Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-01-01 / 1. szám
Amerikai Magyar Értesítő 1990. január A középkor évszázadai óta európai hírnek örvendett a késmárki len- s kendervászon-szö- vés (a szepesi gyolcs) és juhsajt—készítmény« A XII. század közepén már volt itt egy szász telep, amely a znióváraljai szerzetesekhez tartozott. A tatárjárás után az elpusztított város a régi helyén épült fel ismét. Korán kitűnt kereskedőinek s kézműveseinek szorgalmával, s Nagy Lajos király szabad királyi várossá emelte. 1430-ban már vára is volt, amelyet 1441-ben a husziták elfoglaltak és húsz évig adóztatták innen a környéket. A város tanácsa 1463-ban pallosjogot kapott, s Így Lőcsével egyenrangúvá vált. 1358-tól 200 évig folyt a - sokszor vérre menő - harc a két város között a lengyel-magyar piacért. A vitát a politika is megérezte: Késmárk vár ura a mohácsi vész után a lengyel Laszki Jeromos lett. Időközben Késmárk városi jogait elvette a király, s csak 1651-ben adta vissza Thököly István. A civódás a város és a vár urai között is állandó volt. Késmárk később is a Rákócziak hűségén maradt, de 1709-ben Heister generális labancai elfoglalták, megsanyargatták a várost és három vezető polgárt kivégeztettek, már csak elkobozható vagyonuk miatt is. A város egyébként sokszor szenvedett nagy tüzektől, 1741-ben félig a vár is leégett. A XVIII. században végre nyugalom szállt a városra, amely végül is a Tátra egyik idegenforgalmi kapuja, s a Karpathenverein - Magyar Kárpát Egyesület - székhelye lett. Innen indultak ki a legkiválóbb Tátra-kutaték. LÁTNIVALÓK Késmárk belvárosa ma műemléki védelem alatt áll. Reneszánsz-barokk eredetű polgárházait a széles aluljáró, három ablak, magas oromzat és kisablakos, keskeny tetőhomlokzat jellemző. A Főtér 11. sz. háza a legrégibb.- A Városháza 1461-ben épült gótikus stílusban, majd az 1515. évi tűzvész után, 1541 és 1553 között reneszánsz Ízlésben építették újjá, végül a XVIII. században copf stílusban renoválták.- A Főtértől délre, a poprádi üt mentén, egy nagy park van.- Az evangélikus főtemplom a. parkban talá.!— ható. A palugyai templommal együtt a Felvidék leghíresebb s legnagyobb fatemploma. Fehér vakolatával kívülről nem sokat mutat. Épült 1690 és 1717 között fából, vaszögek nélkül, mivel a császári rendelet csak fából ácsolt templomot engedélyezett a protestánsoknak utcavonalban, kőtalapzat nélkül. 25.oldal A fatemplom rajza görög kereszt alakú, négy cirbolyafenyő-oszlop tartja az egészet. Hossza 34 m, szélessége 30 m, befogadóképessége 3000 lélek. Készítői a hagyomány szerint a svéd király hajóácsai voltak: Mittermann és Lerch. Valószínűbb azonban, hogy késmárki munka. Belsejét festett ószövetségi jelenetek ékesítik, az oltár barokk, s orgonájának fasípjai vannak. Egykorú a szószék és a keresztelőmedence is. (A templom ma múzeum, védett műemlék.)- Az új evangélikus templom piros téglaburkolatú, eklektikus, kupolás, harangtornyos épület. Th. Hansen bécsi építész tervezte. 1896- ban épült. A templomban van Thököly Imre fejedelem mauzóleuma, a fejedelem palástjával és zászlóival. A mauzóleum falában helyezték el a Niko- démiából idehozott eredeti sírkövet is. A kuruc fejedelem hamvait 1906-ban hozták Késmárkra, a domborművű márvány emléktáblát Holló Bar- nanás készítette. Ha ott járunk, helyezzünk el egy szál nemzetiszín szalaggal átkötött virágot vagy koszorút* (A két templomot a közelben levő egyházi épület őre mutatja meg, ott kell jelentkezni.)- Az evangélikus líceumot 1533-ban alapították. Sokáig a késmárki líceumban volt a Sze- pesség egyetlen nagyigényű tanintézete, kiváló könyvtárral s professzorokkal. Könyvtára sok érdekes ősnyomtatványt tartalmaz. A Magas-Tátra tudományos feltárói is főlep a késmárki professzorok voltak. A XVII. században Frölich Dávid tanár, Buchholz György lelkész és két fia kezdte szakszerűen bejárni a Tátra rengetegeit s ismertetni és népszerűsíteni a hegyvidéket.- A »Kékfestő-ház* (Vár utca 2.) Késmárk egyik legrégibb háza, egy kékfestő céhmester műhelyes és lakása volt.- A Szent Kereszt-plébániatemplom 1444-től kezdve kereken ótven esztendeig épült egy még
