Amerikai Magyar Értesítő, 1988 (24. évfolyam, 1-12. szám)

1988-03-01 / 3. szám

1988. március Amerikai Magyar Értesítő 21.oldal őket, nagyrészt eltűntek már.- A plébánia templom a főtértől a várba vezető ut egyik fordulójánál, a várdomb sziklájára épült. Eredetileg XIV. századi háromhajós gótikus épület, a XVI. század közepén reneszánsz stilus- ban alakították át. Alabástrom oltárá­nak alkotója valószinüleg Donner G. Ra­fael. Művészi kivitelű az Illésházy-ká- polna (barokk): ezenkivül még egy ba­rokk kápolnája van. A templom mellett áll az egykori csontház és a régi váro­si fegyvertár. Rész-let h trewííéftí varból az átépítés alMt- A vár a 2Ó0 m magas várhegyen áll. (belépőjegy az alsó várkapunál) A Fel­vidék egyik legnagyobb méretű várépüle­te . Hajdan a rómaiak legészakibb erődít­ménye épült itt meg a kvádok és a mar- kommánok ellen. Trencsén várát egy ok­levél 1069-ben említette először, mint magyar királyi várat. A Bécsi Képes Krónikában is olvashattunk róla, igazá­ban IV. Béla építtette ki a tatárjárás után. Még abban az évszázadban a dunán­túli Csákok szerezték meg. Legismertebb s legtöbbet emlegetett ura mindmáig Csák Máté (kb. 1260-1321), tizenhárom vármegyének - s Mátyus-földének - bir­tokosa, gőgős, de igen müveit oligarcha, akinek Trencsénje fényben és pompában vetekedett az Anjouk visegrádi udvará­val. Fiú örököse nem lévén, birtokai visszaszálltak a királyra, Károly Ró- bertre. Trencsén gazdag eljegyzések, esküvők színhelye is volt: itt jegyezte el Luxemburgi Zsigmond Nagy Lajos ki­rály leányát, Máriát s szerezte meg ez­zel a magyar trónt. Zsigmond utóbb má­sodik feleségének Ciliéi Borbálának ajándékozta Trencsént. Később itt je­lezte el Hunyadi Mátyás király Pod- jebrád Katalint, a cseh király lányát, s itt esküdött meg Zápolya István lá­nya is Jagelló Zsigmond lengyel király- lyal. A török hódoltság idején a vár a Zápolyaiaké, később az Illésházyaké lett. A kuruc hadak is ostromolgatták, de ekkor még ép állapotban volt. 1790- ben égett le azóta rom. A tüzet a ka­tonaság gondatlansága okozta itt is, akárcsak a pozsonyi vagy a szepesi vár­ban. A várba lépve - a nagyszerű kilátást biztositó alsó bástya s őrtorony mel­lett - először a 76 méter mély, födött, legendás Szerelmesek kútja tűnik sze­münkbe. Legrégibb része XIII századi 33 méter magas főtorony körfolyosólyá- ról pazar panoráma nyilik. A vár mai formáját 1540-l;56o között kapta. Az 1630-ban emelt Ágyu-bástyában múzeumi gyűjtemény látható.- Kirándulás Trencsénteplicre. Klimatikus gyógyfürdő a Teplicska patak katlanszerü völgyében. Már a kvá­dok, rómaiak is ismerték gyógyvizét, Írásos említése először: 1234-ben. Rá­kóczi fejedelem is gyógyittatta itt ma­gát. Az első fürdőépületet az Illéshá- zyak emeltették, övék volt az egész környék 1594-1835 között. A múlt század­ban báró Sina Simon, a gazdag görög ban­kár fejlesztette ki a fürdőt, utóbb egy részvénytársaság. A Baracska-tóban rá- dióaktiv iszap található. A fürdőtelep legérdekesebb épülete a mór stilusu Ham- man fürdő (I890) . /Folytatjuk/ ;V (E sorozatunkat különböző útleírások­ból, földrajz- és történelemkönyvekből állítjuk_össze. Többek között: Kostya Sándor: Ősi földünk a Felvidék, Szom- bathy Viktor: Szlovákiai utazások, a négy kötetes Magyarország történeti kronológiája, stb.) A Magyar Földrajzi Muzeum Évkönyvé­ben megjelent dr. Wagner Ferenc törté­nész /Library of Congress munkatársa/ "Benyovszky Móric (1741-1786) Ameriká­ban" cimü tanulmánya. Dr. Wagner dolgozata a philadelphiai American Philosophical Society levéltá­rában és a Library of Congress kézirat­tárában található források alapján fel­tárta Benyovszky Móricnak Benjamin Franklinhez és George Washingtonhoz fű­ződő személyes kapcsolatait. A szerző tanulmányát egyébként fel­olvasták 1986 májusában - Benyovszky halálának 200 éves évfordulóján -, a közelmúltban megtartott nemzetközi tu­dományos konferencián.

Next

/
Thumbnails
Contents