Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1989-04-01 / 4. szám

1989. április Amerikai Magyar Értesítő 19.oldal-----------------Magyar tájak----------------­Magyar történelem Utazás a Felvidéken- XVII.­A Szent Mihály kápolna a dómtól délre» va­laha temetőkápolna volt. Az 1330-as évek ele­jéről származó gótikus alkotás. 1902-ben Schu- lek Frigyes tervezte újjá. Oldalában 17 régi sírkő van.- Az Orbán-torony négyszögéi» három emele­tes épület. Az 1556. évi téízvész után építet­ték, hogy itt kongathassák a szőlőméivelés véd- szentjének, Orbánnak 72 mázsás harangját, mert a dóm tornya nem bírta. Az Orbán-ha- rangot a dóm megolvadt harangjából öntötték. A tornyot árusbódék vették körül. 11967- Szil­veszterén felrobbant a benne elhelyezett transzformátortelep, a torony leégett s a nagyharang megolvadt. A torony azóta újjáé­pült. Bolthajtása alatt sok régi sírkő látható. A dóm restaurálásakor kerültek ide.)- Az Allarni Színház; A középkorban + ál- lőtt a városháza, s abban nyílt meg 1781-ben a német színház. Magyarul először 1815-ban a miskolci társulat játszott benne, élén Déryné­vel. Az épületet 1899-ben emelték eklektikus stílusban Láng Adolf tervei alapján.- Mária-szobor (a színháztól északra van.) A barokk stílusú fogadalmi szobor 1722-ben ké­szült a háborúk és a pestisjárvány megszűnté­vel. Egykor katonai vesztőhely állott itt, hogy mindenki jól láthassa a kivégzést. Most pedig a fő utca kiöblösödő szakaszát jár­juk körül. Déli részén állt hajdan a Miskolci-ka­pu. A városárok helyén jár a villamos. Vessünk röpke pillantást a házak függőfolyosós udvara­ira, átjáró utcáiba is.- A Fekete Sas (Fő utca 29.) vendégfogadó­nak épült. Mai alakját 1782-ben kapta. Bethlen Gábor és Brandenburgi Katalin fejedelmi meny- nyegzőjének (1626. március 1.) egyik korabeli tanúja. A kassai lakodalom egy hétig tartott, csak a *szúk* kiséret 2500 fő volt s előzőleg szigorú parancsra ki kellett takarítani a vá­rost. Az épületet a XVIII. század végén gróf Török Lajos, Kazinczy Ferenc apósa vette meg. 1845-ben Petőfi is járt a házban. Versei miatt 1852-ben és 1853-ban itt raboskodott Tompa Mihály, mert az épület ekkor már börtön volt.- A régi Vármegyeháza (Fő utca 31.) 1779- ben épült copf stílusban.- A régi Városháza (Fő utca 63-) 1780-1927 között volt a kassai városháza. 1780-ból szár­mazó klasszicizáló stílusú, reprezentatív épít­mény díszes lépcsőházzal. A lépcsőház festmé­nye (1781) * A magyar jog allegóriája*, a nagy­teremé Mária Terézia életéből vett jelenetsor. (Az épület ma Népkönyvtár.)- Az egykori premontrei templom, rendház és gimnázium. A templomot Báthory Zsófia '- II. Rákóczi György özvegye - a jezsuitáknak épít­tette 1671-1684 között. A premontrei kanonok­rendé 1811-ben lett. Berendezése barokk stílu­sú. Igen értékes a főoltár elefántcsont feszü­leté. A sírboltban pihen Báthory Zsófia (1680) és fia, I. Rákóczi Ferenc (1676). Tegyünk virá­got a sírjukra, nemzetiszlnú szalaggal! A kolos­torépület a XV. században a király háza volt, benne 1460-ben s 1478-ban Mátyás király is megszállt. 1554-1650 között a felső-magyaror- szági vezérlő főkapitányok székháza volt. La­kott itt Bocskai István, Bethlen Gábor, I. Rákó­czi György is. Később jezsuita iskola, majd egyetem lett (1657). Itt tartózkodott Baróti Szabó Dávid (1777-1799).- A Lőcsei-ház (Fő utca 69.) a XV. század­ban épült. 1542-ben Lőcse városa vette meg kereskedőinek szállásul, innen a neve. A neogó­tikusán újjáépített házban van ma a Magyar vendéglő. Hajdani hátsó traktusában - mint önálló házban - lakott 1550-1555 között Tinódi Lantos Sebestyén. Ez a lakrész ma már nem áll.- A ferencrendiek egykori temploma (Fő utca 93.) a XIV. század végén épült. Jelenlegi stllu-

Next

/
Thumbnails
Contents