Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-01-01 / 1. szám
szaporodás nyilvánvalóvá tette» hogy az alkotmány, mely még a "dicső" Sztálin gondolatai a- lapján Rákosi atyáskodását tükrözi, nem ad jogot és módot mindenféle szervezkedésre, de már elfojtani sem lehet a szervezkedést. A megoldást az új "Egyesülési és gyülekezési törvény" megalkotásában látták, de a tervezet olyan hűen tükrözte Kádár és elődei szellemét, hogy a nekilódult társadalom "vita" címén elsöpörte és a szervezkedés zajlott tovább. Tüntetések, sztrájkok, nyílt levelek és aláírásgyűjtések nehezítik-keserítik "pártunk és kormányunk" - hogy Kádár évtizedeken át hallgatott szóhasználatával éljek! - diktátorkáinak életét, miközben a meghirdetett "kibontakozási programból" csak a kibontakozás szünetel, a "szerkezetátalakításiból" pedig maradt a szerkezet, mert nem volt mitől átalakulnia! A hajtóerő: a tulajdonosi lét, az érdekeltség, a munkáért járó tisztességes bér a szociális biztonsággal együtt hiányzik ma is, az "eszme" pedig nem lelkesít. Mert az egy dolog, hogy a jelszó hirdeti: "a szocializmusban legfőbb érték az ember* - de csak akkor, ha nincsenek igényei, és nem szólal meg! És más dolog az, hogy az emberhez hozzátartozik a szabadság is - fizikai és szellemi -» márpedig a diktatúrák ezt a fogalmat nem ismerik! Most valami mégis megmozdult a szabadságvágy kifejezésére, de a fentiekből az következik, hogy a szabadság kivívásával egyenes arányban gyengül a szocializmus, tehát a teljes szabadság esetén megszűnik létezni. A "rendszer" még rúgkapál, ragaszkodik életéhez! Grósz nem bírta el a magyar gazdaság csődjének roppant súlyát és hogy mentse a pártot, - mert most már, hogy kivonul a gazdaságból, ugye, nem lehet hibás az okozott csődért, - hát átrakta a kősziklát a hithűnek kinevelt utód: Németh Miklós fiatalabb vállaira, hiszen a párt szerint ő már bebizonyította rátér mettségét. Kidolgozta és elővezette a mindent megmentő szerkezetátalakítás "A* és "B" változatát, melyek a parlament értelmesebb tagjai szerint nem választási lehetőségek u- gyan, mert olyan messze vannak egymástól, mint Makó Jeruzsálemtől, de legalább programok és ha minden igaz, a párt mindkettőbe belebukik. Az "A" ugyanis még nagyobb megszorításokat, még súlyosabb lakossági terheket, bér- és fogyasztáskorlátozásokat tartalmaz két számjegyű (30-hoz közelebb, mint a H0-hoz!) inflációvan; a "B* változatban minden marad a régiben. így az "A" változat, melyet végülis kénytelenek voltak elfogadni, mert nem volt más, majdnem egy hónapig tartotta magát, de azután gyorsan módosították, mert forradalom 6. oldal 1?89. január nélkül nem megoldható, forradalmat meg senki nem akar, főleg nem a kommunisták. Ezért aztán a megalakult "ellenzéki" szervezetek elkezdték mindenről bebizonyítani, hogy rossz, azt is hozzátéve, hogy miért rossz. Csakhogy a párt erre nagy hangon világgá kiabálta, hogy az ellenzéknek csak mindent tagadó programja van, kivezető, utat mutató programja nincs, ami sajnos igaz. Igaz viszont az is, hogy nem is lehet, mert a párt még a mai nagy glásznoszty-tengerben is gondosan őrzi az ország gazdasági csődjének valós adatait és mindig csak annyit vall be, amennyit kikénysze- rítenek belőle. Azt is nagyon taktikusan, mindig a parlament soronkövetkező ülésére ígérve! A haldokló kapaszkodik életéért, hiszen az életösztönt is Istentől kaptuk, hogy az emberiség ezáltal fennmaradhasson, ezért az ország, a magyar nép nem akar elveszni - nemzetként sem! Az életbenmaradáshoz el kell söpörnie végre a kommunistákat eszméikkel együtt. Ha ez megtörtént, még a gazdasági csőd sem jelenthet gondot, a szerkezet is átalakul, hiszen a tulajdonosi érdek, a piac diktálta igények, a tisztességes haszon - vagyis az egyéni felemelkedés lehetősége mindent megoldó, nemzetteremtő erő lehet. De az életösztön a kommunistákra is jellemző, ezért a halálhörgés hosszú lesz. Grósz Károly - már csak mint pártfőtitkár - több ezer budapesti kommunistának elmondta, hogy: "Pártreform kell... Át kell vizsgálnunk az eszmei kelléktárat. Nem Marxot meg Lenint kell megtagadni, hanem azt kell megtagadni, amit a marxizmus és leninizmus címén hirdettünk és tanítottunk!" Hm! Milyen szerencsénk van nekünk, hogy Jézus Krisztus tanításait "valamivel" hosszabb ideje sem kell megtagadnunk és még a Biblia is érvényes és az marad, amíg világ a világ. A vörös békeharcos élcsapat meg hányszor járt már pórul tanaival? Sztálin, Hruscsov, Brezs- nyev - Rákosi, Gerő, Kádár, de a sornak itt nincs vége. Amíg kimondják, hogy Lenint nem kell megtagadni, követői egytől egyig sötét bűnözők, hiszen éppen a Magyarországon frissiben megjelentetett Sztálin életrajzban olvasható Lenin bűnpártolásáról, hogy a kommunisták (akkor még illegálisak) "...stockholmi kongresz- szusán újból szóba került a párt »harci osztagainak« kérdése; határozatilag elítélték terrorista akcióikat... A kisajátítások (az »expedíciók«, ahogyan akkoriban nevezték) célpontjai bankok, pénzszállítmányok, postavonatok voltak, az akciók a párt anyagi alapjainak, pénzeszközeinek gyarapítását szolgálták. ...Lenin, tekintettel arra, hogy bízott a forradalom további / Amerikai Magyar Értesítő
