Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-06-01 / 6. szám

12.oldal Független Magyar Hírszolgálat----------------------Szerkeszti: Stirling György----------------------­A ROMÁNIAI MAGYAR DEMOKRATA Szövetség április végén tartotta első kongresszusát Nagy­váradon. A kétnapos tanácskozás megnyitójá­ban Domokos Géza elnök hangsúlyozta» hogy a marosvásárhelyi események szertefoszlattak bizonyos illúziókat és az optimizmus időszaka lejárt. "A romániai magyarság jogainak kivívá­sáért folytatott küzdelem új szakaszba lépett* - mondta az elnök» majd szükségesnek tartotta leszögezni: "Erdély a román állam része, hova­tartozása nem képezheti vita tárgyát." Ugyan­akkor visszautasította azt a rosszhiszemű vé­leményt, mely szerint a kisebbségi jogok meg­valósítása a román állam érdekeit veszélyez­tetné. Megvizsgálva a Szövetség négyhónapos működésének eredményeit, arra a következte­tésre jutottak, hogy nem támogatják tovább a Nemzeti Megmentési Frontot, melynek vezetői - Király Károly szavaival - rabja a régi koncep­ciónak és módszereknek. A Szövetség olyan ro­mániai párthoz fog kapcsolatokat keresni, ame­lyek támogatják a kisebbségek jogaiért folyó küzdelmet. Felszólalt a kongresszuson Verestói Attila, aki az RMDSZ részéről részt vett a ma­rosvásárhelyi események kivizsgálásában és megerősítette, hogy ott előre megszervezett akcióról volt szó. A küldöttek végül elfogadták az RMDSZ programját, melynek harmadik pontja Így szól: "A Szövetség a romániai magyarságot államilag Romániához tartozónak, etnikailag, történelmileg és hagyományai révén pedig a magyar nemzet szerves részének tekinti." A kongresszus úgy döntött, hogy a Szövetség po­litikai központja Bukarestben lesz, mig a főtit­kárság Kolozsvárott fog működni. Nagy figyel­met keltett a nyugatról hazatért Szőcs Géza költő felszólalása, aki bejelentette, hogy kite- lepültként jött vissza, támogatni az RMDSZ munkáját. A küldöttek hosszan ünnepelték Tőkés László nagyváradi püspököt, aki beszédében cá­folta, hogy külföldi útjain valamivel is sértette volna Románia érdekeit. A küldöttek végül köz- felkiáltással a Szövetség tiszteletbeli elnökévé választották Tőkés Lászlót. Az új főtitkár pe­dig Szőcs Géza lett. 11= JÁNOS PÁL PÁPÁ harmincőrás csehszlová­kiai látogatása utolsó aktusaként a pozsonyi repülőtéren mondott szentmisét. Innét küldött üzenetet a magyar híveknek is, magyarul: "Vi­szontlátásra jövőre Magyarországon!" - mondta. 1990. június TŐKÉS LÁSZLÓ EGY KÜLFÖLDI lapnak adott nyilatkozatában aggodalmát fejezte ki a ma­gyarságnak Romániából való kiáramlása miatt. "Ha ez így folytatódik - mondotta a püspök -, a romániai magyarság húsz év alatt felszámolja önmagát." NEM LEHET MEGBOTRÁNKOZÁS nélkül olvasni a WASHINGTON POST április 27-i számának el­ső oldalas szalagcímét: a Párizsban tárgyaló Kohl kancellár és Mitterand elnök közös üze­netet küldött Vilniusba a litvánoknak, hogy ne sürgessék a függetlenséget... Ide illik a NEW YORK TIMES minapi megállapítása: "Washing­tonban több a megértés Mihail Gorbacsov és gondjai iránt, mint a litvánok függetlenségi törekvése iránt." Úgy lát szik, nemcsak Wa­shingtonban ez a helyzet, hanem Bonnban és Párizsban is! Egy kis nép szabadságtörekvéseit ismét feláldozzák a nagyhatalmi érdekek ol­tárán. Nem csoda, hogy Landsbergis litván el­nök jogos felháborodásában új Münchent emle­get és ahhoz hasonlította Litvánia cserbenha- gyását, mint amikor 1939-ben Chamberlain an­gol miniszterelnök kiszolgáltatta Csehszlovákiát Hitlernek, abban a hitben, hogy ezzel megmenti a világbékét. (A könnyű sikereken felbátorodott Führer rátört Lengyelországra és megkezdő­dött a második világháború...) A nyugati szövet­ségesek most Gorbacsovot akarják megmenteni és ezért inkább csillapítani igyekeznek a lit­vánokat, hogy ne követeljék oly hevesen a füg­getlenséget. (Mintha egy rabnak - aki számára minden rabságban töltött nap szenvedés - meg lehetne magyarázni, hogy ne sürgesse a sza­badságot, hisz' ráér várni...) Bennünk magya­rokban is feltámadnak az emlékek a litván események nyomán: 1956-ban is a nagyhatalmi érdekek és a Szovjetunió barátságának megtar­tása miatt hagyta cserben a magyar forradal­mat Eisenhower elnök. A történelem bizony gyakran megismétli önmagát... AZ MTI JELENTI PRÁGÁBÓL, hogy a bősi ví­zierőmű építése - a két kormány közt ezügyben kezdett tárgyalások ellenére - tovább folyik. A cseh álláspont az, hogy már túl nagy összege­ket fektettek bele a munkálatokba ahhoz, hogy abbahagyják azokat. A MAGYAR-SZOVJET BARÁTI Társaság emit hely kialakítását kezdeményezte a Szovjetuni­óban a sztálinizmus és a II. világháború ma­gyar áldozatainak emlékére. A megfelelő hely kiválasztására bizottságot alakítottak, mely hónapban utazik a Szovjetunióba. Amerikai Magyar Értesítő /

Next

/
Thumbnails
Contents