Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)

1989-02-01 / 2. szám

1989. február

Amerikai Magyar Értesítő

19.oldal

Magyar tájak

Magyar történelem

Utazás a Felvidéken- XVI.UTAZÁS A BÓDVA VÖLGYÉBEN- Rozsnyóról keletnek megyünk tovább a Tornai-lapályon, majd Szépéinél felkanyarodunk a Bódva völgyébe.- Krasznahorka-váralja községben gótikus alapú barokk templom, több barokk-empire uradalmi épület van. A község alaprajza igen szabályos. A patakparti utcában találjuk az A.nd- rássy grófok egykori kúriáját, mellette az And- rássy Dénes által szecessziós stílusban épített (19101 képtár épületet.- KRASZNAHORKA vára a község fölött, kúp alakú hegytetőn áll. (A Krasznahorka név Mikszáth fordításában: Gyönyörű erdőcske.)

KRASZNAHORKA BÜSZKE VÁRA

Krasznahorka büszke vára, Ráborul az éj homálya, Csonka tornyán az őszi szél, Régmúlt dicsőségről regél.

Olyan kihalt, olyan árva Krasznahorka büszke vára.

Harcosai rég pihennek,

Nagy Rákóczi seregének.

A toronyból késő este, Tárogató nem sír messze.

Rákóczinak dicső kora Nem jő vissza többé soha.- A várat a szepesi, gölnic-völgyi bányavárosok védelmére a XIV. század legelején a Csetneki és a Máriássy család építtette, de már 1352-ben a hírhedt Pelsőci Bebek famíliáé lett, és nagyobb erődítménnyé bővült. 1441-től a husziták húsz évig tartották birtokukban, míg Bebek István vissza nem szerezte tőlük. A kalandos Bebek Ferenc a mohácsi csata után hol Zápolya, hogy I. Ferdinánd pártjára állt, zsarolta a vidéket, s a környék ellopott harangjaiból hamis pénzt veretett. Miután megölték, a vár a császáriak kezébe jutott. 1585-ben ideiglenes adományként a székely Andrássy Péter várkapitány kapta meg, 60 évre rá végképp a családé lett, s 300 évig birtokolta. Krasznahorka 1676-1719 között Gömör vármegye székhelye is volt, s a rozsnyói országgyűlés idején II. Rákóczi Ferenc itt lakott. A kuruc háborúk alatt súlyosabb károkat nem szenvedett, s mivel 1711 után csak "kastélynak* minősítették, nem romboltatta le a bécsi udvar. így maradt meg ma is látható reneszánsz formájában. A XVIII. század végéig lakták. 1906 óta vármúzeum van benne, amelyet gróf Andrássy Dénes alapított. A vár népszerűségét nemcsak szép fekvése, ép állapota magyarázza, hanem Jókai regénye, "A lőcsei fehér asszony* is, a történet részben itt játszódik.- A vár aljáig autóval felmehetünk, parkoló a vendéglő körül van. Külön kívánságra magyar nyelvű vezetés.- Sokáig a vár előtti mellvéden álltak az ún. Bebek-ágyúk. 1978-ban azonban a földszinti töréseken dugtak ki néhányat, nem történelmileg indokolt elhelyezésben. Legszebb ágyú egy császári sasos. Még a kapubejárat előtt emelkedik a kis Szt. János kápolna (bejárata a várkapun belül van). A második kapu után találjuk az egyszerű reneszánsz-barokk berendezésű, családi címerekkel ékes vártemplomot, családi kriptával. A templomban báró Andrássy István lőcsei várkapitány feleségének, Serédy Zsófiának mumifikált teteme látható üvegkoporsóban. Sok legenda fűződik kartartásához, • de egyik sem igaz; sőt némely kutató nem is Seredy Zsófiát véli az elhúnytban. A koporsó fölött van a Fekete Madonna képe (1739). Tegyünk virágot a koporsóra!- A vármúzeumban egykorú konyha; bútorok, díszedények, képek, fegyverek láthatók és a ta- nácsterem kuruc kori berendezéssel. A legújabb (1978) átrendezésben újra látható gróf Andrássy Dénesné (Franciska grófné) múlt század végi ízléssel berendezett néhány szobája, korabeli toalettekkel együtt. Látható ezen kívül a vártömlöc, a várkert s a várudvaron a régi pest-budai Lánchíd egyik láncszeme. A