Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-05-01 / 5. szám
18.oldal MAGYARORSZÁGI LAPSZEMLE Szerkeszti: Stolmár G. Ilona A KAT Y NI SZÖRNYŰ TÖM EG GYILKOSSÁG elkövetését végre beismerte a Szovjetunió! A moszkvai rádióban április 13-án hangzott el először a hír, mégpedig hivatalos közlemény formájában, mialatt Jaruzelski éppen Gorba- csovval tárgyalt a Kremlben. Ez a beismerő vallomás volt a lengyelek feltétele a kapcsolatok rendezésére. A beismerő vallomás nemcsak az eddig felfedezett, 4300 körüli katonatiszt holttestét rejtő tömegsírra vonatkozott, hanem a lengyelek által a második világháború óta keresett - és Sztálin szerint Mandzsúriába szállított - mind a 15 ezer tiszt legyilkolására, amelyet az NKVD, a KGB elődje követett el állítólag Sztálin közvetlen parancsára és amely tömeggyílkosság elkövetésével Moszkva mindeddig a náci Németországot vádolta. "A szovjet fél mélységesen sajnálja a tragédiát, és a sztálini időszak egyik legszörnyűbb bűntettének tekinti" - idézi a Reuter hírügynökség a moszkvai rádiót. A bejelentést követő vasárnap nagy pompával emlékeztek a lengyelek Katynban halottaikra, ahol Jaruzelski is megkoszorúzta a kivégzett lengyel tisztek emlékművét. A lengyelek nagy elégtétellel fogadták a szovjet beismerést, amelyet már régen vártak. Lech Walesa szerint azonban így is maradtak súlyos rendezetlen problémák: még mindig nem büntették meg e népirtás elkövetőit és felelőseit és nincs szó az áldozatok családtagjainak anyagi kártalanításáról. A lengyel szenátus elnöke, Stelmachowski szerint még a keserű igazság kimondása is jobb, mint a hallgatás vagy a féligazság, mert a kibéküléshez csak az előbbi vezethet. Mi eddig azt hittük, hogy Lengyelország és a Szovjetunió "test vér országok", de úgy látszik, ez nem volt igaz, vagy csak annyira, mint hazánk és a Szovjetunió esetében! HAZÁNK JÖVENDŐ MINISZTERELNÖKE, dr. Antall József tartott nemzetközi sajtóértekezletet Budapesten április 13-án. A kormányalakítási és kormányprogramra vonatkozó kérdésekre még nem tudott és még nem akart válaszolni, mert a tárgyalások ekkor még tartottak és a pártok gazdasági programjai még nem voltak egyeztetve. Kapott EllsnbBn egy B n d 0 k b s kép— dést az izraeli Yedioth Aharonoth munkatársától, amelyet érdemes - a válasszal együtt - teljes egészében közölni. íme: "Antall József érvényesnek tekinti-e az izraeli kormány meg1990. május hívását, amelyet még Németh Miklós kapott? Várható-e, hogy az új magyar parlament azzal kezdi ténykedését, amivel az NDK törvényhozása: bocsánatot kér a zsidó néptől?" S Antall József, az MDF elnökének válasza: "A végén kezdem. Úgy gondolom, hogy Lahov szerkesztő úr nem pntosan tájékozott, tekintettel arra, hogy a Magyar Nemzetgyűlés 1946-ban törvényt hozott, amelyben elítélte a zsidóüldözést, és ezzel összefüggésben elégtételt kívánt nyújtani a magyarországi zsidóságnak. Ezt ünnepi ülés keretében - hangsúlyozom - törvényben hirdette meg az akkori Nemzetgyűlés. Ugyanígy tett a magyar parlament tavaly tavaszi ülésszakán, éppen a Magyar Demokrata Fórum kezdeményezésére. A magyar törvényhozás tehát kétszer is megtette azt, amiről ön kérdezett. Felhívom a figyelmét, hogy Magyar- ország nem azonos Németországgal. A Holocaust Magyarországon 1944. március 19-ike után kezdődött meg, akkor, amikor hazánk már megszállás alatt állt. Addig Magyarországon élt Európa legnagyobb zsidóközössége. Magyarországon külföldi zsidók tízezrei kaptak menedéket. Ennek eredményeként hazánk elismerést kapott a külföldi zsidóság érdekében kifejtett védelméért. A Jad Vasem-rendet apám is megkapta, aki több tízezer zsidó megmentését segítette elő. Emléktáblája van Izraelben, és emlékfát ültettek a tiszteletére. A Holocaust elől megmentett lengyel és magyar zsidók egyesülete az MDF választási győzelme alkalmából külön táviratban üdvözölt. Nem tudok róla, hogy az NDK a magyar törvényhozáshoz hasonlót tett volna 1949 és 1990 között. A kérdés felvetését tehát nem tudom így elfogadni. A meghívást természetesen elfogadom abban az esetben, ha valóban sor kerül rá. Ettől teljesen függetlenül apám kitüntetésével kapcsolatban izraeli kormánymeghívással rendelkezem...." Remek válasz volt! Már csak azt szeretnénk megtudni Izraeltől, hányszor kellene még a magyar parlamentnek a magyar nép nevében bocsánatot kérni a zsidóságtól, ha még azt sem tartják számon, hogy már kétszer bocsánatot kért? Mert ebben az esetben hiába a további bocsánat kérés is, hiszen "bocsánatot" már soha nem nyerünk. Ráadásul olyan bűnökért, amit mint nép el sem követtünk! Azokat a keveseket, akik kivételek voltak és német parancsot teljesítve a megszállt országban részt vettek a zsidók deportálásában - és nem a Holocaustban, mert az Magyarországon nem volt, nem is lehetett (!), és itt szeretnénk ismét tudatosítani, hogy hazánkban még soha egyetlen pogrom sem volt! -, azokat már 194S-46-ban háborús Amerikai Magyar Értesítő
