Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-10-01 / 10. szám
niai viszonyok felől. 14. oldal_________ Amerikai Magyar Értesítő 1990. október ROMULUS NEAGU ROMÁN külügyi államtitkár - a kétoldalú kapcsolatok fölvételének és a problémák tárgyalásos útján való megoldásának első lépéseként - Budapesten tárgyalt Szokai Imre helyettes államtitkárral. Sajnos a megbeszélések jóformán semmi eredményt se hoztak és arra mutatnak» hogy a román fél “hozzáállása* Ceausescu óta alig voltozott. A nemzetiségi ügyekkel kapcsolatosan Neagu államtitkár például így nyilatkozott: “Romániában korszakos módon oldották meg a kisebbségi jogok kérdését: az emberi jogok elmélyülésével párhuzamosan terebélyesednek a nemzetiségi jogok is, amelyek az előbbieknek elidegeníthetetlen részét képezik*. Nos tudjuk, hogy állnak az emberi jogok Romániában: ha azok közé tartoznak a kisebbségek jogai is, nem lehetnek illúzióink. Egyébként Neagu államtitkár elzárkózott egy kétoldalú nemzetiségi charta kidolgozásától, mondván, ilyenre Romániának nincs szüksége. Nem tartotta időszerűnek Neagu a kolozsvári magyar főkonzulátus újbóli megnyitását se. Elutasító volt a válasza arra a javaslatra is, hogy Gyulán román, Erdélyben pedig magyar kultúrköz- pontot állítsanak fel. EGY KÉPVISELŐ ÉVENTE egymillió forintjába kerül a magyar államnak - állapíthatjuk meg az új országgyűlés költségvetésébe való betekintés után. Az új parlament tagjai - ellentétben az előző törvényhozásokkal, amelyekben a párt magasállású funkcionáriusai mellékmunkaként látták el az ott adódó minimális tennivalókat - általában főállásban végzik az idejük nagy részét igénybe vevő munkát, ezért jóval magasabb tiszteletűijat kapnak a kommunista elődeiknél. A tiszteletdíj összege a mindenkori miniszteri fizetés - bruttó 65 ezer forint - fele. Az Országgyűlés elnöke a képviselői alapdíj 200 százalékát, alelnöke 150 százalékát, a parlamenti bizottságok elnökei 100 százalékát, míg a bizottságok tagjai 40 százalékát kapják havonta pótdíj címén. Ezek az összgek mind bruttó értendők, mert a képviselők személyi jövedelemadót és nyugdíjjárulékot fizetnek. Ezek ma igen magasak, úgyhogy a képviselők papíron szereplő járandóságuknak csak mintegy 50 %-át kapják kézhez. Viszont annyi a dolguk, hogy legtöbbjüknek nincs módja más kenyérkereső munkára. A T. Ház egész évi költségvetése l milliárd 250 millió forint. A MAGYAR KATOLIKUS PÜSPÖKI KAR nyilatkozatot adott ki, melyben üdvözli a demokratikus változásokat és kéri a híveket, kapcsolódjanak bele a politikai életbe, hogy ott is képviseljék az Evangéliumot. Az Egyház igényt tart arra, hogy a templomon kívül is - sajtóban, rádióban, televízióban - hirdethesse az Evangéliumot és ragaszkodik az iskolai hitoktatás jogához. A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy az Egyház újjá kívánja szervezni a szerzetesi iskolákat és a többi katolikus iskolát, de ehhez az állam anyagi támogatását kéri. Mivel intézményei fenntartására az Egyház semmiféle vagyonnal nem rendelkezik, jogot formál az elkobzott ingatlanok fokozatos visszaadására vagy megfelelő kár térítésre. Enélkül - jegyzik meg a nyilatkozatban - hosszú távon nem várható az Egyháztól, hogy a nemzet szolgálatában bármit is tegyen a közjó érdekében, mert az anyagiak hiánya szabadságát veszélyezteti és kiszolgáltatja a mindenkori államhatalomnak. A püspöki kar nyilatkozata azzal végződik, hogy a magyar katolikus hívek biztosítékot kívánnak: soha többé nem ismétlődhetnek meg az egyházellenes demagógiával pátosult jogellenes lépések. JESZENSZKY GÉZA KÜLÜGYMINISZTER legutóbb interjút adott a Szabad Európa Rádiónak és vázolta a magyar-román kapcsolatok jelenlegi állását. Elmondotta, hogy a jelek arra mutatnak: a román kormány a magyarok beolvasztására törekszik, illetve el akarja őket üldözni az országból. “A románok mindaddig nem érzik biztosnak Erdély birtoklását - vélte a magyar külügyminiszter -, amíg ott magyarok is élnek.“ A SZER munkatársának kérdésére kifejtette, hogy a magyar kormány gazdaságilag nincs abban a helyzetben, hogy tömegesen fogadjon be menekülteket, de az emigrálás úgysem oldja meg a problémákat. “Mi készek vagyunk tárgyalni - mondotta -, ám például még a kolozsvári Bolyai Egyetem újbóli független működése ügyében se lehet megegyezésre jutni a románokkal. Romániában szélsőséges csoportok fenyegető magatartását észleljük s ezek a csoportok vad gyűlöletet tanúsítanak a magyarokkal szemben." Szomorú kép, amit a magyar kormány felelős tagja fest a romániai helyzetről. S a kép teljességéhez tartozik, hogy Bukarest élesen tiltakozott az interjúban elhangzottak ellen. A MAGYAR KORMÁNYSZÓVIVŐI IRODA visszautasította azokat a vádakat, amelyeket Vladimir Meciar szlovák miniszterelnök augusztus 10 — i beszédében hangoztatott Túrócszentmár- tonban Antall József kormányfő ellen. A szlovák kormány feje a Matica Slovenska nevű hazafias szlovák szervezet közgyűlésén beszélt és kifogásolta Antall József korábbi kijelen-
