Amerikai Magyar Értesítő, 1989 (25. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-01 / 5. szám
6.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1989. május Aki egy dologban hazudik, az másban sem szokott igazat mondani! A legfájóbb mégiscsak az, hogy azt a kitüntető érmet "budapest elfoglalásáért1* és nem "felszabadításáért** osztogatta a "népek atyja**! Még szomorúbb, hogy sok magyar vitrinjét is díszíti. De a legszomorúbb, az újságíró következtetése: **A magyar származású Steimetz kapitány immár több, mint négy évtizede halott. Emberi nagyságából, hősi tettéből, önfeláldozó példamutatásából semmit nem von le, hogy az utókor más és más módon magyarázta tragédiájának történetét. Ideje lenne, hogy halálának igazi helyén egy emléktábla őrizze emlékét.** Miért? Több, mint negyven éve kénytelenek nézni az arra járók azon a helyen, amihez semmi köze nem volt. Nem az lenne természetes és igazságos, hogy most ugyanennyi időre eltűnne onnan? Mondjuk a szemétre, ahová való! De mint Írtam, amit az egyik kidob, azt a másik még értéknek tekintheti... A kommunizmus, úgy látszik, már csak ilyen rendszer. Sok a lehulló csillaga! Ahogyan mondják mostanában: "nincs megoldva a vezető politikusok tisztességes visszavonulásának lehetősége*. Nem is lehet megoldani, hiszen tisztességesen csak tisztességes politikai vezető vonulhat vissza, ilyen pedig arrafelé nem akad. Ráadásul csak tisztességes politikai rendszerben lehetséges az ilyesmi, az pedig távol áll a "szocialista demokráciától"! Abban legfőképp kinyírják az elődöket, de legalábbis bebörtönzik. A mai, szalonképesebb világban pedig "fölbuktatják* a süllyesztőbe. Kádár még nem akaszttatta föl Rákosit, csak Nagy Imrét. Rákosi menekülését minden erejével támogatta-segítette, mert nem ellenségnek tekintette, hanem ELŐDNEK. Olyan elődnek, akinek rendszerét csak csiszolgatni kell, nem eldobni. Nem is hullott még le igazán Rákosi csillaga! Nem sorolta fel senki a búnlajstromát! Grósz Kádárt csak "fölbuktatta* a pártelnöki süllyesztőbe, mert ő is folytatólagosnak tekintette a kádári művet, vállalva és nem elítélve a gyilkosságokat és aljasságokat. Az "átalakítás* csak a díszletek átrendezésére vonatkozott, de a leszerepelt "sztárok* legtöbbje megmaradt, új szereposztásban. Egyelőre csak a régebben, évtizedekkel ezelőtt égre tuszkolt csillagok hullását viselik el kényszerűen a maiak, mert mást nem tehetnek. Előbb-utóbb számukra is kiderül, hogy a csillagok természete olyan, hogy azok vagy az égen ragyognak, vagy hullócsillagként örökre eltűnnek. Azokat égre kényszeríteni nem lehet. Az idei március 21-én már többen merték úgy ünnepelni a 19-es véres terrort, hogy megírták: Kun Béla és Szamuely Tibor "Tanács- köztársaságánák* köszönhető a Horthy-rend- szer. Egyenes következmény. Sokan vagyunk még abból a korosztályból, akiknek nem jutott az 50-es évek legelején "átirt* történelemkönyv- vagy még nem figyeltek föl, hogy az igazat tartalmazzák? - Így hát azt tanultuk, hogy Károlyi Mihály bement a börtönbe és ott adta át a hatalmat az éppen köztörvényes bűnökért bezárt kommunista bandának, megkérdezvén, akarnak-e uralkodni! Szó sem volt semmiféle hősiességről, vitézi-harcos hatalomátvételről, amit ünnepelni lehetne. De a legfontosabb "csillag", a vörösnek is megalkotója, Lenin, ha még alig láthatóan is, de készül lehullni megfelelő helyére. Március végén Salgótarjánban, a "bányászok városában* a megyei tanács épülete előtti parkban "ismeretlen tettesek* az éjszaka leple alatt ledön- tötték Lenin beton talapzaton álló mellszobrát. A rendőrség "garázda elemek* után nyomoz, mert szerintük más nem tehetett ilyet. Rossz helyen keresgél és akadt bátor ember, aki ezt már otthon is megírta! Én még jól emlékszem a nem is túl távoli időkre, amikor Kádár szedette össze a "garázda elemeket", vagyis a csepeli munkásokat, jó sokakat, mert a '80-as évek közepe táján egy nagyobb és akkor már sokadik áremelési hullám után ezek a "garázda melósok* zslroskenyeret tettek a gyárkapuban ácsorgó Lenin szobor feléjük kinyújtott tenyerébe. Garázda tettnek, rendszer ellenes cselekedetnek számított, pedig csak az igazat akarták kifejezni vele: Lenin proletárdiktatúrájában csak ez jut a proletárnak! Márkus György, az MSZMP társadalomkutató tudományos munkatársa azért lépett ki a pártból, mert néhány év kutatás megmutatta neki, hogy az erőszakkal csillagosltott csillagok nem ragyognak. Néhány "tudományos és ideológiai kérdés ... >>átrendeződött<< benne*. Vagyis helyükre kerültek a dolgok és a csillagot látta csillagnak, a szemét szemétté vált és szemétdombra került, "...meglehetősen antidemokrati- kusnak tartom, hogy a marxizmus alapján tervezzék meg a jövőt - a jövőnek >>lakhatónak<< kell lennie a nem marxisták számára is. A leninizmussal kapcsolatban: amikor azon vitatkoznak kommunista ideológusok, hol volt a nagy törés: 1948-ban, 1956-ban, 1973-ban, nekem az az érzésem, hogy sokkal korábban. 1903-ban a leninista élcsapat kialakulásakor.*- nyilatkozta a volt marxista-leninista kutató tudós hazánkban, 1989-ben! Tehát, ahogyan mi mindig is mondtuk, a kezdet kezdetén, amikor fejetetejére állt a világ,
