Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
“SZÁMADÁS” Kassai Michaelis György (1640-1724) egyetemi tanár, Wittenbergában tanított. Szenvedélyesen gyűjtötte a könyveket. Nagyértékű gyűjteményét végrendeletében a wittenbergi egyetemen tanuló magyar diákokra hagyta. A gyűjtemény neve: 'Bibliotheca Nations Hungaricae'. Karbantartására alapítványt is létesített. Később a könyvek a hallei egyetem könyvtárába kerültek. A berlini Magyar Intézet (ha még létezik), ugyancsak őrzi anyagának egy részét. Beregszászi Pál (1750-1828) nyelvtudós. Az erlangeni egyetemen a keleti nyelvek tanára volt. 1790-1805 között Sárospatakon tanított. Nagyértékű munkája a 'Disertatio philologica de vocabularum derivations' a magyaron kívül latin és német nyelven is megjelent. Chudy József (1752-1813) zeneszerző, feltaláló. Elsőnek találta fel a róla elnevezett optikai és akusztikai távírókészüléket 1787-ben. Találmányát 1796-ban megzenésítette, Írván róla a 'Telegraph oder die Freinschreibmasine' című egyf el vonásos oparát. Ezzel is újat alkotott, mert a zeneművet tekinthetjük az első magyar operának. Menteli (Mandel) Dávid (kb. 1780-1836). Nagy- tudományú, de excentrikus tudós. Beszélt, és irt több európai nyelven. Ezeken kívül az: arab, perzsa, kínai és hindu nyelveket is bírta. A filozófiában, matematikában, a jogtudományokban is jártas volt. Mivel rabbi iskolát is végzett, teológus is volt. 1822-ben Nordier francia akadémikus javaslatára a francia kormány bízta meg az általuk ismeretlen nyelvű nyomtatvány- és kéziratgyűjtemény rendezésével és ismertetésével. Ezeket Napoleon császár zsákmányolta hadjáratai során. A többezer iratból álló anyagot egy kurta hónap alatt rendezte és katalogizálta. 1834 decemberében, vlzmerités közben a Szajnába esett és a folyóba fulladt. Kortársai a párizsi magyar Diogenesnek hívták, nem mindennapi életmódja miatt. Beregszászy Lajos (1817-1891) zongoragyáros, feltaláló. Egyik találmányát a 'Rezonanz- boden'-t a Bösendorfer gyár vette meg és 'System Beregszászy' néven használta a gyártmányain. Hollán Ernő (1824-1900) hadmérnök. A szabadságharc ezredese. Pétervárad védője. A várat csak a világosi katasztrófa után, miután büntetlenséget biztosítottak a védőknek, adta föl. Később mégis internálták. Akkor irta meg a 'Taglalati mértan' (analitikus) c. munkáját. 1861-ben Magyarország vasúthálózatának tervét dolgozta ki. 1866-ban megalakította a Mér22.oldal 1989. február nők és Építész Egyletet. 1870-ben honvédelmi államtitkár. 1875-ben a székestehérvári honvédelmi kerület parancsnoka, altábornaggyá léptetik elő. 1886-ban vonult nyugalomba. Mocsári Sándor (1841-1915) zoológus, premontrei szerzetes. A Magyar Tudományos Akadémia 1870-ben levelező tagjának választotta meg. Főképp a hártyásszárnyú rovarokat tanulmányozta. A 'Monographia Crisidiarium orbis terrarum universi' c. könyve forrásmunka, 1889-ben Budapesten jelent meg. 1914-ig mintegy 200 dolgozatát adták ki. ■ A 'Rovartani Lapok' munkatársa volt. A tudományos világ 75 rovarfajtáját nevezték el róla. Fodor József (1843-1901) orvos, egyetemi tanár. Tanulmányait Bécsben és Pesten végezte. 1865-ben doktorált. 1865-ben tanársegéd, 1869-ben egyetemi magántanár és a Rókus kórház fősebésze. Külföldi tanulmányútjain szerzett tapasztalatai alapján 1873-ban, Angolország közegészségügyeiről irt tanulmányt. Ezzel az Akadémia nagydiját és érmét érdemelte ki. 1883-ban az A.kadémia rendes tagjai sorába iktatta. Nagyarányú és sokoldalú kutatómunkát végzett. Pl. a vérnek baktériumölő képességéről irt dolgozata, a szérum terápiája kifejlesztésének alapja lett. 1885-ben javaslatára lépett életbe az iskola- orvosi intézmény. 1866-tól 1894-ig az orvosi kar dékánja, 1894-ben pedig az orvosegyetem rektora volt. Budapesten, a Sándor téren 1909-ben leplezték le mellszobrát. Kutasi Endre (1898-1938) paleontológus. A Triász rétegek vizsgálatainak eredményeivel világhírnévre tette szert. A Bakony- Vértes- Budai- és Biharihegységekről Irt föld és ősélettani munkái német, olasz és holland nyelven is megjelentek. Hatalmas 4 kötetes művet irt a Triász kagylóiról, 'Fossilium Catalogus' elmen. Még ma is egyik legkimerítőbb műve a témakörnek. K.Z. HIERONYMI Pál, a Svájcban élő nagy magyar költő újabb verseskötetet tett le a magyar emigráció, nem: az egyetemes magyarság asztalára. Az első kötet pár év előtti megjelenése után vártuk az újabb termést s Íme, karácsonyi ajándékul meghozta a posta a VERSEK 2- című kötetet? A közel hetven vallomást tartalmazó könyvecske lapozgatása mindennapos örömöt és lelki felüdülést tartogat annak, aki azt - mint én -, az éjjeliszekrényén tartja és minden este elolvas belőle egy verset. Szívből ajánljuk? Ára: $11.00; Dedikálva is kapható a szerzőnél: Paul von Hieronymi, 37 Avenu Ste-Cecile 1217-Meyrin 1. Geneve Switzerland Amerikai Magyar Értesítő
