Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

----------------Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- XVII.­KASSÁTÓL POPRÁDIG Kassától nem a legrövidebb utat választjuk, hanem éppen a látnivalók miatt kelet felé, Nagymihály érintésével egy nagy vargabetűt Írunk le, s így érintjük Eperjest. Innen utunk nyugat felé vezet, Poprádig.- Abaújszina kastélyát a Telekiek építtették klasszicista stílusban. A község területén ta­lált kőeszköz a legrégibb régészeti emlék a Felvidéken.- Bárca, mint Abaújszina is, régészeti lelő­hely 70-100 000 évvel ezelőtt élt ember kuny­hójának maradványára bukkantak itt. Bárca az Árpád-korban a Bárczayaké, később Bárcavá- ra Kassa déli erődvonalához tartozott. Romjai láthatók. A Bárczay család öt kisebb-nagyobb kúriát épített Bárcán az idők folyamán; az első gótikus, a legutolsó klasszicista stílusú. A kö­zépkori eredetű templomot is a Bárczayak alapították. KASSA A Felvidék második legnagyobb városa, a kassai járás székhelye, egyetemi város 175 000 lakossal, katolikus és evangélikus püspöki szék­hely. A Hernád partján fekvő fontos közlekedé­si és kulturális központ.- A Hernád völgye emberemlékezet óta la­kott. A Kr. u. első századokban germán népek kalandoztak errefelé: kvádok, északon a fehér horvátok laktak, később a szarmata, majd az avar birodalom is eddig nyúlott fel dél felől. Az avarokat bolgárok, majd a magyarok követ­ték. A magyar honfoglalás évtizedeiben kabar törzsek is érkeztek erre a tájra, Bors és Aba nemzetsége telepedett itt le.- A fiatal Kassának hamar jó híre lett, 1230-ban már okmányok említik, a Várhegyen erődítményt is emeltek. A tatárok feldúlták a virágzó kis települést, de 1249-re már magához tért, királyi tulajdonú város volt. Ez idő tájt szász és flamand hospesek - telepesek - ér­keztek, újra fellendült a város. Károly Róbert Kassától keletre, a rozgonyi mezőn szilárdítot­ta meg végérvényesen uralmát, itt verte le 1312-ben az Omodék és Csák Máté hadait. Eb­ben a kassaiak döntően segítették. Kassa 1347- ben kapott vásártartási jogot, ekkor lett sza­18.oldal 1989. március bad királyi város. Kereskedelmi raktárai és ki­váló iparosai voltak. A királyok sok kedvez­ménnyel látták el - de ők sem jártak rosszul. A XIV. században Lőcse, Késmárk, Eperjes, Bárt- fa, Kisszeben és Kassa szövetségének székhe­lye, s ekkor már több megyében is szerzett bá­nyákat, falvakat, erdőket. A huszita időkben Jiskra főkapitány parancsnokolt Kassán; ekkor érkezett a környékre sok lengyel és ruszin pásztor telepes. 1554-ben Kassa a felső-ma­gyarországi főkapitányság s egyben Abaúj vármegye székhelye is. 1567-ben Miksa király Lőcséről Kassára helyeztette a Szepesi Kama­rát. A. XV. században már pénzverési joga is volt a városnak. A török elől számos nemessel együtt az egri püspök is itt talált menedéket. Kassa kulcshelyzetben maradt Erdély és a Fel­vidék között, birtokáért örökös harc folyt. Bocskai István, Bethlen Gábor, Thököly Imre s a Rákóczi-család minden fejedelmi tagja igye­kezett Kassát kezében tartani, Bethlen Gábor itt esküdött meg Brandenburgi Katalinnal. II. Rákóczi Ferenc Miskolcon kívül Kassát tekin­tette fő székhelyének, kurucok s labancok sok­szor küzdöttek a város falai alatt; 1706-ban a kurucok innen üldözték a Tiszáig a labancokat. Az 1348-as szabadságharc híres honvédzász­lóalja volt a kassai vörössipkásoké. 1848. de­cember 11-én az osztrákok elfoglalták Kassát, 1849- február 9-én Görgey visszahódította, de ugyanazon év június 24-án a cári csapatok vo­nultak be a városba. Kassa a XIX-XX. század fordulóján nagy lépésekkel haladt előre: legje­lentősebb városa a Felvidéknek.- Kassa az idők folyamán művelődésével és szellemi erejével is kitűnt. 1405-ben a kassai polgárság képviselője már ott tanácskozott az országgyűlésen, sőt 1474-ben a lengyel rendek is tartottak gyűlést a városban. Iskolái is hí­resek voltak. Kisdy Benedek egri püspök s já­szói prépost 1657-ben alapított főiskolát, ame­lyet a jezsuiták vezettek a nyomdával együtt. 1776-ban Academia Regia - Királyi Akadémia - néven a budai egyetem fiókintézete lett, jogi és bölcsészkarral.- Tinódi Lantos Sebestyén 1548-1553 között teljes jogú polgárként lakott Kassa városában; itt lelkészkedett Dévai Bíró Mátyás, falai kö­zött tanult öt évig Bornemissza Péter.- Noha a XVII-XVIII. században erősen elu­ralkodott Kassán a német elem, 1788-ban Ka­zinczy Ferenc, Baróti Szabó Dávid és Batsányi János kezdeményezésére itt indult meg az első magyar nyelvű folyóirat, a Magyar Museum, később az Orpheus, majd a Felső-magyarorszá­gi Minerva is. Baróti Szabó Dávid 25 évig volt tanár Kassán, Batsányi János nemrég kapott f Amerikai Magyar Értesítő

Next

/
Thumbnails
Contents