Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-07-01 / 7-8. szám
1990.jul.-aug. Stolmár G. Ilona Amerikai Magyar Értesítő 9o oldal TÜRELEM! Május 22-én terjesztette be programját az Antall-kormány, amelyet az ellenzék - ezen mindig az SZDSZ-Fidesz értendő» néha az MSZP csatlakozásával - "ízekre szedett". Antall felszólalásában megköszönte ezt és azonnal visz- szavágott: a sok kritika és ellenzés közepette egyetlen javaslat» alternatíva» módosítás vagy kiegészítés sem hangzott el» és ez igaz. A Fidesz következetesen és gúnyosan csak "fogalmazványként" emlegette a programot, míg az SZDSZ álmodozónak nevezte a kormányt és "kívánságlistának" meg "óhajok gyűjteményének" a programot. Az MSZP véleménye - mely szerint ők pontosabb célokat határoztak volna meg és az elérésükhöz vezető utat és annak költségei fedezetét, a pénz előteremtésének módját is tartalmazta volna programjuk - azért nevetséges, mert nemcsak az Antall-» de bármilyen más kormány programját is éppen a "reformkommunistává* átlényegült pártfrakció eddigi országbitorló "munkássága" szorította rendkívül szűkre szabott lehetőségek közé. Éppen ezért jobb lett volna, ha ebben az ügyben mélyen hallgat az MSZP, és kritika helyett minden erejével arra összpontosít: hogyan segíthetné a kormánynak az általuk - kommunisták által - válságba sodort országot onnan kivezetni? Mára egyértelművé válhatott számukra is, hogy le kell mondani a sokat hangoztatott elvről: "aki a hibát elkövette, az javítsa ki"! A kormány által beterjesztett program - figyelembe véve az óriásira duzzasztott dolláradósságot és az ugyanolyan hatalmas költségvetési hiányt - olyannak tűnik, aminél jobbat pillanatnyilag nehéz elképzelni. Meghatározza az elérendő célokat és sejteti az oda vezető utakat is, habár azok pontos meghatározása valóban nem szerepel. Nem is szerepelhet! Ezt minden, hazánk sorsára figyelő, gondolkodó ember így látja, hiszen a kormány legelső lépése az - ezt is tervezték -, hogy pontos leltárt készítsen a gazdaság állapotáról. Amíg nincs tisztában egy vezetés azzal, hogy kinek, mennyivel és MIÉRT tartozik, a visszafizetés mikor és milyen részletekben esedékes; amíg nincs tisztában azzal, hogy hányán és mennyivel tartoznak neki, mikorra várható, várható-e egyáltalán azok visz- szafizetése, és mire képes a gazdaság, addig az lenne felelőtlenség, ha pontos adatokat, forrásokat, összegeket és időpontokat határozna meg programjában. Semmiben nem különbözne az MSZMP hírhedtté vált XIII. kongresszusának "kormányprogramját* beterjesztőktől! Antall József programja emberközpontú, s ez nemcsak a címből - "A nemzeti megújhodás programja" - és alcímekből, de tartalmából is egyértelművé válik. Ragadjunk ki néhány példát ízelítőül: "EMBER ÉS KÖRNYEZET" címen elsősorban az egészséges ember és tiszta, egészséges élettér, szociális biztonság a cél. Ide sorolják a családvédelmet, orvosi ellátást, egészség- megóvást, környezetvédelmet, amelybe beletartozik a "Kárpát-medence zárt ökoszisztémájának helyreállítása", ami - ugye - már sokkal távolabbra mutat, mint az egyszerű környezet- védelem; ide sorolják a lakásellátás-korsze- rűsítés elsősorban fiatalokat érintő problémáját is. Csak egyetérteni lehet a következő két idézetben foglaltakkal: "A családok többségének szociális biztonságát nem a szociálpolitikának, hanem a gazdaságpolitikának kell megteremtenie." A gazdaság jó működése nélkül hamar kimerülnek a megalázó "segélykeretek", s mint napjainkban látjuk, a gazdaság nem képes azokat feltölteni. És: "A kormány tudatában van annak, hogy az egészséges társadalom alapja az egészséges család. Biztonságot nyújt és értéket örökít. A gyermek a család természetes kiteljesedése, ezért elsődleges fontosságú a hatékony magzat- és gyermekvédelem." Bizony, az egész társadalom felborul - ezt a kommunizmus jól bizonyította -, ha az alapot képező legkisebb közösség, a család nem jól működik, szétesik, nem családként funkcionál, s ez halmozza fel a társadalom egyéb problémáit is! Az "EMBER ÉS MŰVELŐDÉS" alcímet viselő rész hirdeti: "A nemzeti megújuláshoz kiművelt emberfőkre van szükségünk. Nemzeti kultúránkat hagyományaink újraélesztése, és műveltségünk, iskoláink korszerűsítése révén kell megújítanunk." Tervbe veszi az iskolaszékek fejlesztését, a tanárok, nevelők méltóságának helyreállítását, a kis falvak elrabolt iskoláinak visszaadását, az identitás, a nemzeti öntudat kifejlesztését és erősítését, a tudományok és kutatás megkülönböztetett támogatását - és még sok mindent, aminek megvalósítása nélkül nehezen képzelhető el a magyar nép - legalább "régi" szintre - felemelkedése. Az "EMBER ÉS TÁRSADALOM" c. rész értelemszerűen az önkormányzatokkal, a független és korszerű igazságszolgáltatás megteremtésével, az emberi jogokkal, köztük a lelkiismereti- és vallásszabadsággal foglalkozik. Ez utóbbinál lényegesnek és szükségesnek tartja az állam és az egyház tényleges szétválasztásának elve mellett "az egyházak működőképessége feltételeinek teljes körű helyreállítását, a gazda-
