Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-12-01 / 12. szám

Amerikai Magyar Értesítő 1990. december 26.oldal Bélyeggyűjtők rovata Szerkeszti: Körmöczy Zoltán F a k u 1 a VÖRÖS 1983-ban folytatódik a 45 évvel ezelőtt meghirdetett és a szerencsétlen, védtelen nép­re rákényszeritett eszme átalakulása. Mintha sohasem degradálták volna fenyőünneppé de­cember 24-ét, olyan magától értetődően jelenik meg "Karácsony* cím alatt december 13-án két oltárképmás a bélyegeken. Az l Ft-os a Kassai Madonna a rózsával, a 2 Ft. érték pedig a csímenasági oltárkép Angyali Üdvözlete. (1-2.) Június végén ismét Raffael műveket tűzött műsorára a posta. A 7 bélyeg közül 3 hódol a Szt. Szűznek: Madonna, Madonna és a Gyemek, valamint a sort záró 20 Ft névértékű blokk, az Eszterházi Madonna (3 .ábra) Az 1984. évben, februárban a Szépművé­szeti Múzeum ellopott, de szerencsére vissza­került remekműveivel nyitották meg az év mű­vészanyagát: Giovanni Battista Tiepolo: A Szűz hat szenttel és Giovanni Domenico Tiepolo: Az Egyiptomba menekülés c. művein kívül ismét Raffael Eszterházi Madonnáját adták ki, de most csak 2 Ft. névértékben. December 17-én ugyanebben az évben a patinás Trencsényi Madonna a Gyermekkel su­gárzó fénye vakítja a már rózsaszínnek is alig mondható vöröset. Az otthonos megelgséggel hangzó "Karácsony" fejléc alatt ugyanezzel a felirattal jelenik meg a bélyeg (2- ábra). Már ekkor látszik, hogy komoly bajok vannak a rendszerben, mert ez már nem elhajlás, ez már szabotálás, amiért nem is olyan régen az Andrássy út 60. és onnan az esetleges nyom­talan eltűnés volt a jutalom. 1985- ben egyetlen bélyeggel emlékeztek meg karácsonyról a postai korifeusok. Majdnem azt írtam, hogy ünnepelték az ünnepet. Három betlehemes, bundás-kucsmás kisfiú viszi áhí­tattal a kicsiny templomot és a fejük fölé nyúló pásztorbotot, (^.ábra) 1986- ben ismét óvatosan válogatták össze az év kibocsájtandó anyagát. Történelmi A.rc- képcsarnok jeligével öt királyunk képe látott napvilágot. Magát a tényt, hogy a népidemok­rata posta feudális anyagot tála! történelem címen a fogyasztó közönségnek, súlyosbítja az is, hogy kettő a királyok közül ráadásul "szenti" rendfokozatot ért el a túlvilági társadalmi ranglétrán: Szent István és Szent László. Ezeket a bélyegeket lapunk 1988. decemberi számában bemutattuk. A következő évben, 1987-ben valamilyen ok­ból, esetleg parancsra - nem hiszem, hogy a nép kívánságára - teljesen agyonhallgatják a Kisjézus születése napját. A fakítás azonban most is dolgozik. Az év áprilisában ugyanis az Esztergomi Főszékesegyházban őrzött, részben egyházi vonatkozású történelmi anyagból mu­tatnak be egy blokkra valót: Eszterházi herceg Úrmutatóját', Oláh Miklós bíboros hercegprímás pásztorbotját, Mátyás király Kálváriáját, stb. A bélyeg tulajdonképpen a középső 20 Ft név­értékű rész, a többi csak díszítő szelvény, mint a felsoroltakból is kitűnik, nemigen ütik meg a sarló-kalapácsos eszmemértéket Hiába minden, mint a közmondás bizonyltja, "a lejtőn nem lehet megállni". 1988-ban ismét győz az áhított áhítat. Ott díszük megint a "Karácsony" felírás úgy a katalógusban, mint a november 10-én kiadott bélyegen. A bélyegkép különben teljességgel modern. Különböző színű, főként háromszögekből felépített, egyenlőszárú háromszöget mutató karácsonyfa-féleség. A háttér hasonló elemek színkeveréke. Tervezője Ausztráliába szakadt honfitársunk: Hámori Jó­zsef (5. ábra). 1989 az az ÉV, amikor a hosszú évek tűré­se, 56 elárult politikai állásfoglalása, mártír­jaink önfeláldozása beérlelték a gyümölcsöt és a színét vesztett, ronggyá foszlott VÖRÖS el­tűnt, remélhetőleg örökre. A sarlóból újra az életet jelentő kalász betakarítója, a kalapács­ból pedig a "tisztes ipar* jelvénye lett. /A kis paplrdarabka újra az Állam, a Család, a Vallás földi szentháromságát szimbo­lizálja nemzeti zászlónk piros-fehér-zöld szí­neivel. Pecsétje pedig találóan mutatja a már­tírok töviskoszorúját (6- ábra)./

Next

/
Thumbnails
Contents