Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-10-01 / 10. szám
1990. október 17.oldal / Amerikai Magyar Értesítő Lengyel László, a Népszabadság moszkvai tudósitája jelentette, hogy az Uraitól délre, Kazahsztán északkeleti részén vek vő, 300 ezres lakosú városban tönkrement a telefonközpont, mert a város lakói olyan tömegesen akarták egymást figyelmeztetni a veszedelemre, hogy a biztosítékok nem bírták el a terhelést és kiégtek. Az atomenergiaűgyi minisztérium telefonjai viszont senkinek nem válaszoltak, a telefonokat nem vette fel senki! Magyar szakemberek is csak találgatni tudnak, mert a robbanás milyensége, így a veszélyeztetettség is attól függ: milyen anyagot állítottak elő, csak atomerőműbe vagy atomfegyverekbe valót és attól is, tároltak-e kiégett fűtőelemeket az üzemben. Az örvendetesként említett szélcsendről az volt a véleményűk, hogy ez súlyos csapást jelenthet a városra, de valóban meggátolja átmenetileg a szennyezés terjedését. A NÉMET EGYESÜLÉS ÁRA 12 milliárd márka, amelyet Gorbacsov kap kézhez, hogy megpróbálja vele kihúzni országát a teljes csődből. Szovjet megfiegylők szerint - elsősorban emigrációba kényszerítettek véleményeként - lyukas zsákba dobálják a milliárdokat. Egyes, volt pártállami magyar újságírók máris felháborodtak azon, hogy többen le merték írni a tényeket. Szerintük Kohl kancellár nem az egyesülés engedélyezéséért fizette a hatalmas összeget, ezt “rágalomnak* minősítik. De akkor vajon miért? Mert ezek a damaszkuszi próféták azt is állítják, hogy az egyesülés történelmi szükségszerűség, és előbb-utóbb úgyis feltartóztathatatlanul bekövetkezett volna. Ezt mi is így látjuk, de úgy látszik, az NSZK-nak sokat ért a biztos előbb, mint a ki tudja mikori utóbb. RENDKÍVÜL SÚLYOSAK az aszálykárok Magyar- országon. Szakértők 30-40 milliárd forintra becsülik a mezőgazdaság terméskiesését, illetve a pusztulást, amelyet a nyári szárzaság okozott. Ez elsősorban a kukoricára vonatkozik, mert az aszály a gabonafélék nagy részének betakarítása után következett. Egyes hírek szerint az USA-tól kérnek kukoricasegélyt és nagymértékű importra is szükség lesz, hogy az állatállomány ne szenvedjen kárt, mert akkor húshiányra is számítani kell. Egyelőre nincsenek ellátási zavarok, csak a kukorica árát verték fel, elsősorban a máris kialakult "kukorica-maffia* és a jugoszlávok, akik - az ottani aszályt kivédendő! - zsákban hordják át, sokszor hátukon a takarmánynakvalót, mert Magyarországon még így is olcsóbb. A Földművelésügyi Minisztérium a mezőgazdaság megsegítésére most dolgozza ki a programot, a károk pontos felmérése viszont csak a betakarítás után történhet meg. Várhatóan burgonyából és az otthon is tárolható zöldségfélékből lesznek hiányok, mert felvásárlásuk máris megkezdődött. AZ EURÓPAI PARLAMENT kiváló ajánlólevelet állított ki Magyarországról. Egyben üdvözli a Nyugat és a Közösségek által nyújtott segítséget és a reformok megsegítésére indított PHARE-programot. Felszólítja a Közösségek Bizottságát egy olyan segélyprogram kidolgozására, amely lehetővé tenné a külföldi magyar adósság egy részének TÖRLÉSÉT; hogy mielőbb dolgozzon ki programot a műszaki és tudományos transzfer kiszélesítésére, szakértők küldésére, akik az átmeneti időszakban tanácsokat nyújtanának; s hogy lépjen fel a COCOM-lista kiigazítása érdekében. A Bizottság környezet- védelmi testületé integrált regionális környezetvédelmi terv kidolgozására szólította fel a Közösségek Bizottságát, hogy "így lehessen csökkenteni Magyarországon a környező országok által okozott szennyeződést*. Erre bizony nagy szükség lenne, a hazai, saját szennyezés csökkentése mellett! A Magyarországról szóló határozat kidolgozását az a bizottság végezte, amelynek vezetését Habsburg Ottó, NSZK-ke- reszténydemokrata képviselő látta el, aki rendületlenül hisz a magyar gazdasági csodában. Mi is hisszük: csoda kell ahhoz, hogy ebből ismét "gazdaság" legyen! CSÖKKENT A MAGYAR külkereskedelem dollár- aktívumának növekedési üteme. Míg az örvendetes időszakban havi 60-80 millió dollárral is növekedett az aktívum, addig augusztus hónapban már csak 27 millióval, Ennek igen egyszerű oka van: a Szovjetunió az olajcsapok részleges elzárásával arra kényszerítette az országot, hogy valutáért és plusz drágábban szerezzen be olajat a kieső pótlására. Ehhez jött még az iraki-buli, amely többszörösére emelte a közel-keleti olaj árát. A következő hónapra 100 millió dollárnyi szabadpiaci olajvásárlással számolnak a hazai vezetők. CSÖKKENT A RUBELFORGALOM is, mégpedig jelentősen. Az export 29,2 százalékkal esett vissza, míg az import 15,8 százalékkal az elmúlt év első 8 hónapjához képest. Ebben is szerepe van természetesen annak, hogy az oroszok nem szállítottak eleget abból, amit megígértek és aláírtak, de ez az *egyenleg*-alakulás szerencsés hazánk szempontjából. Tavaly ilyenkor még 375 milliós rubelaktívum mutatkozott, ma 327 milliós a passzívum, ami június végén még csak 145 millió volt.
