Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-02-01 / 2. szám
lánchíd egyes vasalkatrészei ugyanis az A.nd- rássyak közeli, dernődi vasgyárában készültek 1847-ben.- Az Andrássy-mauzóleum l km-re a falutól, a kassai országút mellett van. Andrássy Dénes építtette 1903-ban felesége és maga számára müncheni művészekkel, szecessziós stílusban, egy millió aranykoronáért. Díszítésére a féldrágaköveket, s a világon föllelhető mindenfajta márvány egy-egy darabkáját felhasználták. Mozaik oltárképét velencei művészek készítették. A gróf a munka végeztével a számlákat elégette. A mauzóleum parkjában a család kedvenc tacskó kutyájának a bronzszobra és a madáritató Stróbl Alajos műve. A mauzóleum előtt gróf Andrássy E>énesné márványszobra látható. Rozsnyótól 29 km-re fekszik az Árpád-kori telepítésű Szádudvarnok. Innen húzódik észak felé az európai hírű Szádelői-völgy, de bejárata előtt még van egy bájos kis község: Szádelő. A "szád* régi magyar szó, valamennyi természeti alakulat tág nyílását, száját jelenti. A Szádelői-völgy sok-sok barlang baszakadásából jött létre. 300-400 méter magas sziklafalak 3 km hosszú szűk szorosában a Blatnica patak rohan. Meghökkentőek a különféle elnevezésű sziklatornyok és szirtek. TORNA 2500 lakosú kisváros. 1881-ig Torna vármegye székhelye volt. Műemléke a XIV. században épült barokk berendezésű gótikus plébániatemplom és a klasszicista volt Vármegyeház.- Torna várának romja a város fölött látható. A várat a tatárjárás után építették Kassa és a bódva-völgyi kereskedelmi út védelmére. Egy időre a husziták is beleültek, a török időkben pedig végvár volt. Rövid ideig volt Thökölyé is. 1685-ben robbantotta föl a bécsi vezérkar, több szomszédos várral együtt.- A várostól északra megtekinthetjük a Szádelő-völgyhöz hasonlatos, vele párhuzamos, de annál keskenyebb Áji-völgyet. A völgy bemeneté Áj falunál van, vége Ájfalucska községnél. Itt a közút megszűnik. A sziklaszoros legszebb része az Ördöghid.- Somodi kis fürdőtelep volt egykori püspöki nyaralókastéllyal. Ásványvízforrás és cseppkőbarlang van itt. SZEPSI. Az Árpádok idejében városi jogaik voltak, ekkor Szekerestalvának is nevezték, mert a királyi szekeresek állomása, lótenyészete volt itt. Lakói a tatárok elől a Szepességre menekültek, s amikor visszatelepedtek magyar 20.oldal 1989. február környezetükbe, szepesieknek, szepsieknek mondta őket a környéki nép. A. középkorban vára is volt, egy ideig a husziták kezébe került, Hunyadi János foglalta vissza 1449-ben. Neves szülötte a városnak Szepsi Csombor Márton (1595-1623), aki rövid életében nagy európai utazást tett, s remek útleírást (Europica variét as) készített róla. Szepsi műemléke egy XV. századi késő gótikus templom.- A, községtől észak felé megyünk tovább. JÁSZÓ. Ez a Bódva menti község két részből áll: Jászóból és a papi jellegű Jászóváraljából. Jászó volt az egyik legnevezetesebb premontrei prépostság és "hiteles hely". Könyves Kálmán alapította. A tatárok feldúlták Jászót is, s mivel helyzete javítására ezüstbányákat kapott, ezért lett belőle jogilag is bányaváros. Később Károly Róbert várat emeltetett egy hegytetőn, s erről a helységet Jászóvárának is nevezték. Kisdy Benedek prépost s egyúttal egri püspök a jezsuiták számára főiskolát alapított itt 1657- ben, majd a kassai főiskolával egyesítette. A várat 1685-ben Thököly foglalta el, 1707-ben pedig Rákóczié volt. A. kuruc háborúk végeztével azonban rom lett.- A jászói templom, a premontrei kanonokrend prépostsági temploma, egyike a Felvidék legharmonikusabb, legművészibb barokk egyházi épületeinek. Jelenlegi formáját 1740 és 1766 között kapta. Stukkói igen hatásosak. Szép hangú orgonája szintén barokk kori.- A hajdani rendház is barokk épület, formás főkapuval. A rend tagjai 1944-ig laktak itt, Jászón volt a novíciusok nevelőintézete is. Itt őrizték a rend országos levéltárát, amely most egy másik központi helyre került. A rendi könyvtárban értékes régi okleveleket, kéziratokat, kódexeket, missálékat őriznek. A rendházat francia park veszi körül.- Mecenzéf (Metzenseifenj 4500 lakosú városka. Elszászi és stájer bányászok alapították Károly Róbert idejében. A völgyekben 1356 óta verték a vasat a hámorok vizi-kalapáccsal; két újabb vashámora ma is működik még, két régi hámor pedig ipari műemlék. Temploma 1777-ben épült, oltárul a jászói rend régi oltárát kapta meg. A régi Városháza épületében egykorú freskók láthatók.- Stósz 450 m magasan fekszik. Hajdan kisipari módon a solingeni acél minőségéhez mérhető késeket és más vasárukat gyártottak itt. Stószon élt s húnyt el Fábry Zoltán (1897-1970) író és publicista. 1920-tól kezdve 50 éven át egyfolytában itt lakott s dolgozott "stószi remeteként"; hangja azonban, a "vox humana", országhatárokon keresztül hatott. Lakóháza emlékház, sírja fölött mellszobra áll. Tegyünk egy Amerikai Magyar Értesítő
