Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1990-06-01 / 6. szám

1990» június nekünk az idegenek befoqadásának kötelességét, hogy "sok nyelvű, sok szokású" legyen Magyar- ország, Tudatosítani kell a nagyhatalmakkal és a világ közvéleményében azt a gyalázatos törté­nelmi tényt, hogy 1918* november 3—án, az első világháború befejezését deklaráló fegyver- szünet aláírásakor a. történelmi Magyarország területén EGYETLEN IDEGEM KATONA SEM VOLT! Minek nevezi hát ezek után a demokra­tikus szabad világ, - amely fennen hirdeti szép szólamaiban a népek önrendelkezési jogát és a (maii határok sérthetetlenségét - azt a tényt, hogy az aláírt fegyver nyugvás, a befejezett háború után, BÉKÉBEN, kimondottan terület- hódító céllal, hadüzenet nélkül a védtelen, mert az általa aláirt szerződést betartó Magyaror­szág területének 2/3 része másfél év alatt - a. békediktátum aláírásáig - teljesen meg volt szállva, az ott élő magyarok - ha el nem mene­kültek - legyilkolva, kirabolva, megalázva, a közigazgatás szétzilálva...? De ha ma is tartják magukat ahhoz, hogy ez szentesítendő cseleke­det - hiszen Trianonban a nagyhatalmak szente­sítették -, akkor mire várt a magyar kormány a decemberi romániai forradalom idején? És mire vár azóta is...? Természetesen nem Er­délyt kellett volna csak VISSZA.FOGLALNI, ha­nem legalább Bukarestig jutni, hogy a majdani "békétárgya 1 ásokon* legyen honnan visszavo­nulni, addig, ameddig nekünk jár. (Mikor tanul­juk meg végre, hogy csak a több-bői lehet any- nyit engedni, hogy elég maradjon?) Természe- tesen ezt elítélte volna, a világ — ügy# mint ahogyan elítélte az orosz agressziót 1956-ban# 1968-ban# vagy Afganisztán esetében# és sorol­hatnánk. Az "elítélés" eredménye is ugyanaz lett volna... Tudatosítani kell a világban, hogy Erdélyben már a XVII. században olyan vallásszabadság és nemzetiségi szabadság volt törvényileg ga­rantálva, amilyet Románia - és népe! - még ezer év múlva sem fog garantálni. Tudatosítani kell, hogy amíg a magyarok iskolákat és temp­lomokat építettek a legeltetés közben beszi— TSrgott románoknak, hogy otthon erezzék ma­gukat, valahol hazájuk legyen, és püspökségeket létesítettek nekik magyar fejedelmek, hogy val­lásuk is legyen, addig " 1849-ben Avram Jancu román ügyvéd és Andrej Saguna román püspök ösztönzésére román csapatok lemészárolták Nagyenyed védtelen lakóit, több mint 2000 ma­gyart. Felgyújtották a híres Bethlen Kollégiu­mot és múzeumot. Elpusztították a református püspökség levéltárát és számtalan történelmi műemléket* - írta nekem egy kanadai Olvasó. S amit a magyarok építettek, azt a román vezér 3.oldal buldózerekkel tüntette el, még a halottakat is kiforgatva sírjaikból, mert a kövek magyar tör­ténelemről árulkodtak. E>e sehonnan nem hallot­tunk olyan felháborodást, mint egy-egy zsidó sír esetleges befestése miatt hallatszik a de­mokráciákban. Amíg magyarok fordíttatták le az első Bibliát román nyelvre, addig Ceausescu WC- papírt csináltatott a nyugati segítség képpen Romániába küldött magyar nyelvű Bibliákból, de a sötétség csak elhomályosíthatja a világossá­got. Le nem győzheti! Tudatosítani kell a világ vezetőiben, hogy a status quo sérti a népek önrendelkezési jogát, sértette már Trianonban és a második világhá­ború után is, mert megkérdezésük nélkül tolo­gattak milliókat országhatárok között. A 70 év ékes bizonyság arra, hogy a sötétségbe tolták őket és nem csak a magyarokat, miközben han­gos demokratikus himnuszokban zengik az em­berevő afrikai törzsek szabadságjogait. A sokat emlegetett Helsinki Záróokmány szerződés, kimondja a mai határok sérthetet­lenségét. De kimondja a népek-nemzetek ön­rendelkezési jogát, választási, költözési sza­badságát, a valláshoz, a nyelvhez való jogot és a kultúrához, művelődéshez való jogokat, Romá­nia (is) ezt a szerződést (is), annak minden pontját súlyosan megszegte, azt teszi ma is. Miért gondoljuk, hogy ezt a szerződést ismét csak nekünk, a megcsonkított magyaroknak kel­lene betartani? Egyoldalúan. Mert csak mi ká­rosodtunk és csak a mieinket ölik? Miért gondolja a magyar kormány, hogy ha nem követeli, még csak nem is kéri a jogos tu­lajdont, akkor majd tálcán kínálják fel neki? Mi­ért tartja kötelességének az új politikai veze­tés minden tagja minden nyilatkozatát azzal kezdeni, hogy "nincs területi követelésünk"? Megkérdezték a népet? Hozzátették egyszer is: de ami jogosan a miénk, azt VISSZAKÖVE­TELJÜK? Az európai régió rohamos sebességgel vál­tozik. Hatalmak dőlnek meg, népek szabadulnak fel a rabigából. A szétszakított Németország egyesül, tizt a xüiyamave. na.aimi ci dekek és erők lassíthatják, de meg nem állíthatják, hiszen ehhez minden népnek joga van. "Egy nép egy nemzet" - hirdetik teljes joggal. De miért csak a németeknek joga ez, hiszen az ő szétsza­kításukat, a demokrácia és az elnyomás között meghúzott határokat még több és nagyobb súlyú szerződés irta elő, mint a magyar haza szét- szaggatását. Ha egy kényszerhatár eltűnik Eu­rópában, akkor a többinek is el kell tűnnie. Ceausescu halála - mint azt már januárban megjósoltuk - semmit nem változtatott a romá­Amerikai Magyar Ertesitő /

Next

/
Thumbnails
Contents