Amerikai Magyar Értesítő, 1990 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1990-04-01 / 4. szám
1990. április Amerikai Magyar Értesítő 1?.oldal MAGYARORSZÁGI LAPSZEMLE Szerkeszti: Stolmár G. Ilona MEGKEZDTÉK AZ "IDEIGLENESEN* hazánkban állomásozó szovjet csapatok kivonását. Az erről szóló megállapodást március 10-én Írták alá Moszkvában és 12-én elindult az első 300 fős csoport hazafelé. A teljes kivonás végső határideje 1991. június 30. A pártközi tárgyalásokon a magyar kormány felajánlotta» hogy a választási döntőbe jutott 12 párt három, választott megbízottja vegyen részt a végső tárgyalásokon és a szerződés aláírásán. Dr. Raffay Ernő, Demszky Gábor és Kosa Lajos volt a pártok közös küldöttségének tagja, a szerződést áttanulmányozták, de annak ünnepélyes aláírására NEM mentek be. Ezzel akarták kifejezni azt, hogy nem állnak a magyar kormány mögött és nem értenek egyet a kivonulás határidejével. A kivonulás megkezdésével egyidöben Bíró József vezérőrnagy nyilvánosságra hozott eddig szigorúan titkolt adatokat: jelenleg 47.700 szovjet katona van még hazánkban. Ennek harmada hivatásos tiszt és tiszthelyettes. A katonai személyzet és a családtagok együttes létszáma pedig 100.000 fő! A csapatok 27.146 különféle harci járművel, 860 harckocsival, 600 önjáró löveggel és 1500 gyalogsági harci járművel rendelkeznek. Hatvan helyőrségük, hat katonai repülőterük van, anyagkészletük 560-000 tonna, egyedül a lőszerük mennyisége 230-000 tonna. A vezérőrnagy elmondta, hogy - a "békeharc" hangos hirdetése ellenére - ez a hadsereg mindig támadó jellegű volt, soha fel sem merült a védelem kérdése. (Ez látszik a "meny- nyiségekből*!) A szovjet elképzelés az volt, hogy háború esetén a Magyarország és a Csehszlovákia területén állomásozó csapatok alkotnak egy frontot és a csehországiakat is a hazánk területén tartott felszerelésből látnák el utánpótlással. A csapatok nagyobbik részét jövő év februárig vonják ki, azután már csak két lövészezred marad a még ottlévő felszerelések őrizetét ellátni. A magyar nép lelkesen üdvözölte az első kivonulókat és alig várja, hogy az utolsóknak integethessen, mert senki sincs megelégedve a kivonásra szánt közel másfél évvel, hisz' 1956-ban néhány nap elég volt az oroszoknak, hogy ugyanezt a távolságot megtegyék - befelé. Az út hossza mára sem változott, de a hivatalosok bevallották, hogy a ma hazánk területén lévők nem mind 56-ban jöttek, hanem azóta is, folyamatosan. A Vállalkozók Szövetsége azonnal felajánlotta segítségét, mint mondták 45 Ezen gépkocsijuk van* a.zt mind ren- delkezésre bocsátják és maguk is rakodnak, ingyen, hogy három hónap múlva ne legyen egyetlen orosz katona sem Magyarországon. A felajánlást visszautasították. A rengeteg harci jármű és anyag közúti szállítása lehetetlen, mert egyetlen járható utunk sem maradna. Csak a vasút jöhet számításban. Ezt viszont nehezíti az, hogy a Szovjetunióban alig van sínpár, ami van, az széles nyomtávú, így Csapnál mindenegyes szerelvényt át kell rakni. Lehet, hogy a magyarok ebben is lelkesen segítenek? A NEMRÉGIBEN LÉTREHOZOTT Alkotmánybíróság - amelynek székhelye Esztergom - meghozta első döntését. Alkotmányellenesnek nyilvánította és hatályon kívül helyezte a hírhedtté vált KAMATADÓT, valamint a törvény végrehajtásáról szóló minisztertanácsi rendeletet. Emlékeztetjük Olvasóinkat arra, hogy a "kamatadó* a világon egyedülálló "találmánya" volt a furfangos Békéssi László kommunista pénzügyminiszternek és a kézfellendítő parlamentnek. "Tisztes" állami szokás szerint ugyanis mindenütt a jövedelmeket adóztatják. Magyarország volt az első, ahol törvényt alkottak arra, hogy a TARTOZÁST is megadóztatják, vagyis a lakások építésére és vásárlására felvett kölcsönökből még visszafizetetlen tartozásokra vetettek ki adót. Ennek legfőbb oka az volt, hogy ezek a kölcsönök annakidején kedvezményesek voltak, alacsony kamattal. A kamatok azóta - tekintettel az elszabadult inflációra - rohamosan és többszörösükre emelkedtek. A kamatszázalékot nem tudta a kormány felemelni, mert az egyoldalú szerződésszegés lett volna, ezért találták ki, hogy adó formájában szedik be a sápot a kiürült államkasszába a lakosságtól. Most ez sem sikerült? Még az a kérdés, hogy azok a szerencsétlenek, akik a néhány napos határidővel megszabott egyösszegű visszafizetésre rokontól-baráttól-szomszédtól összekoldulták a fennálló tartozást, hogy ne kelljen adózniuk és igénybe vehessék a néhány százalékos kedvezményt és rohantak befizetni a pénzt, már hajnali 3-4 órától sorban állva, azok most visszakapják-e azt, hogy az évekkel ezelőtti szerződés értelmében törleszthessék havonta? És mi lesz azokkal, akik a mai magas kamat mellett már fel sem tudnak venni építési kölcsönt? Melyik csoport van diszkriminálva? A NEMZETKÖZI VALUTALAP (IMF) ügyvezető tanácsa március 14-én este hagyta jóvá a Magyarországnak nyújtandó "készenléti hitelt*. A döntést már az alkotmányellenessé nyilvánított kamatadó eltörlésére hozott Ítélet ismeretében
