Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-06-01 / 6. szám
1989. június STOLMÁR G. ILONA: Ünnepr ontok "Az MSZMP egyszerre nemzeti és internacionalista párt» az emberiség haladásáért» a békéért» a szocializmusért küzdő erőkkel vállal sorsközösséget..." "Az MSZMP mai vezetése elhatárolja magát mindattól» ami a súlyos helyzethez vezetett.* — szónokolta Grósz Károly a szegényes május 1-i nagygyűlésen. A kommentátor azt írta: "Túl vagyunk a minden részletében szabályozott» megtervezett és begyakorlatoztatott május elsejei ünnepségek gyakorlatán» amikor a felvonulók - a politika és a tömegek egységét tükröztető statiszta szerepében - elmasíroztak az alá- és fölérendeltséget külsőségeiben is kinyilvánító pulpitus előtt." Nagy a szegénység a szocializmus házatá- ján, mert az idén még "pulpitus* sem volt» alá- és fölérendeltség sem, de még fölvonulás sem. Csak nagygyűlés. "A szokásostól eltérően ezúttal a dísztribün üresen maradt, s az elnökség egy kis emelvényen foglalt helyet." A vártnál is kevesebben mentek el ünnepelni és akik elmentek azok sem a pártot és a szocializmust éltették. Tábláikon ilyeneket olvashattak: "Lakást, létbiztonságot minden családnak!" "Adó vagy gyermek!" "A nyugdíj nem kegydíj!" "Nyilvánosságot, sajtószabadságot!" Hol vannak már azok a régi "szép" május elsejék - mint még a tavalyi is! -» amikor az ünnep előtt egy héttel megbénult a főváros forgalma, mert lezárták a fél várost és éjjelnappal festették föl a jeleket, pontokat és vonalakat, amiken óramű precizitással lépkedtek, tornáztak, táncoltak és meneteltek az ünnep fényét emelő kivezényeltek, akiknek természetesen már egy héttel előbb (munkaidő terhére) éjjel-nappal a helyszínen kellett próbálni- gyakorolni, hogy a fő, a még főbb és a legfőbb elvtársak semmi kivetnivalót ne találhassanak a munkások ünnepében?! Igaz, emiatt azok az ünnepelendő munkások, akik a Dózsa György út környékén - ne adj. Isten, azon túl! - laktak, csak nagy kerülőkkel, sok többletbenzinnel» több órás késéssel értek haza a munkából, de a szocializmusban mindent a dolgozókért! Hol vannak már azok a régi "szép" május elsejék, amikor a hangszórókból szovjet mintára, jól idomított, érces hang üvöltötte a párt által kiadott, pártot és vezetőit, meg a szocializmus eredményeit dicsőítő jelszavakat, pontos koreográfia szerint megszakítva a mozgalmi dalok egész nap harsogó sorát, pontos koreográfia 5. oldal szerint kiváltva a jól idomított dolgozók "spontán" tapsát, éljenzését, hurráját?! Minden elmúlik egyszer' Ügy látszik, még az évente sok-sok milliót felemésztő munkásünneplés is. És előbb-utóbb elsőkből lesznek az utolsók. Mint már az idén Grósz» aki utolsónak szólalhatott föl, és végig kellett hallgatnia, hogy a szakszervezetek (állami) főtitkára. Nagy Sándor egyszerűen lehazugozza az eddig dicsőített pártot. "...súlyos hibák, tévedések terhelik az elmúlt évtizedek politikáját, hogy nem egyszerűen az illúziók, sokkal inkább a gazdasági, politikai rendszer objektív hibái, fogyatékosságai, a személyi-hatalmi érdekek túltengése, az elvtelen összefonódások, a vezetők tévedései és mindezek be nem ismerése, sok esetben egyszerű hazugságok juttatták idáig az országot, s emiatt rendült meg a bizalom." Ez bizony inkább ünneprontás, mint ünnepi beszéd, de legalább igaz beszéd! Talán a 87- es "kibontakozási" program hozott valami javulást? "...az elmúlt másfél évben a gazdasági stabilizáció nem jutott előbbre, még kevésbé tapinthatók az elmozdulás, a kilábalás jelei. Ezzel szemben növekszik az adósságállomány, növekszik a költségvetés hiánya, növekszik az infláció, csökkennek a reálbérek, csökken az életszínvonal." - folytatta Nagy az ünneplést! Akárhogy számolom, ez bizony éppen Grósz korszaka! Legalább ezzel muszáj közösséget vállalnia, méghozzá kettős minőségben, mint pártfőtitkár és mint miniszterelnök is! És ha már itt tartunk: Grósz az ezt megelőző 15 évtől sem határolhatja el magát, hiszen vezető tisztségben vett részt a kádári rossz döntésekben. Mondhatja, mint ahogyan mondja is, hogy nem szólhatott bele, de vétkesek közt az is cinkos, aki néma! Úgy gondolom, ünnepinek szánt beszédéből kitűnt, hogy ennek maga is tudatában van! "A múlt hibáiért nem személyes felelősöket keresünk - bár sokan azt szeretnék -» hanem intézményes garanciát akarunk kiépíteni arra, hogy a hibás gyakorlat ne ismétlődhessen meg." Ezzel nem is lenne baj, ha nem ők akarnák ezeket a garanciákat saját maguk ellen kiépíteni! Most már nem szabad személyeket felelőssé tenni, hiszen a kommunisták f elelősségéről-nyakáról van szó! Most már lehet hivatkozni a még nem is létező demokráciára és jogállamiságra' A háttérben pedig mindent elkövetnek, hogy ne következhessen be egyik sem! Csak akkor emlegetik, ha bűneik büntetéséről esik szó. "Tudjuk - mondta Grósz -» hogy nem a nép, az egyes dolgozó ... felel a kialakult helyzetért, hanem azok a vezetők, akik egy rosszul működő Amerikai Magyar Értesitő
