunk tagtoborzó gyűlést, amelyre meghívtak előadónak. A mű­velődési ház nagyterme megtelt. Minden kor­osztály képviseltette magát, nem csak a temp­lomba járó nyugdíjasok. A figyelő és érdeklődő okos tekintetek láttán észre sem vettem az idő múlását. Jöttek a kérdések is, azt tanúsítva, hogy igenis foglalkoztatják az embereket a po­litikai és gazdasági problémák: az átmenet te­endői, a népszaporulat csökkenése, fizetési mérlegünk romlása, a kistermelők helyzetének javítása, termelési kedvük visszaadása. Közel három órát töltöttünk együtt, eredményesen, mert a végén elfogytak az üres belépési nyi­latkozatok. Olyan új belépő is akadt, aki még hármat kért, mondván: a család felnőtt tag­jainak viszi. 13. oldal Hazaérve a vasárnapi TV Híradóban éppen azt láttam, hogy Szegeden az SZDSZ, FIDESZ, Szocdem és Kisgazdapárt közös politikai gyűlést tartott és a kamera mutatta a nézőteret. Mit mondjak? Kósdon legalább kétszer annyian vol­tak. ORWELL könyveimé jutott eszembe, hazai viszonyokra adaptálva: "Hódolat Kósdnak*. La­kói bebizonyították: érettek a demokráciára, az önkormányzat megvalósítására. KOVÁCS ERNŐ: ERDÉLYI HÍREK (1989. dec. vége - 1990. jan. eleje.) Örömmel jelenthetem, hogy Nt. Tókés László, felesége és gyermeke egészséges Temesváron, nem bántalmazták, csak szid­ták okét /a rendőrök/. Ezt Montreálból látogató testvére, István adta tudtomra: ez a kiváló erdélyi harcos, ki oly nagy­szerű nyelvi teljesitménnyel (angol, ro­mán, francia, magyar/ ismertette a tör­ténteket a temesvári forradalom alatt és után a kanadai tv-ben. A bánáti esemé­nyek eddig leghitelesebb leirása a Paris Match c. francia képes folyóiratban je­lent meg. A halálos áldozatok száma Te­mesváron és Erdélyben sokkal kevesebb, mint hirlett - célzatos desinformáció, média hisztéria is közrejátszott talán -, ami legalább megmozgatta a világot vala­mennyire, mielőtt a szerencsétlenül idő­zített panamai támadás került fókuszba. Nincs végleges, hivatalos adat, de a hi- rem már valósabbak. Tisztánlátásra van szükség, hogy a dolgok rendesen alakul­janak, fejlődjenek tovább. Az igazság az, amit Nt. Tőkés László mondott, hogy az ő gyülekezetének nem volt halálos áldozata a felkelés alatt, a szeptemberben meggyilkolt barátján, presbiterén, Ujvárossy Ernőn kivül.Per­sze sok más felekezet van Temesváron, meg kell várnunk a végleges beszámolót a felkelés mártírjairól. De ez már jó hir az aggódó kinti magyarság számára. Kolozsváron harmincra, Szebenben ötven- re, Brassóban is talán harmincra teszik ezt a számot. Nagyváradon nem voltak harcok és a Székelyföldön nem volt ma­gyar halál. A szekus főnököt Székelyud­varhelyen meglincselték, ami, ha nem is törvényes, de csekély törlesztés Pálffy Géza plébános ártatlan életéért és azért a "Siculicidumért" székelyölésekért, amit ezek a sátánfiak elkövettek. Ke- reszturon, szülővároskámban csak meg­pofozták a párt és a rendőrség vezetőit. Majd rendes (székely!) törvényszék Ítél­jen ott a besúgók, pribékek, a hatalom önkényeskedő fegyveresei felett. Senki ne mocskolja be a kezét e boldog napok­Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents