Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-10-01 / 10. szám
1990. október Amerikai Magyar Értesítő 19.oldal a müncheni Süddeutsche Zeitungban Magyarországról. Német és magyar szerzők révén ismerkedhet meg az olvasó hazánk piacgazdasági startjával, a magyar rendszerváltással. Beszélgetést közölnek a Nemzeti Bank elnökhelyettesével, megismertetik a Gazdasági Kamara és a gazdasági sajtó kiadványait, a privatizálás szabályait, a vegyes vállalkozásokat, a szociális helyzetet, valamint egy új Magyaror- szág-utikönyvet és Kurtág György zeneszerzőt. JUGOSZLÁVIA SZÉTESÉSÉNEK jeleit mutatja, hogy H orvát ország és Szlovénia, új alkotmány— tervezetet terjesztett elő, melynek értelmében Jugoszlávia államszövetséggé alakulna át, Szerbia erre az esetre önálló állam kikiáltását helyezte kilátásba. Egyes lapjelentések szerint a két beterjesztő állam ez év végéig állam- szerződést kötne konföderáció létrehozására, amelyhez az első demokratikus választások után Bosznia-Hercegovina is csatlakozna. A szlovén kormányfő szerint Jugoszlávia problémái alkotmányosan nem oldhatók meg, ezért van szükség az új államszerződésre. A jugoszláv kormányfő igyekszik megakadályozni ezt a lépést - minden bizonnyal hasztalan. KI TÁVOLÍTOTTA EL a Lenin-szobrot? Nem lehet tudni. Az Interfax, a moszkvai rádió által alapított hírügynökség azt közölte: tüntetők rombolták le, törték darabokra szeptember 10-én Tbilisziben a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának épülete előtt álló Lenin- szobrot. A TASZSZ korábbi jelentése arról szólt, hogy a városi tanács műszaki osztálya távolította el helyéről. A Grúz KP viszont a helyi televízió vasárnapi műsorában szólította fel a lakosságot, hogy "tartózkodjék a Lenin- szobrok elleni vandál akcióktól." Nyilván az ösztönözte a testületet erre a felszólításra, hogy a közelmúltban egyre több szobrát döntötték le a szovjet állam és a bolsevizmus megalapítójának. Talán mégis az Interfaxnak van igaza? AZ 58- STRASSEOURGI Európa Vásár főhomlokzatát először díszítette magyar zászló (is). A vásár központi csarnokának bejáratánál 2000 négyzetmétert foglal el 16 magyar vállalat, élükön a Budapesti Nemzetközi Vásárral, amely a Strassbourgi Európa Vásár meghívott DÍSZVENDÉGE. A fr ancia külkereskedelmi miniszter, valamint a város polgármesternője, aki az Európai Parlament képviselője is, nagy elismeréssel szólt a magyar standon bemutatottak és a kivitel láttán. KÉT EMLÉKTÁBLÁT AVATTAK szeptember 13- án Budapesten a Szabadság téri református templom előten£bens Az egyik elz 1944—ben 150C zsidót MEGMENTŐ gyülekezetnek, a másik az Erdélyből menekült magyarokat segítő embereknek állít emléket. EGY SZEPTEMBERBEN KIADOTT rendelet szerint a román állampolgárok is kapnak családi pótlékot, ha menekült státuszuk van Magyar- országon, vagy bavándorlási ügyük már folyamatban van. Ez 1990. január l-re visszamenő- leges hatályú rendelkezés, csak azt nem tudni, hogyan telik erre a költségvetési hiá.nyból! A MAGYARORSZÁGI UTAKON futó szovjet, román, cseh, lengyel és NDK autók állandó alkatrészhiánnyal küzdenek, mert a hajdan szocialistának nevezett üzleti partnerek még ma is "szocialista" módon tesznek eleget szállítási kötelezettségeiknek. A románok még tavalyról adósak 3 millió rubel értékű Dacia-alkatrésszel és az idei szállítások is késnek. Csehszlovákiából 1 millió rubel értékű alkatrésszel érkezett kevesebb az idén és a szovjet gépkocsik hiányalkatrészeinek száma 100 körül jár. AZ UKRÁN PARLAMENT hivatalos megkeresést küldött Londonba az angol jegybanknak, amelyben 29 millió dollárra jelentette be igényét. Az ügy előzménye, hogy Roman Ivancsuk ukrán képviselő felállt a helyi parlamentben és dokumentumokat mutatott, amelyek azt bizonyítják, hogy 270 éves követelésük van az Angol Bankkal szemben. 1720-ban ugyanis Pavel Polubotok ukrán tábornok, akinek menekülnie kellett Nagy Péter cár elől, nagy mennyiségű aranyat mentett ki magával az országból, ami ukrán tulajdon volt. Az aranyat az ukrán függetlenségi mozgalom céljaira gyűjtötték össze s amikor a cári rendőrség leleplezte a mozgalmat, azt biztonságba kellett helyezni. Akkor bízták meg Polubotok tábornokot, hogy vigye az aranyat Londonba. A tábornok híven eleget is tett a küldetésnek, de közben a hazai politikai helyzet úgy alakult, hogy Nagy Péter hajlandóságot mutatott a tárgyalásokra. Az emigrációban élő ukrán függetlenségi harcosok közül Polubotok tábornok kapott meghívást Szentpétervárra. El is ment, de az aranyat előzőleg megőrzésre átadta az angol banknak. A tábornokot Nagy Péter börtönbe vettette, ahol később meghalt, De az arany megmaradt és az ukránok igényt tartanak rá, illetve mai ellenértékére, 29 millió dollárra. Az angol válasz még nem ismeretes...
