Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-01 / 5. szám
16.oldal Független Magyar Hírszolgálat---------------Szerkeszti: Stirling György----------A WASHINGTON POST március 23-i számában olvassuk» hogy a State Department lemondott egy magasszintű megbeszélést a román kormánnyal azzal az indoklással» hogy az emberi jogok elnyomása Romániában lehetetlenné teszi a kétoldalú kapcsolatokat. Ugyanakkor amerikai részről felhívták a román kormány figyelmét arra» hogy ha nem változtat a jelenlegi állapotokon, annak közvetlen kihatása lehet a két ország további viszonyára. A POST cikke kitér a romániai "hatok" által írott levélre, amelynek nyomán hajsza indult mindenki ellen, aki bírálni meri Ceausescut. (Tájékoztatásul annyit, hogy mint ismeretes, március elején a Román Kommunista Párt hat veterán vezető személyisége nyílt levelet intézett az államfőhöz s abban figyelmezteti politikájának következményeire. A nyílt levelet a londoni INDEPENDENT március 13 — i száma közölte és az óriási feltűnést keltett nyugaton. Romániában pedig a rendőrterror fellángolását váltotta ki. A levél Így kezdődik: "Elnök úr! Az ön politikája magának a szocializmusnak az eszméjét fosztja meg hitelétől s amikor országunk elszigetelődik Európában, úgy döntöttünk, hogy meg kell szólalnunk. Tudjuk, hogy ezzel szabadságunkat, sőt életünket kockáztatjuk, de mégis kötelességünknek tekintjük, hogy visszafordulásra szólítsuk fel önt a jelenlegi úton, mielőtt késő lenne." A levél befejező része három követelést tartalmaz: szüntessék meg a falurombolást, állisák helyre az állampolgári jogokat és vessenek véget az élelmiszer exportnak, ami már biológiai létében fenyegeti a lakosságot. Az aláírók között olyan nevek vannak, mint Manescu volt külügyminiszter és Brucan professzor, a Scinteia volt főszerkesztője. A Washington Post cikke megemlíti, hogy a levél hatására Franciaország hazarendelte bukaresti nagykövetét, az Európai Gazdasági Közösség pedig felfüggesztette a Romániával folytatott tárgyalásokat. Emlékeztet arra is a cikk, hogy az Egyesült Nemzetek Emberi Jogok Bizottsága pár héttel ezelőtt elítélte a román nemzetiségi politikát és a kérdés nemzetközi kivizsgálását javasolta. Magyarország - olvassuk a POST cikkében - támogatta ezt az indítványt, míg három "szövetséges* ország, a Szovjetunió, Bulgária és Kelet-Németország tartózkodott a szavazástól. 1989. május A CSEHSZLOVÁKIAI letartóztatásokról is olvashatunk a Washington Post fenti cikkében: a State Department felszólította a csehszlovákiai kormányt a kilenc hónapra Ítélt Vaclav Havel lró szabadonbocsátására. Az amerikai külügyminisztérium szóvivője szerint az Ítélet az emberi jogok megsértése. A PRÁGAI kerületi bíróság elutasította a ja- nuár-f ebruári Vencel-téri tüntetések szervezéséért 9 hónap börtönre Ítélt Vaclav Havel lró fellebbezését, illetve szabadlábra helyezési kérelmét. Több külföldi szervezet - egyebek közt a Magyar írószövetség is - tiltakozott Havel letartóztatása és elítélése ellen, kérve szabadonbocsátását. A csehszlovákiai hatóságok válaszra sem méltatták a tiltakozásokat, a bíróság viszont utólag egy hónappal mérsékelte a nemzetközi hírű színműíró büntetését. (Reuter) DEFENSE Secretary Dick Cheney március 21- én letette a hivatali esküt s ezzel - többhónapos szünet után - ismét van gazdája az amerikai hadügyeknek. Amennyire akadékoskodott a Kongresszus Tower szenátor kinevezésével, annyira gyorsan jóváhagyta Cheney jelölését* aki egyébként régi barátja Bush elnöknek. Az elnök rövid beszédet mondott a ceremónia után és hangsúlyozta* hogy Gorbacsov Ígéretei ellenére se szabad az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek egyoldalúan csökkenteniök fegyveres erőiket. Cheney is megtartotta első expozéját, melyben óvott a korai derűlátástól. "Óvatosan kell bánni az olyan kijelentésekkel - mondotta -» hogy a hidegháború véget ért. Noha a Kreml felől reformhlreket kapunk, a szovjet hadászati tervek az Egyesült Államokkal szemben nem változnak. Amíg nem látunk jelentős mérséklést a szovjet erőknél* addig nem csökkenthetjük védelmi felkészültségünket." A PRAVDA tanulmányt közölt, amelynek Írója rámutat arra, hogy az 1986. évi csernobyli atomkatasztrófa hatása még máig sem szűnt meg s az sokkal nagyobb területet, sokkal több embert érintett, mint eredetileg gondolták. A moszkvai lap térképet is közöl, amiből kitűnik, hogy a Szovjetunió területéből közel 4.000 négyzetmérföldön fertőződött meg a levegő és kb. negyedmillió ember volt kitéve az atomszennyeződés káros hatásának. A veszély még ma sem múlt el egészen - Írja a Pravda -» mert helyenként még kimutatható a megengedettnél magasabb sugárzás. A cikk hangsúlyozza, hogy a kockázat ellenére építeni kell további atomerőműveket, mert azokra szükség van, de jobb biztonsági feltételek megteremtésével. Amerikai Magyar Értesítő
