Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-04-01 / 4. szám
10.oldal mindest csekély változással ugyanazon álcázott destruktív törvényhozók végezték el» akiket mindenhol még ma is, mint hazaárulókat eltiltottak volna a közélet minden fórumáról. Ezeket már csak azért sem lehet mentesíteni gonoszságuk alól, mert a 2 millió legyilkolt áldozat hírét csak a bűnrészesek halálos csöndje követte. Egyetlen törvényhozó akadt, South Dakota szenátora: George McGovern, akinek egyedül volt bátorsága álláspontját megváltoztatni és sürgette, hogy az amerikai hadsereg szállja meg Kambodzsát és Így akadályozza meg a további gyilkolást. A vietnámi tragédiának szomorú tanulságai vannak. 1.) Embertelen és erkölcstelen háborút kezdeni anélkül, hogy a célt szabatosan meg ne jelöljék, amelyet a törvényhozás is szavazással elfogad és a közvélemény többsége magáévá tesz. 2.) Ingadozás nélküli elhatározás a harctéren és harci sikerek szükségesek az eredményes tárgyalásokhoz. 3.1 A kormánynak biztosítania keli azt, hogy titokban tárgyalhasson és dönthessen, anélkül, hogy az esti hírekben azokat kifecsegnék. Lehetetlen a háborús kitartást és erőfeszítést fenntartani, ha minden este a háború borzalmaival etetik az otthoniakat. 4*1 A vietnámi háború egy elmélyült gyanakvást és ellenszenvet támasztott a hadvezetés és hírközlés között. A Grenadában véghezvitt rendcsinálás ezt perdöntőén bizonyította, ahol a hadvezetés - nagyon helyeselhetően - a mindent kifecsegő tudósítókat kizárta. A vietnámi háború példa nélkül álló a világtörténelemben azzal, hogy ott a tudósítók szabadon továbbíthatták hazug és mételyező híreiket. Az USA-ban jelentős tömegű vietnámi menekült van, de talán még több veszett menekülés közben a tengerbe. Még mindig 1500 körüli az eltűnt amerikai katonák száma, akikről a kommunisták az elszámolást váltságdíjhoz kötik. Még 1987-ben is két amerikai küldöttség tárgyalt a kommunista kormánnyal; az egyik csoport katonai szakértőkből állott, a másikban pedig egészségügyi szakemberek azt tárgyalták, hogy az USA megadja azt az emberbaráti anyagi segélyt, amelyet a vörösök váltságdíjként követelnek, ami zsarolásként hat. Azok a politikusok, akik mindig a kommunistákat segítették, napirenden tartják a diplomáciai kapcsolatok felvételét Vietnámmal; a vörös kormány ennek ellenére jóvátételt kér azért a félmillió állampolgáráért, akik szerintük rokkantságot vagy más sérelmet szenvedtek. Még jó, hogy nem kérnek jóvátételt az általuk legyilkolt vagy iszonyatosan megkínzott milliókért. Gorbacsov bejelentette, hogy csökkentik az évi 3 billió segélyt, de Nicaraguába, Angolába és Af1989. április ganisztánba a szabadságharcosok által szorongatott vörös kormányoknak továbbra is megy a sokbilliós fegyverzet. KRUPA SÁNDOR: Antiszemitizmus a magyar rádióban Bar Vilmos az Új Élet 1988» december l-i számában felindult "Nyílt levelet* írt, mert szerinte a Kossuth Rádió "Gondolat - jel" programjában antiszemit izmust követtek el. Értjük? Antiszemitizmus a magyar rádióban! Mivel túlságosan hihetetlen, lássuk, miként történt ez lényegét tekintve a "Nyílt levél" szerint. November 13-án történt, sok minden szóba kerülhetett, például a miskolci 1946-os pogrom a zsidók ellen, melynek halálos áldozata is volt. A nyilatkozó azt hozta fel a pogrom magyarázatára, hogy a zsidók üzleteltek, feketéztek, zsidó rendőrtiszt nyilasokat vert meg. Bár felháborodva kérdezi: mit akar ezzel a rádió? "A fehér terror gyilkosságait szeretné felújítani?" De az effélék csak bemelegítők voltak. Csendes nyitányok a drámai következményekhez. Bár a továbbiakban elsírja, hogy a nyilatkozó szerint: "Ha az antiszemitapárt megalakítására nincs is lehetőség, fórumot kell adni az antiszemitizmusnak véleményük kinyilvánítására!" Magyarország is aláírta a Helsinki Emberijogi Egyezményt azért, "hogy véleményt lehessen nyilvánítani". Bizony itt megáll az eszünk. Hogyan, kinek, miért juthatott eszébe, hogy éppen Magyarországon antiszemita párt induljon? Vagy valami más, nagyon ravasz szándék bújkál mögötte? Ugyan, mi lehet ez az elrejtett szándék? Talán a továbbiak sejtetnek valamit. Ebben a műsorban Szabó Miklós történész is felszólalt. "Még annak a lehetőségét sem zárta ki elméletilegí?)» hogy Magyarországon - az antiszemitizmus elleni harc sikere érdekében antiszemitapárt alakuljon". Ezt is az említett újság közli Holländer György cikkében. Nemde fejtörő állítás? Antiszemitizmus ellen antiszemitizmussal harcolni? Nyomdai elírás lenne? Vagy azt akarja jelenteni, hogy a kutyamarást a kutya szőrével kell gyógyítani? A tüzet tűzzel kell oltani? Mert bármennyire lehetetlennek hangozzék is, lehetséges! Ám megdöbbentő. És jelen esetben átejtő! Itt azt is meg kell jegyeznünk, hogy Magyarországon és Európa-szerte - jóval Hitler előtt! — voltak kimondottan antisze— mitapártok és képviselőik a parlamentekben ültek. Fáj Barnak, hogy a nyilatkozó az antiszemiAmerikai Magyar Értesítő
