Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-04-01 / 4. szám

1988.április Amerikai Magyar Értesítő 21.oldal “SZÁMADÁS” Kedves Olvasó! Csupán az első negyed­év szaladt el fölöttünk és számadásunk máris több tucat nevet ásott ki a fele­dés szuette ládájából. Milyen változa­tos a választék. Humanisták, utazók, tu­dósok, szépirók. És mindez azokból a századokból,amikor hazánk még az uj ke­resztény állami berendezkedés, a keleti elsöprő támadások elleni védekezés és a nyugati beolvasztás elleni vérvesztesé­ges harcok viharában hányódott. Mennyi érték pusztult el. Mennyi te­hetség kallódott el. Ezért most próbáljuk mi, menteni a menthetőt.- Igali Flórián, ferences szerzetes. Széleskörű irodalmi munkásságáról is­mert. Müveinek egyikét "Speculum vitae", Velencében örökítette meg a nyomda, 1504-ben.- Szegedi György /1520-1581/ ötvös. Szegedről származott ki Münchenbe, ahol rövidesen egyike lett, a legfelkapottabb művészeknek. Tőle ered a német Zeggin müvészcsalád.- Jordanus Tamás /1539-1585/ orvos. Párizs, Róma, Bécs voltak tanulmányainak főbb állomásai. 1566-ban, amikor Zrínyi Szigetvárt és életét áldozta föl, ő Ko­máromnál kitört járvány ellen küzdött és tanulmányozta azt. 1577-ben Brünnél ta­láljuk, ott már némileg hasznosítani tudta tapasztalatait. 1578-ban "Bruno- gallikus..." cimen könyvet irt tapasz­talatairól és a gyógyítás lehetőségei­ről. Őt tekinthetjük a modern járvány­tan úttörőjének.- Pápai Páriz Ferenc /164-9-1716/. Egy másik orvostudósa fajtánknak. A nagy- enyedi Kollégium tanára volt. Nagyérté- kü kutató munkát végzett. Latin-Magyar szótárt irt. 6 fedezte fel és alkalmazta először, a "vörös fény" gyógyitó hatá­sát .- Jászberényi Pál pedagógus. I. Rá­kóczi Ferenc tanitója. Politikai okok­ból, 1658-ban Oxfordba emigrált és az ottani egyetemen tanitott. Onnan Lon­donba megy s mint tanár működik ott is. "A new torch to the latin language" c. munkája hét esztendő alatt négy kiadást ért el.- Bogdány Jakab /I66O-I724/ festőmű­vész. A török uralom alól, a Habsburg önkénybe szabadított hazából, ugyancsak Londonba telepszik. Ott főként mint csendélet és madárfestő tett hirnévre szert.- Kupeczky János /I667-I7ÉO/, egy másik művészünk, az akkori élet és kul­turnyomor miatt, ugyancsak külföldre kényszerült tehetségével. Főként Rómá­ban Nürnbergben dolgozott. Az Uffizi, stutgarti,New York-i múzeumok őrzik mü­veit .- Segner János András /1704-1777/ or­vos, fizikus. A róla elnevezett kerék feltalálója. Ezzel bizonyította be hyd- rodinamikus elvének igazát. Őt tekint­hetjük a vízturbina feltalálójának. A jénai, göttingeni, hallei egyetemeken a fizika tanára volt. A bolognai egyete­men pedig, csillagászatot tanitott. A Hold egyik krátere az ő nevét viseli.- Hadik András /1710-1790/. Ismét egy magyar, akinek az élete változatosabb, izgalmasabb a leg-"bestseller"-ebb re­gényeknél, filmnél. Eredetileg papnak készült. Meggondolva magát, 1730-ban felcsapott huszárnak. 1738-ban már mint kapitány harcolt a török ellen. Halált- megvető bátorságu, huszáros bavurjai- ról volt hires. A hét éves háborúban, a legkülönbözőbb csatatereken harcolva, gyorsan kapaszkodott fel a ranglétrán. 1757-ben, Ocsászári felsége, Mária Te­rézia nevenapján, kislétszámú huszárcsa­patával megrohanta, elfoglalta és 310 ezer tallér erejéig megsarcolta Berlint. /Az összeget be is hajtotta./ Őfelsége magyar grófi rangra emelte. 1774-ben tábornagy és a főhaditanács elnöke. II. József 1777-hen a római Szt. Birodalom grófjává tette. Nem mindennapi karier közhuszárból mindezt elérni ennyi idő alatt. Különö­sen ha az illető magyar.- Hell Miksa /1720-1792/, jezsuita szerzetes, csillagász. A nagyszombati, egri, budai csillagvizsgálók tervezője, a bécsi csillagvizsgáló igazgatója volt. 1769-ben, VII. Christian dán király meg­hívására, Vardőbe /a sarki tenger egyik szigete/ megy, hogy ott a Vénusznak a Nap előtti elvonulását figyelje,junius 3.-án. A Nap-Föld távolságot olyan pon­tosan számította ki, hogy az e-század középi adatoktól 2 százalék különbség sem mutatkozott.- Hadady Károly /1743-1834/ matema­tikus, fizikus, egyetemi tanár a göt­tingeni akadémia levelező tagja volt. Több fontos tudományos munkát irt. Az 1783-ban kiadott "Elementa Hydrotech- nicae" müve hét kiadást ért meg. PANNÓNIÁI MIHÁLY /Michael Ongaro/ festőművész. Születési helye és ideje ismeretlen, meghalt Ferrarában, 1459- ben. Az Esték udvaránál dolgozott. Vi­lághírű müve a "Trónoló Ceres", Ferra­rában van. Egyetlen müve található Ma­gyarországon. a Szépművészeti Múzeum­ban, a "Termékenység". _ kiZ>_

Next

/
Thumbnails
Contents