Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)
1988-04-01 / 4. szám
18.oldal Amerikai Magyar Értesítő 1988. április Magyar tájak Magyar történelem Utazás a Felvidéken- VII. /Folytatjuk utunkat a Vág völgyében./ TRENCSÉNTŐL ZSOLNÁIG A Vág völgye ezen a szakaszon egyre szükebbé válik. A hegyeket sűrű erdők boritják.- Máriatölgyes (Dubnica nad Váhom) barokk temploma egy Mária-szobor miatt búcsújáróhely volt. Az egykori Illésházy-kastély a helység közepén áll. Emeletes, tornyos, egyszerű barokk épület 60 szobával, kápolnával. Az utolsó Illesházy 1835-ben elhunyván, Dubnicot is a Sina család vette meg. A kastélynak igen értékes berendezése, képtára, mügyüjteménye a második világháborúban pusztult el. Az épület ma iskola. Innen származik az un. Dub- nici krónika, amelyet a magyarok történetéről Nagyváradon egy szerzetes irt 1479-ben. Akkor fedezték föl, amikor a múlt század közepén az Illésházy grófok könyvtárát a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték. Ma történetirásunk egyik becses forrása.- Illává nevezetessége a fegyház. Eredetileg erődítmény volt, majd a tri- nitárius - fogolykiváltó - rend klastro- ma, 1697-1855 között újból kaszárnya, erőd, vizivár. 1855-től kezdve fegyház. A barokk plébánitemplom ebbe az épület- együttesbe épült be.- Bellüs fürdőhely, kénes- szénsavas nyitott úszómedencével. A közeli Pruzsinán született Baross Gábor (1848-1892) a "vasminiszter".- Puhó a Vág jobb partján, 8000 lakosú város. Értékes régészeti lelőhelye az un. puhői kultúrának: egyik dombján kvád vár is állott. Puhón és Lednicen telepitette le 1628-ban Rákóczi György és hitvestársa, Lorányffy Zsuzsanna a cseh testvérek egyházának sok száz főnyi ide menekült tagját, amikor a fehérhegyi csatát követően a császári erőszak üldözni kezdte őket. Az 1630-ban idelátogató Ján Ámos Comenius - a cseh testvérek püspöke - itt kapta meg a hivást, hogy legyen tanitója a sárospataki diákoknak. 1809-ben a dühös franciák pörkölték föl a várost. Puhó műemléke egy barokk kastély és egy templom, mely a XVII. századbna a Rákócziaké volt.- Lednicróna műemléke a Rákóczi-kas- tély, melynek parkját eredetileg még Lorántffy Zsuzsanna - I.Rákóczi György- né - alapította.- Lednic fölött emelkedik Lednic-vár romja. A vár hajdan a morva utat védte. A XIII. század közepén épült. Sokszor volt rablólovagok fészke is. Rákóczi fejedelem rézlibertásokat veretett Lednicen. A vár belső területére ma is csak 80 lépcsős alagúton érhetünk föl.- Vágbeszterce. A többször átépített, gótikus eredetű templomának történelmi nevezetességei a Balassa, Podmaniczky, Mérey család művészi síremlékei, falon- kivül s templomon belül.- Végváraija (Povazské Podhradie) a Vág jobb partján. A kis községben egy reneszánsz és egy barokk kastély van. Az előbbit a Balassák, az utóbbit a Méreyek építették.- A Vág-vár romja (Povazsky hrad). Oly arányos, oly klasszikusan szép, mintha festő találta volna ki várromok sablonjául. Érdemes a panoráma miatt meg is mászni a várhegyet. Vág-vár a XIII. században épült, a XVI-XVII. században a Podmanini Podmaniczkyak riasztgatták innen a vidéket, lévén szorgos rablólovagok. Vág várát a kuruc időkben robbantották föl a labancok.- A Manini-hasadék (Maninska tiesna- va), a Vág balpartján egyike a Vág-völgy leglátogatottabb természeti szépségeinek. Vághéve (Povazská Teplá) felől 3 km közúton. Keskeny, alig pár méter széles kanyonszerü sziklaszurdok a Manin völgyében. A sziklák oldalában ásványvízforrás : tiszafás liget.- A Szulyói-Sziklákat (Sul'ovské Skala) Peredmér (Predmier) felől érjük el, de Manin felől is átsétálhatunk erre a másik, igen szép tájra. A sziklarengeteg csúcsos, bizarr, esőtől, széltől formált alakulatai mesekulisszának látszanak. A sziklarendszer 25 km hosszú, 5-6 km széles, 700-800 m magas. Legmagasabb csúcsa a Brada (816 m), legfor- másabb sziklakapuja a Gótikus-kapu. S hogy az illúzió teljes legyen, van valódi várromja is, szinte hozzánőve a sziklához: 665 m magas sziklán valódi sasfészek: Szulyó vára. A XII. század végén épült, az 1700-as évek elején még állott. Ekkor keletkezett az alatta levő jobbágyfalu is, Sulyó (Sulov). A faluban két XVI. és XVII. századi eredetű kastély áll. A völgykatlan legbizarabb sziklaépitménye a Rohács (779 ni) .- Hricsóváralja fölött 567 méter magasan ál, a szulyói várral szomszédos Hricsó várának romja.(Hricovské Prod- hradie)
