Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1989-03-01 / 3. szám

12.oldal / Amerikai Magyar Értesítő' 1989. március- szabvány levél 4,00 5,00- levlap, képeslap 2,00 3,00- ajánlási díj 2. Nemzetközi postaszolgálat 6,00 8,00- levél 20 gr-ig 10,00 15,00- képeslap, levlap 3.Telefon- előfizetési díj távhívási lehe­8,00 10,00 tőséggel, főállomás 40,00 120,00 ikerállomás 30,00 100,00- nemzetközi percdíj 18,00 32,00 Megjegyezzük, hogy a hazai telefonelőfizetési díjban egyetlen beszélgetés sincs benne. Ha­zánkban a helyi hívásokat is ki kell fizetni, há­rompercenkénti díjtételben. (1985-ben ez 2 fo­rint volt.) Az alapdljat azért kell fizetni, mert egyáltalán van telefon a lakásban. TV. előfizetési díj (Ft/hó) 80,00 100,00 IVÓVÍZ- ÉS CSATORNASZOLGÁLTATÁS Az ivóvíz dija átlagosan 200 %-kal, a csatorna használati dija 290 %-kal emelkedett. A lista nem teljes. Január 9-én jelentették be ugyanis, hogy az összes energia árát is fölemelik, átlagosan 30 százalékkal. Ez azért nem szerepel itt, mert csak a májusi számlákon fog jelentkezni a magasabb díjtétel, mert a számla a fogyasztás után 3-4, a mérőóra leol­vasása után 2-3 hónappal érkezik. Ez azt je­lenti, hogy a most elfogyasztott energiát már magasabb áron kell kifizetni. Az áremelés beje­lentése megtörtént és természetesen az összes tüzelőféleségre is vonatkozik. A 9-i emelést január 30-31-én és február 1-én követte az újabb árhullám. Ekkor több, mint 5000 cikk árát emelték. Ezt már nem tud­ták közleményben felsorolni, de kiemelték, hogy elsősorban az édesipari termékek, az italok és a cigaretta ára emelkedik. Ezeké jobban, a töb­bi talán kevésbé, de hozzáadva az előzőekhez, mindenki számára egyértelmű, hogy Magyaror­szág ma nem "3 millió koldús országa", hanem 6 millióé. Kommunistáéknál ezt jelenti a "reform"! VITA AZ "ATOMBOMBÁRÓL" Az Élet és Irodalom c. hazai folyóirat "Pá­ratlan oldalán" megjelent kis írás apróbb - de nagyon tanulságos - vitát váltott ki. íme: 1. INKÁBB ATOMBOMBÁT? Talán kevesen tudják, hogy amikor Hruscsov Amerikában járt, Kennedy elnök atombombával ajándékozta meg. Hruscsov, aki nem akart le­maradni gáláns vendéglátója mögött, némi gon­dolkodás után magyar közgazdászokkal viszo­nozta a kedvességet, állítván, hogy tudnak azok is legalább annyi pusztítást végezni. Nos, le­het, hogy az Amerikába küldött közgazdászokat nem vetették be, mert a kapitalizmus még min­dig áll, de hogy az itthon maradottak nem ma­radtak tétlenek, azt a magyar gazdaság és társadalom állapota ékesen bizonyítja. Ám nehogy valaki a megalapozatlanság vádjával il­lessen: A Hiroshimára dobott atombomba mint­egy 79 — 80 ezer ember életét oltotta ki és 65 ezer házat törölt el a föld színéről. Közgazdá­szaink alapos, átgondolt gazdasági reformja és gazdaságpolitikája nyomán Magyarország más­fél évtized alatt - egy főre vetítve - a világ egyik legeladósodottabb országává vált. A 13 milliárd dolláros nettó adósságállomány egy milliárd dollárt meghaladó éves kamata lega­lább 60-70 ezer lakás árának felel meg, tehát annyit jelent, mintha évente egy atombombát dobnának az országra! De legalább nincs em­beráldozat, mondhatnák a javíthatatlan opti­misták. Sajnos, tévednek: Ha oksági összefüg­gést tételezünk fel a gazdasági viszonyok, az életmód és az egészségi állapot között, azt kell mondanunk, hogy a hatvanas évek második felé­től gyorsan romló és Európában kirívóan rossz halálozási statisztikánk is visszavezethető gazdaságpolitikai intézkedésekre. A megnöveke­dett halálozási ráta miatt az elmúlt két évti­zedben mintegy 200 ezer ember halt meg - ennyi volt a halálozási többlet. Ez közel három atombombával ér fel. De mintha mindez még mindig nem volna elég, közgazdászaink újabb radikális akcióra készülődnek. Nem kellene mé­gis az atombombát választanunk?- sas­2= KI DOBTA LE A MAGYAR ATOMOT? Aligha hiszem, hogy a magyar közgazdászok fogadatlan prókátorra szorulnának. Különben nem egy ilyen magamfajtára, aki még az adóját sem tudja rendesen kiszámolni. Az inkább atom­bombát c. glosszát olvasva azonban elgondol­kodtam. A glossza szerzője szerint Hruscsov viszonzásképpen a Kennedy elnöktől kapott atombombáért, közgazdászokkal ajándékozta meg Amerikát, magyar közgazdászokkal, arra speku­lálva, hogy azok is tudnak hasonló pusztítást végezni. Ám, írja, szerencséjükre nem vetették be hazánkfiait, mert hiszen a kapitalizmus még mindig fennáll, sőt, halad, míg hát, ugye, mi itt­hon úgy festünk, mindtha atombombát vágtak volna közénk. Logikus a következtetés, hogy az itthon ma­radt közgazdák vagy tehetségtelen kutyaütők, vagy velejükig gonoszok, hiszen míg szaktársaik odakinn karriert csináltak, kormányok mellett működnek szakértőként, s ma haza-hazajárnak tanácsot adni bank- és tőzsdeügyekben, ezek

Next

/
Thumbnails
Contents